Fajront van, vége, finító, konyec. Lehullt a lepel, kiderült az igazság, a kövér hölgy énekelt,és mivel a hegy nem jött Mohamedhez, így Muhamed elment a hegyhez (hogy megállítsa Messit). Mindezen felsorolás próbál rávilágítani, a magyar foci nagy barátai számára némileg szomorú - de a háziasszonyok számára bizonyára örömteli - tényre, hogy a 2013/2014-es NB1-es labdarúgó bajnokság küzdelmei - a játéktéren - befejeződtek. Minthogy ez a nyár a focié lesz kérlelhetetlenül, így nem is húznánk az időt a mérleg megvonásával.
Az idei szezonra mindent lehet mondani, de azt biztosan nem, hogy ne lett volna fordulatos. Lett egy bajnok a végére, mert ez elkerülhetetlen egy bajnokság esetén, és ezen a ponton illik megállni, és gratulálni a Lokinak a bajnoki címhez. A szezon során nem volt olyan forduló, amikor a a Loki ne lett volna dobogón, a 15. fordulótól végig vezetett, a legtöbb gól szerezte a 30 forduló alatt, a 3. legkevesebbet kapta, övéké lett a legjobb gólkülönbség. Ez alapján azt is gondolhatnánk, hogy utcahosszal nyerte a bajnokságot, de bizony "csak" a jobb gólkülönbség miatt. A "csak" az persze idézőjelben, hiszen 15 másik csapat szívesen cserélne velük helyet, de a csapat kétarcúságára jellemző, hogy míg az őket követő 5 csapat ellen csak 1 alkalommal szenvedtek vereséget, és 4 döntetlen volt, addig a hátrébb levő csapatok ellen néha kifejezetten szenvedős volt a játék. A legtöbb sérülés a Loki védelmét sújtotta, és a sok átszervezés, és a védelem biztosítása néha a támadó-játék rovására ment. A védelemben Vadnai, Lázár, Korhut, és Morozov teljesen használható, a középpályán Zsidai hatékonyan szűr, viszont előrefelé már kevés a kreativitás. Mihelic hasznát csak későn "fedezték fel" Szakály inkább a góllövésre koncentrál, Bódinak ez üres szezonja volt, Volas el-eltűnt néha meccsekre. A padon hiába ül Tisza vagy Seydi, csak néha-néha jutnak szóhoz, középpályán meg végképp kevés a variációs lehetőség, azt mindenképp meg kell erősíteni.
A második helyre az ETO ért oda, aki címvédőként kezdte a szezont, ehhez képet 6 forduló után az első 10-ben sem volt. 17 forduló után 7 pont hátránnyal voltak a dobogó 3. fokán, ekkor jött az edzőcsere. Pintér mester felfelé bukott szövetségi kapitányka, és Horváth Feri érkezett. A frappáns nyilatkozatok nagymesterét eddig a KTE és a Paks kispadján láthattuk viszont az NB1-ben, és mindenhol sikerült az első pár forduló erejéig varázsolni, majd utána törvényszerűen visszaesett a csapat. Itt nehezebben lendültek bele, és amikor a visszaesés jött volna, akkor kezdtek menetelni, és 13 forduló alatt 32 pontot gyűjtöttek be, és mindössze egyszer kellett vesztesen levonulniuk. A tavasz egyértelműen az övéké volt, az őszihez képest 4-el kevesebb meccsen több gólt rúgtak, kevesebbet kaptak, és 2-vel több pontot szereztek, mindezt ugyanazzal a játékos-kerettel. A tolódásos védekezés feladásával, és a két labdaszerző középpályás előrébb tolásával támadóbbá vált a játékuk, Rudolf végre elkezdett játszani úgy, ahogy azt elvárják tőle, és Varga is formába lendült. Érdekes még, hogy a korábban húzóembernek számító Völgyi az utolsó meccseken még a pályára sem került, jó ha a kispadra nevezték.
A bronz a Fradié lett. Ez a leghosszabb történet talán. Moniz vezetésével az előző szezon végén úgy játszott a csapat, hogy mindenki bajnoki címre várta a csapatot, a nyári igazolások azonban kevéssé sikerültek. A nagy reményekkel igazolt Valpoort, és Tujip még epizód-szereplő sem lett. Ingyen igazolható játékosok voltak mindketten, de nyilván ha egy játékos maga dönthet a sorsáról, akkor igen nyomós okok kellenek ahhoz, hogy kis hazánkba jöjjön. Nyilván pénz, ez pedig feszültséghez vezetett, hiszen a két hollandnak viszonylag magas fizetést kellett kínálni, és ehhez képest elég keveset tudtak hozzátenni a csapat teljesítményéhez. A védelem megerősítése lett volna a következő feladat, a frissen igazolt Hídvégi hamar megsérült, majd következett Adams tragédiája, ami nagyon megviselte a csapatot. Ebben az időszakban kellett volna pár hét pihenő, ami viszont nem volt, és ez végül Moniz állásába került. A szintén védőnek igazolt Gerson játékát folyamatosan erőltette, holott a brazil játékos néha csak útban volt a többieknek. Moniz helyére a téli szünetben Doll érkezett, neki ideje is volt, és tiszta lappal is tudott indítani, mert nem volt olyan játékos, akit muszáj lett volna játszatnia. Annyiban szerencsésebb volt elődjénél, hogy Pavlovic személyében sikerült még egy magas középhátvédet szereznie, szintén jó igazolás volt Dibusz, és Leonardó is végig tudott csinálni egy teljes felkészülést. A csapat talán játékban hátrébb is lépett, - az ősszel szárnyaló Böde vagy Holman szinte teljesen elszürkült - ugyanakkor sikerült egy olyan védelmet összerakni, hogy akár 1 góllal is meccset tudtak nyerni, az meg - néha bizony kis bírói segítséggel - az utolsó 9 fordulóban sikerült.
A negyedik nemzetközi kupába kijutott csapatról is emlékezzünk meg, és akkor itt mindjárt 2 csapat is jöhet erre az egy helyre, ami igazi Hungarikum is lehetne. A negyedik induló hely ugyanis a pályán a kupagyőztes Újpest FC -s lehetne, azonban szezon közben a csapatot "átvitték" az egyik kft-ből a másikba. Erre van bonyolultabb szakkifejezés is, de azt hagyjuk meg a jogászoknak, miként az ezt körülvevő bonyodalmakat is. Erre lehetősége volt a csapatnak az MLSZ versenykiírásának módosítása után - amit a többi csapat kivétel nélkül megszavazott - viszont ezzel az új "cég" esetében nem teljesül a nemzetközi indulás minden kritériuma. ( Furcsa hallani, hogy egy labdarúgó bajnokságban nem csapatok indulnak, hanem cégek, így egy csapat az egyik kft helyett a másik égisze alatt versenyzik tovább.) Az MLSZ nem is adta meg a nemzetközi induláshoz szükséges licenszet, az Újpest felebezésére pedig nem jött válasz az UEFA-tól a május 31-ei határidőig, így az MLSZ döntése érvényben marad. Az Újpest a bajnokságban egyébként elég harmatosan szerepelt, az első fordulóban cserélni sem nagyon tudtak, annyira kevés játékosuk volt. A helyzet a szezon során nem sokat változott, a belga tulajdonos jórészt a többi satelllit-csapatától hozott játékosokat, akik között szerencsére akadt 1-2 játékos aki az NB1 szintjét megütött legalább. Az edző Nebojsa Vigjnevic a szerb-mentalitást igyekezett meghonosítani, a játékosok pedig igyekeztek küzdeni. Ez a kupában jobban sikerült, mert kézzel foghatóbb volt a sorozat végén s iker, a bajnokságban - a cégváltás után azonban nagyon leeresztett a csapat, szinte a kupának rendelték alá az egészet, az utolsó 9 fordulóban 10 gólt rúgtak - ha levonjuk a KTE-nek rúgott 6-ost, akkor 8 meccsen 4-et - , és csak 4 pontot szereztek.
Helyettük a DVTK indulhat majd, őket győzték le az MK döntőben. A DVTK emellett megnyerte a Liga Kupát, és a bajnokságban az 5. helyen végzett. Tomiszlav Szivics érkezésével eléggé fel lett forgatva a borsodi gárda, ráadásul Luque és Gallardó is távozott a nyáron. Nehezen is indult a csapat, a 4. forduló után Rudolf elvágyódott, hát elengedték. Utána azonban megtáltosodtak, a csapat 3 fordulón keresztül a 2. helyen is állt, és az őszt is a dobogó közelében zárta. Érdekes volt látni, hogy amelyik játékos el akart menni, azt nem az ificsapatba száműzték, vagy kispadoztatták, hanem elengedték. Nem szokványos ez a hazai ligában, és főleg nem, hogy olyan húzónevek mentek, mint Tisza vagy Seydi (ők mindketten a Lokiban folytatták, de eddig nem tudtak huzamosabb ideig az első csapatban pályára lépni). Jó kis csapat, de időnként hihetetlen hullámvölgyeket produkáltak. A játékoskeret nem volt elég nagy ahhoz, hogy egyszerre 3 fronton is eredményesek legyenek, és ennek néha 1-1 bajnoki látta kárát, és főleg az volt kínos, hogy legtöbbször hazai pályán. A leginkább fájó talán a Puskás Akadémia ellen eltapsolt 3 pont, és a Hali elleni hazai x, ami után Szivics mester kevéssé higgadtan értékelt, ami jelen állás szerint 6 hónap eltiltást ér, és már az MK döntőn sem ülhetett a kispadon. Kérdéses így az ő sorsa is, főleg a nemzetközi szereplés fényében, illetőleg a csapattal kapcsolatban az is kérdés, hogy miként tervezik az erősítést a következő szezonra.
Volt 2 kiesőnk is, csak hogy teljes legyen a kép. A Kaposvári Rákóczi idén nem tudott maradandót alkotni. Többször volt már nehéz helyzetben NB1-es tagsága során, de ilyenkor tavasszal rendre nagy menetelésbe kezdtek, és fent maradtak a rostán. Idén Prukner mester visszatért sikerei színhelyére, de a nagy come back ezúttal nem jött össze. Ősszel nem csak a 8 pont volt a hátrány, hanem morálisan is szétcsúszott a csapat. Sosem tudjuk meg, hogy milyen tavaszi menetelés lett volna Pruknerrel, mert szünetben cserélték Selymes Tiborra, a csapat nagy részét pedig légiósokra. Amíg volt matematikai esély, addig sikerült motiválni a játékosokat, és a szurkolók egy hajtós Rákóczit láthattak, de ahogy a matematikai esély is odalett, hirtelen szétesett a csapat, az utolsó 4 meccset 0-11 -es gólkülönbséggel hozták le. Somogy megye ezzel egy szezonra biztosan NB1-es csapat nélkül marad.
A másik kieső a Mezőkövesd csapata, ők egy komoly verseny végén maradtak le. A tavasz kezdetén Paks-MTK-Puskás és Mezőkövesd négyes volt a mezőny végén, és a tavasz során szinte mindegyik volt kieső helyen 1-2 forduló erejéig, a végére pedig lecsúszott melléjük még az Újpest is, de ők csak a veszélyzónáig mentek. Innentől aztán már mindenkinek van saját elmélete, hogy miért pont a 'kövesd. A legabszurdabb(?) a "A többiek közül 2-nek most épült - vagy most kezd épülni - új aréna, a harmadiknak meg van atomerőműve." című pályamű, de ebben most nem foglalnánk állást. Tény, hogy ritkán fordul elő, hogy egy kis csapat hátvédje a, a közvetlen riválisnál kezdi a tavaszi szezont úgy, hogy a klub úgy tudta, hogy még az ő játékosuk. Az is fura, hogy a vezetőedző tudta nélkül rúgnak ki két játékost. Viszont az is tény, hogy egy viszonylag sikeres ősz után a 'kövesdi játékosok elkényelmesedtek, és úgy érezték: zsebükben a bennmaradás. Elkönnyelműsködtek pár olyan meccset, amit hozni kellett volna, és a végén már hiába futottak az eredmény után, a sorsolásuk már addigra túl nehéz volt. Az utolsó 3 fordulóra edzőt cserélni meg eleve értelmetlen volt, vagy előbb kellett volna, vagy hagyni végig Vébert.
A többi csapatot csak címszavakban említenénk meg a hely és az idő rövidsége miatt :
A Vidi már a nyári EL -selejtezős betlije után kijelentette, hogy akkor idehaza megnyer mindent, ebből aztán egy Liga Kupa döntő lett csak, azt is elvesztették. Gomez megy - de legalább hagyták a szezon végéig - az új külföldi edzőt várhatóan jövő héten jelentik be.
A Honvéd jól kezdett, de a tavasz az katasztrofálisra sikerült. Új klubrekord a zsinórban 8 vereség, az utóbbi évek leginkább elfogadott edzője Marco Rossi lemondott, az utolsó fordulóban viszont nyertek Debrecenben. Az új edzőt itt is a jövő héten nevezik meg.
A Haladás csak magyar játékosokra építve - és azon belül is kiemelten a saját utánpótlás akadémiájára építve - stílusos játékkal került a legjobb 6 közé, a nyáron vélhetőleg szét is kapkodják a csapatot, részint országon belül, részint külföldről.
Pécsett hasonló a helyzet, ott is a fiatalokra épül a csapat, ott viszont a pénzhiány miatt eshet szét a csapat.
Az MTK átvészelte idén azt ami a fentebbi 2 csapatra vár, szezon elején szinte a komplett kezdőt lerabolták. Zsidai, Vadnai, Lencse,Hídvégi ment, majd többen is megsérültek, viszont a téli szünetben az MTK hosszú idő óta először komolyabban igazolt Vass, Torghelle és Rodenbücher személyében. Most 2 évig albérletben játszanak majd a Hidegkuti-stadion építése miatt.
TOP10-es lett még a Kecskemét gárdája, amit az utóbbi 4 szezon során már pont 4szer tippeltem végső kiesőnek, de eddig mindig nemcsak hogy megúszták a kiesést, de sikeresen a középmezőny elejéig kapaszkodtak. Bekő Balázs jó arc, meccsek után semmi tudományos maszlagot nem akar elővezetni, elmondja mi történt, és az miért történt.Lehet nem egy Fergusson, de a csapata sem egy United. Üzembiztos kis csapat eredményes játékkal.
Az utóbbi szezonok nagy túlélője a Lombard Pápa, és idén nem halasztották az utolsó fordulókra a döntést. A csapaton belüli belső dolgokról sokat nem tudni, de Tóth Bálint munkáját idő előtt megköszönték.
Most következik 1 hét a válogatottal, majd 1 hét szünet, és a VB-vel egy időben elkezdődik a csapatok felkészülése a következő szezonra, mert az EL selejtezők első köre már a VB döntő előtt lezajlik, így addig is jó pihenést, jó szurkolást az EL- és BL sorsoláshoz, és jó VB-nézést mindenkinek addig is, amíg kezdődik a következő szezon.
