Most csapj le Palota Ironfist!

Egyezzünk ki valamiben. Mindenki, akit idevet a sors, legalább egyszer érezte úgy, hogy szíve szerint felpofozna valakit a bohócliga holdudvarában. Edzettek vagyunk. Láttuk legalább már egyszer galvániszapban fetrengeni kedvenc csapatunkat. Nehéz minket meglepni. Kutasi Róbert, REAC klubigazgató azonban képes volt rá. Ő a legnagyobb bábjátékos, hozzá képest csak bazári majmok futkároznak idehaza. Az a vezércsel, amivel a közepesen nevetséges REAC-ot, Rákospalotáról, Sopronban mentette át, fejedelmi. Bár a kommunikációban akadtak hibák. Nem vette figyelembe, a magyar futballvezetők első számú aranyszabályát. Hazudj, amíg csak lehet, aztán ha szorul a hurok, nézz boci szemekkel, majd sértődj meg, és kenj mindent az MLSZ-re. A - hazugság, boci szemekkel nézés, megsértődés, MLSZ hibáztatás - négyes alappillérjeire több karriert láttunk már felépíteni. Kutasi a négy szabályból kettő és felet betartott, de hogy minden magyar fizikus ősanyját, Öveges professzort idézzük: lássuk, gyerekek mi történt.
Nagyjából egy hónapja lehetett, amikor végre megszólalt a palotai futball Hemi bácsija, Forgács József. Kiderült, hogy alkatrészeket (vagy valami más releváns dolgot) gyárt, szíve helyén Nyerges Krisztián térdszalagja dobog, és hogy véleménye szerint „a jó futball csapat, olyan mint a jó feleség. Semmi pénzért nem válna meg tőle az ember”. Szegény Józsi bá’ éppen akkor neveztek ki Rákospalota díszpolgárának.
Nem sejthette, hogy az ördögi Kutasi Robi, maga a megveszekedett fondor, és a megátalkodott ármány. Kígyót melengetett a keblén, ha úgy jobban tetszik. Robi ugyanis, amíg Forgács alkatrészmágnás nem figyelt, Sopronba költöztette a REAC-ot. Józsi bá’ állítja, csak a tavaszi hét mérkőzésről van szó, és belehalna, ha a REAC örökre elhagyná a fővárost. A részletekről egyébként nem tudott semmit. Feltette a „mindent Kutasi Róbert intézett lemezt” és könnyes szemmel vizsgálgatott egy M372-es csavaranyát. A háttérben egyébként az MLSZ azon rendelkezése áll, amely szerint tavasztól nem játszhat odahaza az a csapat, amelynek nincs világítása. Hárman érintettek a mezőnyben. A Tatabánya, amely Fehérvárra költözik, a Paks Pécsett vendégeskedik majd, no meg a REAC. Józan ésszel, mindenki Újpestre várta őket. De Kutasi, és a soproni önkormányzat húzott egy merészet és megalakították a Sopron-REAC-ot, amely a REAC jogán, de a soproni pályán játssza mérkőzéseit. A csapatot soproni és palotai játékosok alkotják közösen. A Sopron, mint önálló futballcsapat, így már biztosan állítható, hogy megszűnt. Az olaszokkal több tárgyalás nem lesz, de a nép nem marad cirkusz nélkül. Talán hosszútávon sem.
Szemezgessünk kicsit Kutasi Róbert nyilatkozataiból. Rögtön nagy hiba, hogy elsőre nem hazudik. Rémlenek még a pillérek?
„Nem kell itt egymást butítani, mondhatom azt, hogy csak hét meccs, de ez nem erről szól. Tehát, ha mi egyszer eldöntöttünk valamit, akkor az hosszabb távú folyamat, és én ebben látom a REAC továbblépését. […] Nehezen tudom elképzelni, hogy a csapat Rákospalotán játsszon nemzetközi kupaselejtezőt.” 
Bájosak a kupaálmok, de egy nappal később cáfol. Értsd, későn hazudik.
„Ha beledöglünk, akkor is Rákospalotán akarunk futballt csinálni.”
Jöjjön a boci szemekkel nézés + MLSZ hibáztatása. A kettő együtt zseniális, és rengeteg pontot ér.
Ha egy kívánságom lehetne, úgy szólna, hogy az MLSZ licencbizottsága szánja meg a REAC-ot, és a hasonló problémával küzdő Paksot, illetve Tatabányát, és engedje meg ezeknek a csapatoknak, hogy a saját pályájukon játszanak.”
A sértetten háttérbe vonulásig még várni kell egy hónapot.