A helyzet az, hogy ezek a fradisták, meg az újpestiek nagyon egyformák. Vezetőstül, szurkolóstul összefonódták, és egyformává váltak. A közös pontjuk már nem a futball, hanem a heti egy gerjedés, illetve annak magyarázása. Mert hát What else you can do on a Saturday afternoon? Akárhogy is mondja Joe Böröcz, a hónap ügyvezetője, hogyan olyan mint a Ferencvárosnál (Ndjodo pofozkodása) náluk nem fordulhatna elő, mert az „Újpesté a legkultúráltabb szurkolótábor az országban”. Arra kérnék mindenkit, hogy álljon fel számítógépe elöl, egy szépen kivitelezett törzshajlítás, és két-három mély levegő után üljön vissza, majd olvassa el újra az előző mondatot. Aztán hajtás után folytatjuk.

Joe Böröcz feltehetőleg rossz iskolákba járt. Képtelen a kényes pillanatokban nem pofátlan módon hazudni. Irritáló pár nappal a paksi incidens után, azt hallgatni, hogy az Újpest szurkolók egy esztéta finomságával képesek feldolgozni csapatukat. Nyer, vagy veszít mindegy, mert a lilák szellemisége az európai polgár, és a szamurájok keresztezéséből nemesedett ilyen hajlíthatatlanná.
Böröcznek pechje volt. Ahogy kimondta a fenti mondatot, a megyeri úti hímzőkörbe látogatott a Győr, és úgy kioktatta a hazaiakat az egy-sima-egy-fordítottból, hogy a szurkolók szégyenükben kénytelenek voltak felgyújtani saját textíliáikat. Azt már nem írom, hogy a háttérben a hibás szabásminta állt, mert elvonná a figyelmet a lényegről. Hogy Joe Böröcz csak annyit jegyzett meg kommunikáció órán, hogy a szurkoló mindet elhisz, de amikor dicsérik, azt a legjobban. Hülyének nézhet bárkit, mert zsetont tett a csapatba, és legyártott egy kisistent. Saját magát. Joe Böröcz azt mondta, kultúrált, akkor az úgy is van, amit meg birka nép lát az tévedés. Sajnos a tanulatlanságukból fakad, hogy a pofozkodást nem baráti ismerkedésként ismerik fel, a magyar oktatás hiányosságairól pedig ő nem tehet. A probléma csak az, hogyha a gyereknek nem adsz egy tockost, amikor verekedésért intőt hoz, hanem megtapsolod tökösségéért, azt hiszi minden rendben a viselkedésével.
Nehéz lesz Hemi bácsit (szintén kisisten) pozitív példaként beállítani a keményvonalas kispestiek szemében, de megpróbáljuk. Utálják a saját szurkolói, mert tesz a véleményükre, és nem hajlandó nyalni nekik. Hanem kivágja a stadionból, aki nem odavaló módon viselkedik. Az más kérdés, hogy ki mit tart odavalónak. A következő mondatba keresem a megfelelő alanyt; legyen úriember, de mindenféle általánosítás nélkül. Az úriember szerint joga van beleszólni egy csapat irányításába, fegyelmezhet játékosokat, buktathat edzőket, dühében feltépheti a padokat, mert érzelmi kötődése folyományaként ez odavaló viselkedés. Hemi bácsi kimondta, hogy nem. Ha ezzel elveszít 500 úriembert, legyen. Egyébként Hemi bácsi volt az egyetlen, aki a Ndjodo-ügy kapcsán kiállt a játékos mellett.
A Ferencváros, a kameruni munkaadója, gyakorlatilag bemondásra elzavarta a csapat házi gólkirályát. Mindenki, aki a Joe Böröczös eszmefuttatásnál a birka nép közé sorolta magát, most koncentráljon erősen, mert hasonló logikai buktatók jönnek. A Ferencvárosi Szurkolók Szövetsége, elnöke révén nyomást gyakorolt a csapat vezetőségére, hogy az küldje el Ndjodót. Mert a játékos mindegy, hogy önvédelemből és az öltőzőben, de megütött egy Fradi szurkolót. Az elnök úr, nevét fedje jótékony homály, mert nem vagyok hajlandó asszisztálni felemelkedéséhez, még kifejtette azt is, hogy a Ndjodó-ügyben, aki rasszizmust lát, az vak, sőt rosszindulatú. Ráadásul még az is el bírta hagyni a száját, hogy akik Ndjodót megtámadták nem is igazi fradisták.
A csapat vezetőségének döntenie kellett, meg is tették, rekord tempóban rúgták ki focistájukat. Hivatalos indoklásukban elutasították a rasszizmus vádját, valamint hangsúlyozták: hogy akik le akarták pofozni Ndjodót nem is igazi fradisták.
A kérdés csak annyi, ha ez a falábú nem fradistát, hanem egy ártatlan járókelőt pofozott meg, akkor miért kellett a szurkolók nyomására kirúgni, és az ámokfutó kameruni miért nem a bíróságon felel tetteiért.