Csalódniuk kellett. A magyar-orosz találkozót ugyan meglelték, de az U21-es selejtező miatt hiába forgatták jobbra-balra az újságot, sehol nem találták a közvetítést. Azzal valamennyire tisztában voltak, hogy a magyar tévénézők napi szellemi betevő falatját jelentő Joshi Bharat – Mónika-show műsorokat nem lehet más időpontra tenni holmi futballmeccs miatt, de a sportcsatornák programjának láttán sem lett jobb a kedvük. Három helyen vizilabdát közvetítenek, egy adón pedig bohócliga-gólösszefoglaló után futsal-bajnokit lehet nézni. Egy pillanatra felcsillant a szemük, mikor megláttak egy U21-közvetítést, de kiderült, hogy az az angol válogatott mérkőzése lesz. Csalódott arccal indultak az alma mater felé.

 

- Pedig ez egy fontos mérkőzés lesz – dünnyögte maga elé Fecó –, ha legalább a döntetlent elérnénk, lehet, hogy le tudnánk szakítani az olaszokat. Ráadásul Kisjézus sem játszhat. Legalább Balajti ott lenne a pályán… Vajon elég lesz a catenaccio hazájában az, hogy Futács és Lencse járőrözik a tizenhatos környékén?

- Ne féltsd a srácokat – veregette meg a vállát Jocó – Sanyi bácsi nem szokott mellényúlni a csapattal. Nála még az se jelenthet problémát, ha a digók eldugják előle a mágnestáblát. Felskicceli egy papírlapra a taktikát, álmából felkeltve is szebben kidolgozottak a tónusai, mint Joli néninek a rajzórán.

- Igazad lehet – bólogatott Fecó – egy gólt csak találunk valahogy, kettőt meg úgyse kapunk. Úgyhogy az U21-en Olaszország – Magyarország 1-1. De mi lesz a nagyválogatottnál?

- Hát, az nehezebb eset – hümmögött Jocó -, hiszen ott is hiányozni fog ugye az MVP. Dzsudzsák a múlt heti kupameccsen gólt rúgott, aztán kiállították. Erre a hétvégén megsérül. Nem tudom, ezzel a Koltaival mire fogunk jutni.

- Ne bántsd már a Koltait – szisszent fel Fecó – legalább most ne, mikor másfél év után végre eltalálta a kaput. Pintér polihisztor már el is mondta, hogy legkésőbb májusra a válogatott keretbe várta. Meg is nyugodtam, mert korábban attól féltem, hogy valamilyen adminisztrációs hiba hatására maradhatott a magyar útlevele ellenére is Győrben.

-  Remélem, hazai közönség előtt legalább Egressy Gabi szintjét hozni fogja – hümmögött Jocó. – Nekem ezekről az oroszokról valahogy az jut eszembe, hogy a múltkor bioszórán Kati néni kiosztotta Csank János „Az erdő lakóinak viselkedése” c. könyvét. Kati néni szerint felháborító, hogy nem ez a mű nyerte tavaly a könyvhét különdíját. Abban olvastam, hogy a medve, ha kora tavasszal felébresztik álmából, akkor nagyot tud ütni. Úgyhogy szerintem Magyarország – Oroszország 1-3.

- Oké, akkor most megyek, írok egy karót kémiából, aztán délután megjátszom a tippjeinket a Labdabiztoson – mondta Fecó. - Hátha összejön egy telitalálat és felkerülünk arra a virtuális dicsőségtáblára, vagy mi a szöszre.

- Ma vagy holnap is leadhatod, de figyelj rá oda, hogy a határidő szerda (március 3.) 17 óra 59 perc – válaszolta az osztályterem ajtajában Jocó. – Na szia, jó legyél, és szerezd végre vissza a Dubecz Jani-autogrammkártyámat a padtársadtól!