24. fordulójához érkezett a Bohócliga. Beharangozóink rendhagyó sorát folytatjuk a jelen poszttal, az elmúlt hetek képregények világába, illetve Fekvőcsatárra tett kirándulásait követően ezúttal a hazai sportmédia kerül a fókuszba, kissé előreutazva az időben a találkozók előtti, illetve a meccseket követő cikkekből, megnyilvánulásokból szemezgettünk vendégszerzőnk, JESTER jóvoltából. Tippszelvény pedig ezek után következik.

GYŐRI ETO FC  -  SZOMBATHELYI HALADÁS 2:0
„Na most az Aurél játékosom volt látszik érti is a lényegét a futballnak és jóval támadóbb szellemű taktikát látunk hetek óta. Persze azt mondanom sem kell, hogy nem ő találta fel a spanyolviaszt, hogy messzebbre ne nyúljak vissza, azért volt itt egy 1982-es bajnokcsapat ugye, azért emlékszünk, ugye. Na most oda még hosszú az út és hát talán azt már sosem érjük el, de hát mindenképp jó úton jár a Reli. Namost anno én itt legendát építhettem volna csak mikor hívott a Benfica háromszor is, hát én már a határ után visszafordultam, az a fránya slambuc, anélkül nem tudok én meglenni, már Nickelsdorfnál kérdeztem ugye, hogy hol a slambuc, honvágy ugye, az kivédhetetlen. Mint amikor a Fradit elhagytam játékosként és ezer meg ezer szurkoló kérdezte egymástól hogy >hol a Didi<, ugye, így a Benfica szerződés, hát kútba esett, na de ez már szóval hogy úgy mondjam történelem…”
(Kivonatos részletek a Mágus videoblogjából, www.aznemlehethogymindigigazamvan.blogspot.com)
 
ÚJPEST FC  -  ZTE FC 2:1
Kaplár F.: Nos urak, mielőtt következik a helyzetekkel a Réákció, előbb egy gyors elemzést kérnék tőletek. Peti, elsőként tőled, gondolom, nem vagy elkeseredve.
Várhidi: (vigyorog). Nem valóban nem, ugye rólam köztudott hogy nem semleges nekem az Újpest így örülök a sikernek. Azért azt látnunk kell, ezen a szinten, hogy ez egy nagyon fiatal csapat Mészöly Géza keze alatt, és nyilván sok-sok munka vár még rájuk. De ma nagyon jól szűkítették le a területeket, a 2001-es Fiorentinát idézi mindez, Ahjuperának rendre jól játszották be a labdákat… van ebben az UTÉ-ben még tartalék!
Kaplár F.: Atti, te is így látod? (kuncog)
Hajdú: Namost én még aktív fodbalista koromban kapusként többször játszottam ilyen fiatal csapatok ellen és nem egy sétagalopp! A finesz, vagy ahogy Bartalics Laci bácsi a Fradi U6-nál tanította, a csibészség…
Várhidi: (somolyog)… csak azon mosolygok, hogy anno Attila sem volt híján ennek…
Hajdú:…ne hozz zavarba (széles mosoly) …tehát a csibészség, a rafkó ha lehet így fogalmaznom a kamerák előtt….ezek alapvető összetevői egy fiatal csapatnak ahol ez, ha ösztönösen jön, az a jó! Géza nagyon jól tartja kézben ezt a társaságot és bár Csank mester sem ma kezdte a pályát, ma az UTE megérdemelten nyert.
(UTE-ZTE „Reakció”, ismétlés, sport2, 2011. április 23., szombat délelőtt)

VIDEOTON FC  -  LOMBARD PÁPA TERMÁL FC 3:0
Dr. Mezey György: Gratulálok Véber Gyuri kollégámnak, úgy gondolom igazán élvezetes, ha szabad ezt mondanom, kvázi-Európa iramú mérkőzést láthattak a nézők. Ez, a mai modern futball-elméleti szakzsargont használva, kontrollált iramjáték, gyönyörűen nyilvánult ma meg. Nagyra becsülöm az olyan csapatokat, mint a Pápa, akik mernek játszani és nem …khmmm…elnézést, kicsit elment a hangom…szóval nem ölik meg a focit. Ez a Pápa még sokra viszi. Meglátják.
Véber György: Kértem valamit a csapattól, és abból pestiesen szólva, halványlila …na nem mondom ki, hogy mit nem de azt nagyon nem láttam. Én itt görcsölhetek a héten meg edzhetünk szépen, ha a hétvégén lebetlizünk és haddnemondjak neveket, hát tapasztalt rutinos játékosok olyanokat csinálnak…beszélhetek, falra hányt borsó. A héten leülök a csapattal és a tulajdonossal, mert itt valamit tenni kell.
(pepsifoci.hu, „Így látták” rovat: edzői nyilatkozatok a mérkőzés után)

KECSKEMÉTI TE-ERECO  -  KAPOSVÁRI RÁKÓCZI 3:1
Lipcsei Betta: 2 győzelem után váratlanul kikapott a Rákóczi, lehet, hogy hullámvölgy jön? Kiesési gondjaik azért nem lesznek idén igaz Matyi?
Molnár Mátyás: Hát gondok itt maximum azzal lesznek, hihihi, hogy a szövetség milyen színű éremmel jutalmazza Sisa úrékat, akit, ahogy ismerem, ha megkérdeznénk, biztos azt mondaná: örüljünk hogy bennmaradtunk. Hihihi. Tibi, hogy látod?
Nyíl: Aki nézi a műsort, tudja, hogy lelkesedem a nyíltsisakos támadófociért, viszont vérzik a szívem a fiatal, sikeréhes gyerekekkel felálló Kaposvárért. De nem történt semmi tragédia, Sisa Tibit ismerve hamar összekapja ezeket a srácokat és megy minden tovább a maga útján. Szívem szerint 1-1 pontot adtam volna a csapatoknak, de ilyen nincs- maximum a mesében (mosolyog).
Puhl: Annyit tennék csak hozzá, hogy amíg a labda gömbölyű bármi megtörténhet. Sisa Tibiről tudjuk, a csapatainál a kulcsszó az alázat. Szivics mestert pedig nem kell bemutatni. Mondják hogy ő a horvát vagy szerb vagy bunyevác vagy mittoménmilyen Murinnyó, nem is ez a lényeg, hanem itt is az alázat. Ennyi.
BognárGy.: Vitatkoznék veled, Sanyi, nem először. Szivicséknél az alázat mellett egy nagy adag kreativitás és bátorság a döntő. Szimplán alázattal te sehol nem nyersz már ne is haragudj. Sanyi nincs igazad.
Puhl: Én erre csak annyit mondok: az álmoskönyvek szerint a bagoly nagyfejű. Na majd megbeszéljük az adás után, figyelj csak.
(III. félidő adás, 2011. április 24., sport1, vasárnap este, fél 9 körül)

BFC SIÓFOK  -  SZOLNOKI MÁV 2:1
A stadion kiürült - csak Simon Antal állt a pálya szélén. Állt, nézte a tavaszi balatoni eget és a könnyei befelé folytak. Azok a könnyek, oh! Azok a sós könnyek. Másért folytak e szemnedvek egykoron! Országra szóló sikerek, a Vác bajnoki címe után (Samsung évek, hová levétek?), Vasas pályán a szurkolók kántálását hallgatva…S most a csend, a kegyetlen csend. Simon Antal nem adta fel. Nem az a típus. Nulláról kellett elkezdeni az építkezést tavasszal, és ő összeszorított foggal hozzálátott. Nem siránkozott, nem okolt külső körülményeket. És jöttek is az eredmények csak az a fránya hátrány, ez a síkos bőrű, zöld szemű szörny, ez nem szállt le a Szolnok nyakáról. Lassan a matematikai esély is elvész, de Antal nem adja fel. Megy tovább. De ahogy áll a pálya szélén, a tiszaparti szélben talán érzi, ez a hajó már elment…
(Sinkovics Gábor: Aki nem adja fel. Jegyzet. Nemzeti Sport, 2011. április 24.).

VASAS  -  DVSC-TEVA 1:1
„Lakat T.: Andriskám, hát ez a tavasz, ez valami meseszerű. Úgy meneteltek lassan, mint a hetvenhetes Vasas. Mit tettél ezekkel a srácokkal a téli szünetben? Tudjuk persze új tulaj, de hát erre ki számított –közben csöndben odapillantok Izsó Ignácra itt mellettem másik vendégünkre, nem véletlenül mosolyog a Náci, ő is tagja volt annak a csapatnak, hát az egy legenda volt erre nincs jobb szó…
Izsó: hát… (mosolyog)
Lakat T.: nincs hát, Nácikám, a legendákat az ember beazonosítja ennyi idő után, itt meg erről van szó, de vissza a mérkőzésre. Andriskám, Debrecen, Scasny el, új edző a vendégpadon, mai mércével korszakos játékosok sora a Lokiban de hát ilyen nálatok is van, máig emlékszem, amikor 1989-ben a Fradi edzőpálya korlátjánál kiszúrtam egy kis göndör fürtös irányítót, kérdeztem is Rákosi Gyuszi barátom mondom, te Gyuszikám ki ez a kissrác, hát a Lisztes Krisztián volt, egyem a szívét, olyan labdákat tett…
Komjáti: öööö…Lisztes, igen…
Lakat T.: …hogy csak néztem. De vissza a meccsre. Hát döntetlen a vége, Bandikám, de milyen döntetlen? Volt szerencsém kilátogatni és a végén az a taps. Vastaps. VASTAPS. Hát a Váradi-Zombori-Müller Sanyi sor kapott ilyet utoljára. Müller Sanyi. Ugye?! Na de a meccsre visszatérve…”
(A „Favorit c. műsor vasárnapi különkiadása „100 éves a Vasas” címmel az ATV-n, vendégek: Komjáti András, Izsó Ignác, Kántor Anikó)

BUDAPEST HONVÉD  -  PAKSI FC 2:2
A két csapat statisztikáit elnézve meglepő módon az otthonában haloványabban teljesítő kispesti csapat sem esélytelen. A Paks eddigi 67 NB1-es találkozójának 54,274 %-án tudott gólt elérni a találkozók alsó kvadránsának negyedik hatványán, ami gyors autokorrelációval számolva mutat abba az irányba, hogy a 20. percig Kis Károly alakulata 72,84%-os eséllyel szerezheti meg a vezetést. JESTER kollega kedvencei, a XIX. kerületiek ugyanakkor csak a második félidei teljesítményeiket tekintve a 2004-es visszajutás óta, a második 45. percek több, mint háromnegyedében tudtak gólt elérni, kiemelkedő valószínűséggel a 62. perc 34. másodperce és a 70. perc között. A többváltozós statisztika módszerei közé tartozó faktoranalízishez folyamodva segítségül, látens változókként tekintve a Paks védelmének átlagéletkorára, a kispesti MFA 1992-es korosztályának relatív testsúly-szórására valamint a Bozsik-stadion 2010-11-es átlag-nézőszámának módusára, kalkulációink egyértelműen egy döntetlen felé mutatnak.
(A „Labdabiztos” blog beharangozója a fordulóról, by Vérfarkas)

MTK BUDAPEST  -  FERENCVÁROSI TC 1:1
Az (évek óta már csupán nevében) ÖRÖKrangadót megtekintő 2000 szurkoló számán akár meg is botránkozhatnák, - ha nem szoktunk volna már hozzá a fájdalmasan alacsony színvonalú, a nézhetőség határait rendre alulról (sem) súroló magyar bajnokikon feltűnő „tömeg” látványához. Hol vannak már a legendás idők? Nemhogy Orth cselei vagy Schlosser „Slózi” korszakos mozdulatai, illetve a még valóban operett-előadást prezentáló Albert-Fenyvesi-Mátrai illetve Sándor Csikar, Kuti vagy Kovács fémjelezte klasszikus sorok, de a már a múlthoz képest fényéből jelentősen veszítő ám a mai nihilhez képest kánaáni magasságokba emelkedő ’80-as évek Nyilasival, Ebedlivel vagy Hannichhal, Pölöskeivel fémjelezhető szakaszai? A találkozó második félidejében mindesetre a mellettem a lelátón helyet foglaló egyik idős törzsszurkoló felém fordult és csak annyit mondott: „most mondja meg szerkesztő úr, ha ezt Hidegkuti Nándi láthatná, elszorulna a szíve”. Egy pillanatig igazat adtam az élemedett korú szimpatizánsnak, majd megnyugodtam: Nándi bácsi szíve nem szorulna el. Ugyanis fel sem ismerné a sportágat, amelyet a gyepen űznek…Persze a mai világban, amikor Madrid helyett Barcelonában székel a „nagy színház”, az ember már semmin sem csodálkozik.
(Hegyi Iván: Nem Sándor, csak a hasunk Csikar. Népszabadság, 2011. április 26.)

Egyszerűsített tippsor:

Videoton – Lombard Pápa
MTK – FTC
Siófok – Szolnok
UTE – ZTE
Győr – Haladás
Honvéd – Paks
Kecskemét – Rákóczi
Vasas – DVSC