Év végi összegzésnek itt most helye nincs. Megtették ezt mások. Még a legpesszimistábbak is érzékelik, hogy emelkedik a mi drága, nagy becsben tartott, abszurd és SZERETHETŐ focink. A magyar foci megint szép lesz, méltó, régi, nagy híréhez, mit rákentek a németek és szovjetek, lemossák Pruknerek és Véberek. Mészöly Kálmi bát óvjuk meg Szalai Annamáriától és akkor szétforgácsoljuk a kapufát, verselünk, plagizálunk, emlékezünk.
Az év utolsó napja van és K. Dezsőnek hasít a feje. Ez annak tudható be, hogy december 30-án kora délután azt a fogadalmat tette, hogy bizony ő idén már nem iszik olyan folyadékot, amiben nincs alkohol. Ennek tudható be, hogy míg egyik cimborájára várt egy kálvin téri krimóban, addig limerick-eket gyártott a Sport szélére. Úgyhogy pattintsd a sört, mert most néhány kedves szereplő limerick-je áll itt a kedvenc teleregényünkből!
Van ez a Loki itt, kérem,
Nyugatnak menetel éppen.
Kósa meg veri
A mellét, hogy neki
Csak egy kurva stadion kéne.
Bajsza a Göcsejben telel,
Az első csapata az Eger.
Azt mondom egyhét,
Elveszem kedvét
Pedig nagy király most Zegen.
Itt van a Hűtlen Lajos,
Ki néha a meccs végén zabos.
Pápán a futball,
Hogy szurkolót rugdal,
De idén a legjobb kapus.
Megváltozott ez a világ,
A tehén bassza a bikát,
De Nála nagy erény,
hogy igaz és szerény.
Isten óvja a Sisát!
Alszik a Mester már régen,
Csapatuk színe az égen.
Ő meg szürkében
Folyatja ültében
A nyálát tulajdonképpen.
Bajnok lesz a Vidivel Mezey?
Hisz az Elnök is őket szereti.
Nem esznek tésztát.
Múltból néznek ránk
Irapuato véreres szemei.
Dunának, Oltnak egy hangja,
A Tisza meg folyt Belgiumba,
Aztán a Rajczival
És néhány tarcsival:
A kilencből nézve nullhat.
És a kötelező:
Vasasban kezdte a drága,
Finnyásan áll a kis szája.
A bőre varrott,
Szima meg makog:
inkább vigye a kánya!
Most pedig a plagizálás világába lépünk az év utolsó napja alkalmából. K. Dezső a kormányközeli CBA áruházban járt, hogy akciós söröket vizslasson az évvégi monoton részegséghez és akkor vette észre a minden könyv 399 ft-os részlegnél Stephen Foster: Listák könyve - Futball című munkáját, amit a perverz módon MTK szurkolóvá lett Szily László szerkesztett. Természetesen megvásárolta, hozzá két sört (Arany Ászok 169ft/db) és elkezdte böngészgetni. Nézzük, melyek azok a részek, ahol K. Dezső könnyesre röhögte a szemét és söröket.
Elsőnek itt van a Cuki válogatott, a felállás 4-4-2. A kapuban a veszprémi Andorka, míg előtte Aranyos(Vasas), Kinder(Karád), Punczi(Monor), Babó(Bp. Erőmű SE) négyes keseríti meg az ellenfél támadóinak életét. A középpálya bal szélén az ibrányi Milka, a jobb oldalon nemes egyszerűséggel Bácsi(UTE), a középpálya közepén pedig Zsófi(Kazincbarcika) és Szandi(Répcelak) irányít, de ez mind semmi, mert a rakamazi Brekk szövetségi kapitánynak a legijesztőbb csatársora van: Piroska és a Farkas, természetesen az előbbi a Honvédból, az utóbbi pedig a Vasasból. Beszarás!
Nézzük a Növény válogatottat, akik a 3-4-3-as felállást preferálják! A kapuban ki más, mint Babos(NEC), előtte a három újpesti: Fűzfa, Juhár és Káposzta, majd a négy középpályás Gyömbér(Pápa), Retek(Algyő), Tulipán(Csepel) és Viola(Törekvés SE), elől pedig Borsó(MTK), Lencse(MTK) és Torma(REAC). A mezszponzot a bondüell!
Jön a személyes kedvencem, a Virtigli Focisták Verhetetlen Tizenegye. A felállás 4-4-2, a szórakozás garantált. A portás nem más, mint Botló(Kazincbarcika), előtte a négy védő Koczogh(Ibrány), Leránt(UTE), Vakles(Cigánd) és Catenacci(Dabas). A középpálya nevei már a megrögzött támadófocit vetítik előre: Golovics(MTK), Rugovics(Veszprém), Szolomájer(Kaposvár) és Beálló(Veresegyház), míg a csatársor is kemény: Rugási(Fővárosi Vízművek) és Lába(Kistarcsa).
És jöjjön a grófi család azon tagjának gondolata, aki nem a focista. S miután ma mindent szabad, így egy szabad verssel búcsúzunk az évtizedtől.
Esterházy Péter: A Világ rendje
Többször álmodtam is ezt, de hát az nem számít.
Végre azután sikerült egy tájmtunelt
szerkeszteni
vagy találni
vagy kölcsönkérni.
Azonnal a helyszínen termettem,
Bern, Wankdorf Stadion, 1954.
És elérkezett a 84. perc, innen már mindenki tudja folytatni,
Herbert Zimmermann hangján.
Schafer beível, fejes, hárítják!
Rahn lövőhelyzetben.
Rahn lő. Schießt.
Nem.
Csak schießt volna. Mert én akkor már ott álltam (láthatatlanul) mellette,
és amikor lendítette a lábát, arrébb pöcköltem a labdát,
az Lantoshoz került, ő tovább Bozsiknak,
Bozsik fölnéz, lát mindent,
Kocsis elindul,
Czibor táncol,
Hidegkuti visszalép,
Puskás már mindent tud.
Az történik végre, aminek történnie kell,
A kis Magyarország 3:2-re nyer,
visszaállt a világ rendje.
A Labdabiztos szerkesztői és olvasói nevében kívánunk mindenkinek boldog új évet, aki csak egy kicsit is kedveli a magyar futballt!
HAJRÁ MAGYAROK!