HTML

Címkék

abszurd (12) ahülye (47) átigazolás (24) beharangozó (272) bohócliga (357) championship (12) debrecen (33) détáridöme (14) diósgyőr (16) dzsudzsák (28) eb (36) egervári (22) fc fehérvár (15) feltámadás (57) fradi (53) gera (21) győr (17) haladás (13) hemi bácsi (11) hercegfalvi (10) hét magyarja (22) hónap magyarja (10) honvéd (48) hülyebíró (12) huszti (14) jhn (32) kaposvár (11) keleti csoport (19) kisteleki (12) koman (10) kommentverseny (44) kupaellenfél (20) kupatipp (15) loki (13) magyar (140) mezey (11) mlsz (38) mtk (19) nb2 (87) németh krisztián (16) nemzetisport (13) nyugaticsoport (59) önérzetes (33) összefoglaló (109) reac (12) sör (11) statisztika (14) szavazás (11) szurker (31) tippjáték (227) tippmix peti (11) torghelle (15) tőzsér (12) u20 (15) utánpótlás (15) ute (19) válogatott (166) várhidi (15) vasas (21) vendégszerző (21) videó (87) videoton (15) visszatekintő (10) Címkefelhő

Friss topikok

Licenc

Creative Commons Licenc

Tűrhető meccsen szívattuk Máltát

2007.10.14. 03:34 zombi tibi

Megyeri út, 8000 néző – öröm, bódottá… No, meg: értékelés!

 
A tavaly őszi csúnyaság után magabiztos bosszút álltunk a máltaiakon, 2-0. Az egyoldalú találkozón Feczesin az első félidőben, Tőzsér pedig a másodikban mattolta Haber kapust, aki még így is a szárnyaszegett máltaiak legjobbja volt.
A meccs örmény bírája, Karen Nalbandyan ezúttal nem hozta a tőle megszokott három sárgát, megelégedett kettővel, ami későbbi karrierjében még akár vissza is üthet.
 
 
Jól van, tudjuk persze, és Várhidi kapitányi is a szájunkba rágta elégszer, hogy ennek a meccsnek nem a 2006-os megaláztatásunk annulálásáról kellett szólnia, de azért Leandro tegnap született lánya is a szülőszoba túlsó végéig prüszkölte a cumit, mikor Málta nevét említették neki az esti etetés után.
Nem fogunk most bele részletes tudósításba, inkább rögzítjük, hogy a szünetben erősen sírtunk, mikor eszünkbe jutott, hogy ez a fantáziátlan és elmesélhetetlen, máltainak nevezett válogatott egy évvel ezelőtt milyen otromba halált szórt nemzeti csapatunkra. És fülünkbe csengtek Tornyi Felderítő elokvens mondatai is, aki „szakszemet kapva” hét közben már olyan nagyra értékelte a vendéggárdát, mint Orosz József a kormányzati erőfeszítéseket.
A dicsőséges kilencven perc folyományaként a nyáron még elérhetetlenül távolinak tetsző ötödik hely már szinte biztos, de roppant mázlival még az erőn felüli negyedik pozíció is összejöhet lelkes csapatunknak!
 
Fülöp – Egyetlen alkalommal volt rá igazán szükség – a szünet előtt, mikor Szélesi éppen ismeretlen helyen kirándult – a kiugró Woods elől remek ütemérzékkel, lábbal tisztázott. (Munkátlan kapusokat elvben nem osztályozunk. De mivel a ’lepkeKirály’ utódjáról van szó, akit ezért külön is bíztatunk és kedvelünk, legyen 7-es!)
 
Szélesi – mostanában sokszor hangoztatja, hogy Strasbourgban végre nem a bunkerfoci dominál, így neki sem kell a tizenhatos sarkánál gyökeret eresztenie. Ez ma nem jött át. Hogy nem csak védekező feladattal küldték gyepre, akkor vált egyértelművé, amikor üresen maradt posztján először futott védelmünk mögé a csibész máltai kettős (Mifsud & Schembri Co.). A félidő vége szintén az ex-cottbusi miatt vált izgalmassá, de Woods és még inkább Fülöp tettek róla, hogy Szélesi nevén ezúttal ne essen folt. Igazságtalanság volna, ha nem említenénk meg, hogy a 65. percben ellentmondást nem tűrően szerelt térfelünk közepén, kisegítve ezzel a még nála is gyengébb Vaskót. 5 és feles, mert a közepesnél talán több volt.
 
Vaskó – mióta Bristolba szerződött, azon légiósaink számát gyarapítja, akik a cserepad körüli technikai zóna stabil állományát alkotják. Újpesten legalább a meccsrutin biztosítva volt. Lehetne most itt apró szerencsétlenkedésein élcelődni, de az igazság az, hogy ezen a napon a Félelmetes Máltaiak annyira életlenek voltak, hogy még Tamás darabos és bizonytalan jelenlétét is simán elviselte a csapat. Ezúttal a pontrúgásokhoz való fölzárkózása sem jelentett veszélyt, bár Gera ollózása előtti fejese még így is majdnem gólpassz lett. Jókedvünk van, ezért 4 és feles.
 
Juhász – ő testközelből élvezhette a tavalyi csődöt, s ez az élmény erre a meccsre dicséretes extra motivációval látta el. Védőnégyesünk legbiztosabb pontja volt, mindössze egyetlen magyaros megoldást mutatott be, még a félidő végén indította egy gyertyaszerű rúgással Mifsudot, aki ma nem volt büntetőkedvében, így szerencsénkre elbaltázta a lehetőségét. Az 54. percben aztán majdnem gólt is fejelt az Anderlecht védője, de Haber rajta is kifogott. Adunk neki egy bátorító 6 és felest.
 
Balogh – az eltiltott Vanczák helyett került a kezdőbe, és szürkeségével ügyesen feledtette a Vili hasonlóan jellegtelen védőmunkáját. Nagyon-nagyon erőlködtünk, de nem igazán sikerült mai játékából bármit is fölidéznünk. Ez persze a kor magyar hátvédteljesítményeit alapul véve, inkább dicséret, mint feddés: 6-os.
 
Vass – Várhidi talán legnagyobb találmánya a fiatal szűrő, aki Bresciában is kezd stabil kezdővé válni. Kondíciójával, fáradhatatlanságával és csupaszív játékával kiemelkedik társai közül. A kapitány ezúttal a csodafegyver, Mifsud semlegesítésében szánt neki kiemelt szerepet, és Vass egyáltalán nem vallott szégyent. A viszonylag gyenge lábakon álló védelmünk fő támaszaként, a Máltai Zsenit már az öltözőfolyosón teletömte bénító fiolával, aki így egyszer s mindenkorra megtanulta, hogy a Megyeri út bizony nem holmi Old Trafford… Feltétlenül jár a 7-es!
 
Tőzsér – nehezen lendült játékba, eleinte csak a szögletzászlóknál aktivizálta magát. A második játékrészben fölismerte, hogy ezen a napon eldugult a Máltai Kreatív Szelepsor, így a védekezés helyett átment támadóba. Az, hogy az 50. percben mi késztette arra, hogy Haberbe vezesse a labdát, nehezen visszafejthető, de a 77. perc után erről már nem is fogja őt senki kérdezni. Akkor ugyanis Hrutka Rudit idéző precíz szabadrúgás góljával végleg iktatta a meccset. A gyengécske start miatt csak 7-es.
 
Filkor – rendkívül elszántan játszott, több esetben is távoli lövésekkel próbálkozott, és Gerával való helycseréit elég nehezen követte le a máltai védelem. Vagyis sehogy. Az első félidőben egy szabadrúgás kombináció során kitűnően tette a zsugát az Albion Starman lábára, aki azonban fölé tornázta azt. Filkor legnagyobb hibája a fordulás után jött: ekkor príma helyzetben célra törhetett, és ahelyett, hogy egyszerűen gólt lőtt volna, belevezette a labdát a kapuslábba, majd kényszeredett rutinból gyorsan hasra esett. Csoda lett volna, ha ezt az örmény bekajálja. Haber viszont ettől olyan inspirációhoz jutott, hogy a következő harminc percben csak azért sem volt hajlandó gólt kapni. Tud többet is, most 6-os.
 
Gera – végig agilisan szerepelt, de valahogy „hiányzott belőle a gól” (ahogy sportújságíróéknál sulykolják). Ollózása szép volt, de. Filkor szabadrúgását ügyesen szúrta kapura, de. Feczesin gurítását számottevően bombázta rá, de. Vagyis ma túlzottan sok volt a játékában a ’de’, ráadásul helyenként Azzopardi is igen kemény volt vele. Nálunk ez 6 és feles.
 
Dzsudzsák – küzdött, hajtott, csak hát nem sokkal volt ötletesebb, mint egy táskanyitogatós vetélkedő a kereskedelmi világban. Az első gól előtt mégis úgy varázsolta Feczesin buksijára a bogyót, hogy a csatárnak szinte dolga sem akadt vele. Ez a momentuma annyira mindenképp jó volt, hogy az összefoglalókban megkerülhetetlen szereplőként látszódjon. Egy gáláns 6 és feles.
 
Feczesin – elsőrangúan pótolta Priskin „gólzsák” Tamást, sőt. Nem csak fejes gólja mondatja ezt velünk, de második félidei játéka is időnként élményszámba ment. Tőzsért például úgy ugratta ki, hogy egy pillanatra megállt az idő, és összefolyt a térrel. Aztán Haber és Dani úgy intézték, hogy mégsem ebből lett a második gólunk. Nálunk most ő volt a legjobb, 7 és fél.
 
Buzsáky – mikor pályára lépett, gyorsan szájon vágta az ellenfél. Le is ment, hogy a pályán kívül vérezzen tovább. Visszatérése után ügyesen szervezgette a játékot, sőt a 93. percben megadta az esélyt magának, hogy záró vágókép legyen minden, a meccsről készült tévéműsorban. Haber kapus aztán rajta is bemutatta a Filkor Trükköt: fekvőcsúszó testtartással einstandolta a labdát. (Késői cseréket nem osztályozunk.)
 
Rajczi – Feczesin helyett érkezett; valószínűleg ez a legemelkedettebb, amit erről a hét-nyolc perces szerepvállalásáról megemlíthetünk. (Késői cseréket nem osztályozunk.)
 
Leandro – friss apaként pár percre szállt be. Ez alatt a következő nagyon fontos dolgok történtek vele: megmutatta új frizuráját a közönségnek; kicselezte saját magát az ellenfél tizenhatosánál; és a lelátó felső soraiba helyezte a ’bőrt’ egy ígéretesnek látszó lövőhelyzetben. (Késői cseréket nem osztályozunk.)

5 komment

Címkék: feltámadás válogatott málta

A bejegyzés trackback címe:

https://labdabiztos.blog.hu/api/trackback/id/tr13195581

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ball 2007.10.14. 09:55:08

A vélemény szabad. A tudósító tud írni, ennek kézzelfogható tanújelét adta ezzel a nagyszerű értékeléssel. A labdarúgás, mint olyan sportág amit művelni kell ahhoz, hogy szakmailag is értékelhessen valaki. Zombi Tibi írj inkább a horrorfilmek lélektanáról, nagyobb sikere lesz meglátod.

Edge 2007.10.14. 10:07:39

Leandro nem kell a válogatottba!

Véleményem szerint egy külföldi származásúnak csak akkor van keresnivalója másik ország válogatottjában (azon túl, hogy a kötelező előírásoknak megfelel) ha kiemelkedően jó játékos és már már pótolhatatlan!
Van valaki, aki szerint Leandro kiemelkedően jó játékos és pótolhatatlan???

Leeroy of SMV Design 2007.10.14. 11:09:58

Azért a baloldalt bevethető "all-round" játékosok nem szaladgálnak százával a bajnokságban, úgyhogy Leonak van létjogosultsága.

drani 2007.10.15. 12:37:10

hát azért tény, hogy leo nagyon szar volt már az olaszok ellen is, meg most is. halmosi talán jobb lenne, de az igazi huszti.

Frigo 2007.10.15. 14:42:16

Leo inkább védő (bár középpályán is tud alkotni). Halmosi is baloldali univerzális. Dzsudzsák kimondottan középpályás. De ha Husztinak azt mondanák, hogy beállsz baloldali védőnek, hát abból akkora hiszti lesz, hogy egy életre eltiltja az MLSZ miatta. Tehát Szabi vagy Dszudszák cseréje (már ha erre képes valaki rávenni), vagy fordítva, amit én jelen pillanatban nem támogatok, még ha a Bundesliga-ban ilyen penge is. Volt már sok olyan játékos, aki a BL-ben jól nyomta, a válogatottban meg bénázott. Tehát a mostani felállás jó, Huszti nélkül is!