Nincs szebb dolog az egész 'biztoson, mint válogatottas beharangozót írni. Ilyenkor rongyosra olvassuk az almanachokat, mindenféle táblázatokba érdekességeket gyűjtünk, elővesszük a legfaszább (korábban még nem elsütött) mondatainkat, és aztán lesz, ami kisül belőle.
Ezúttal azonban a lustább megoldást választottuk, de gondosan úgy álcáztuk, hogy közösséginek tűnjön, mert a facebook-korszakba lépett XYZ-generáció már ezt szereti. Hirtelen felindulásból személyes tumblr-oldalamra kidobtam egy felhívást, hogy aki akar, nosza, nyilatkozzék meg a svédek elleni meccsről. A kérdéseket nem bonyolítottam túl, bőségesen megfeleltek a tavaly már önkényesen használatba vett Sport Extrás klasszikusok:
1. Mit vár a válogatott előtt álló mérkőzésektől?
2. Ha Ön lenne a szövetségi kapitány, milyen taktikával küldené pályára a csapatot?
Nézzük tehát, mit gondol a magyar mikroblog-közösség aktívnak bizonyuló kisebbsége (innen átvéve a válaszokat):
Mikroprofesszor érez valami győztesnek tűnő taktikát, de azzal is tisztában van, hogy eSanyibácsi ezzel viszont nincs tisztában. Hiába az elharapódzó Nagy Népi Hurrá, nyuszira cipózás a tippje.
- Sima vereséget. Nem lesz kérdés, a svédek egy 2-0, vagy 3-0-lal küldenek haza minket úgy, hogy esélyünk se lesz.
- Betonvédekezésből kontra. 4-4-2 védekezéskor, egészen feltolt, leshatáron helyezkedő csatárokkal. Az ellenámadáskor belépne melléjük egy vagy két belső középpályás.
Perfectvillain, a magyar tumblr-scéna Finnországban jobblétre szenderült üdvöskéje pusztító szóviccel indít, majd szívünknek és Hegyi Ivánnak oly' kedves nosztalgiázásba csap át. 3-2-5-be vizionált felállása felállása akár ma is tartható lenne, ha elvonatkoztatnánk attól, hogy Vadócz csak annyiban Bozsik, hogy mindketten a Honvédban nevelkedtek, és az öt támadóból is maximum négy lesz a pályán Koman, Gera, Dzsudzsák és Rudolf személyében. Kérdés, kit hagyna ki a védelemből? Lázárt, Juhászt, Liptákot vagy Lackót?
- Szerintem, bár a válogatott az új edzőnek mindenképpen bizonyítani szeretne, nem lesz esélye, a svéd fal, Mellbergbassza őket, azt nem is hozzászámítva, hogy ez az egész Gera-kapitányosdi nekem bűzlik. Szerintem a svédek felőrlik a magyar búzát, Ibrahimovic pedig többször is mattolni fogja a teljes magyar csapatot. Nem tudom, hogy ki áll a kapuban, de biztos nehéz dolga lesz. Tippem, a meccs végeredményére vonatkozólag: 3-0
- Az egyetlen esélyt abban látnám, ha az Aranycsapatot nem csak verbálisan idéznénk fel időről időre, hanem felállásban is. 2010-ben szerintem egy ilyen 3-2-5 lehet olyan meglepetéserejű, mintha mondjuk tolókocsiban küldené a menedzser a csapatot a pályára. Vagy még annál is meglepetéserejűbb!
Jussipekka nem aprózza el, összesen hét szóba fojtja bánatát. Tizenegy Torghellés felállása szép próbálkozás, de tudjuk, Sanyiból csak egy van - sajnos.
- Esélyünk sincs, 2 fa oda.
- 11 Torghelle.
Felvidék Népe Front szintén vereséget vár, de hangvételéből érezni, eKoeman csatárnélküli játéka, az eredményesség rovására javára legalább az ő szívébe belopta magát. Taktikai utasításai nagyjából a B-liszensz színvonalát papír nélkül megütő kisedzők repertoárjából származhat: minden lényeges, csak az nem, ami a pályán történhet. Ellenben jólfésült, a pólót nadrágba szabályosan betűrt futballisták alkotják az első percek magyar csapatát. Ismerjük el, a szexszimbólummá nemesedett Ljungberg hazájában azért ez sem kis eredmény.
- A Koeman-féle eredménycentrikus célfocit felváltja a kevésbé eredménycentrikus látványfoci (amire egyébként a válogatott nem képes). Ez azt jelenti, hogy majdnem nyerünk, csak ne rúgott volna a földbe a döntő pillanatban Juhász a 22. percben - az jelentette a meccs fordulópontját. A válogatottat a meccs után megdicsérik a küzdőszelleméért, Verebes szerint idő kérdése, és az eredmények is jönnek majd ezzel a hozzáállással.
- A kivonulást Gera vezeti, mögötte Király, elszánt tekintettel, aztán a többiek, ízlés szerint gyilkos nézéssel, vagy magukba révedve. Vállakra tett kezekkel közös himnuszéneklés (fél szemmel a kamerába, vagy a lelátóra sandítva), utána a csapat körbeáll, és tesz egy közös fogadalmat. A többi majd kialakul.
Balbekk nem csak felvidéket, de az ősrégi 8088-as processzort is alulmúlja utasításkészletét tekintve. Félő, az esti kilencven perc után hasonló gondolatok fogalmazódnak meg teljes futballtársadalmunk vertikumában, és meglett családapák ordítanak fel otthonukban: Ha nem értesz hozzá (eSanyi - a szerk.), akkor legalább annyit mondanál: Hajtsatok, bazmeg!
- Szkeptikus vagyok hogy ennyi idő alatt lehet bármiféle csapatot építeni. Ha nem számítjuk a tét nélküli tavalyi dán meccset, akkor nagyon régen sikerült nálunk jobban jegyzett csapat ellen idegenben selejtezőt nyerni. Ha nem kapunk gólt, az nagy csoda lesz.
- Nem értek hozzá, úgyhogy ezzel: "Hajtsatok, bazmeg!"
Sporttárs túllépett Kertész Kamill, a börtönválogatott ideiglenes edzőjének, a futballjátékot alapjaiban megváltoztatni kívánó holmi egyszerűségén, és egész odáig jutott, hogy akár képes lenne a labda formáját is újragondolni, ha az jobban fekszik játékosainknak, és az elképzelt taktikának. Reméljük legalább néhány tippje bejön, és ha máshogy nem, zsebből kijuttatja nemzeti reprezentánsainkat a lengyel-ukrán eb egy szabadon választott mérkőzésére.
- A válogatott előtt álló mérkőzésektől azt várom, hogy gömbölyű labdákkal játsszunk, mert az mindig reménysugár. Itthon, biztos ami biztos kipróbálhatnánk a konkáv labdát is, meglepnénk vele a hollandokat, talán van Bommel is lecsúszna egy ütemmel Dzsudzsák arccsontjáról. Egyébként nem eredményben gondolkozom, lényeg, hogy lássuk a hitet, szívük fölött a nemzeti címerrel, továbbá, hogy az első bedobás, szöglet és "sporibazmeg ez nem tizenegyes a kurvaanyád?" a miénk legyen, mert elég jó odssal fogadtam meg kötésben (azért persze nem bízom a véletlenre, de erről többet nem mondanék).
- A taktika lényege, hogy végre eltűnt a pesszimista védekező felfogás, a csapatot 1-2-7 felállásban játszatnám, az Aranycsapatot csak kicsit túllicitálva, így egyszerre lehetne pályán az összes jó csatárunk meg hat fizető szponzor.
Intimtorma véleményével ugyan nem minden ponton tud azonosulni a szerkesztőség, így csak annyit fűznénk hozzá, hogy a vérivós ötlethez nagyon hasonlóval egyszer már próbálkozott az éppen aktuális szövetségi kapitány. Mezey alatt a mexikói felkészülés időszakában vért csapoltak a játékosoktól, azt oxigénnel dúsították, majd kellő időben visszafecskendezték. Így a szovjetek ellen majd' három percig bírták is az iramot. (Érdekesség, Mezey akkori szekundánsa a jelenlegi mester, eSanya volt.)
- Nekem már egy ideje a magyar csapat meccsei olyanok, mint amikor down-kóros gyerekeket lát az ember pingpongozni. Nézed, nézed, és tényleg nem tudod, most akkor sírj vagy nevess inkább. Szörnyű. Úgyhogy nem várok sokat, ez az érzés mindenképpen garantált úgyis. Amúgy meg, komolyra fordítva a szót, azt várom, hogy verjük rommá az összes köcsög senkiházi küszöbmajmot, alázzunk szanaszét mindenkit, mert nincs is annál felemelőbb érzés, mikor azt üvöltözhetem teli torokból, hogy: CSAK SZOPATUNK! CSAK SZOPATUNK!
- Az öltözőben vért itatnék minden meccs előtt a játékosokkal. TÉNYLEG! Ne csak mondják, hogy ezek baszki vért ittak a meccs előtt. Tényleg igyuk meg azt a rohadt vért! Ki tudja. Plusz elmondanám a játékosoknak, hogy mennyire szeretem őket. Ezt olvastam egy könyvbe hogy ez jó taktika. Más különösebb taktikát meg nem dolgoznék ki, csak egyedül annyi, hogy tudatosítanám a fiúkkal a lényeget: NINCS MESE, NYERNI KELL! Slussz. Ennyi. Na meg még talán annyi, hogy azt vettem észre a magyar csapatnál, hogy a helyzetekkel az van, hogy mindenki tol még egyet a labdán ziccerben és elbassza. Én elmondanám nekik, hogy ezt ne. A helyzeteket be kell lőni. Én ezeket sulykolnám.
Mi már csak annyit tennénk hozzá az egészhez, hogy eSándor kihirdette kezdőcsapatát, amely a következőképp fest (ez mennyire szép kép, tizenegy játékos, tizenegy állvány, és egy gombolyaggal játszó Ibrahimovic a göteborgi naplementében):
Magyarország: Király – Lázár, Juhász, Lipták, Laczkó – Vadócz, Elek – Koman, Gera, Dzsudzsák – Rudolf
Svédország: Isaksson – Lustig, Mellberg, Majstorovic, Safari – A. Svensson, Wernbloom – Elmander, Toivonen, Bajrami – Ibrahimovic
A kapuban Király nem meglepetés, még ha az egyesekből esetleg ellenérzést vált ki. Juhász adott, Liptákba most egy fél ország szerelmes (a másik fele meg Fradista), Laczkót vállalhatónak tartjuk, Lázár pedig most mutatkozik be, róla véleményt majd utólag formálunk. Vadócz és Elek legalább nem Vadócz és Tóth Balázs, tehát nem vészes. Elől Koman kezd, ez meglepetés, hiszen Huszti ezúttal kimarad. Középen Gera játszik visszavont támadót, baloldalt Dzsudzsák az eredeti posztján, elől meg Rudolf a Genoa szabadlistájáról csatára.
Meglátjuk.