HTML

Címkék

abszurd (12) ahülye (47) átigazolás (26) beharangozó (272) bohócliga (358) championship (12) debrecen (33) détáridöme (14) diósgyőr (16) dzsudzsák (28) eb (37) egervári (22) fc fehérvár (15) feltámadás (57) fradi (54) gera (21) győr (17) haladás (13) hemi bácsi (11) hercegfalvi (10) hét magyarja (22) hónap magyarja (10) honvéd (49) hülyebíró (12) huszti (14) jhn (32) kaposvár (11) keleti csoport (19) kisteleki (12) koman (10) kommentverseny (44) kupaellenfél (20) kupatipp (15) loki (13) magyar (141) mezey (11) mlsz (38) mtk (19) nb2 (87) németh krisztián (16) nemzetisport (13) nyugaticsoport (59) önérzetes (33) összefoglaló (110) reac (12) sör (11) statisztika (14) szavazás (11) szurker (31) tippjáték (229) tippmix peti (11) torghelle (15) tőzsér (12) u20 (15) utánpótlás (15) ute (19) válogatott (167) várhidi (15) vasas (21) vendégszerző (21) videó (87) videoton (15) visszatekintő (10) Címkefelhő

Friss topikok

Licenc

Creative Commons Licenc

Ellenfélnéző: Ulisses FC

2011.06.21. 20:30 Black Lotus

Halad a korral az UEFA, ezt a vak is láthatta tegnap. Miközben a magyar közigazgatásban majdnem egy évtizede próbálkoznak az egyablakos ügyintézés elterjesztésével, Platiniék tegnap már élesben próbálgatták a módszer testre szabott változatát, az egy gombnyomásos sorsolást. Mint az a fentiekből is kiderült, túlvagyunk a 2011/12-es szezon első nemzetközi kupasorsolásán, ahol a magyarfutball fényesen ragyogó páneurópai reputációjának szép példájaként valamennyi reprezentánsunk érintett volt. Panaszra különösebben nincs okunk a felhozatalt illetően, az elmúlt években a magyar klubfutball célkitűzéseinek kvintesszenciájává váló Kazahsztán ugyanúgy adatott, mint a magyar-osztrák sportbarátság keretei között a számlát szűk másfél évtized elteltével újfent benyújtani készülő Sturm Graz. A Paks és a Fradi Norvégiában építhetik az országimázst a Kovács Péter és Korcsmár által félig-meddig már kitaposott úton, feltéve, hogy túljutnak az első kanyar andorrai, illetve örmény megpróbáltatásain. Futó Lada felszólalásának eleget téve sorozatunk idei első részében a festői Örményországba látogatunk, de ha időnkbe belefér, akkor a hátralévő egy hétben az andorrai Mókus örsnek is a körmére nézünk. A kapufa szétforgácsolása után következzék az Ulisses FC azok számára, akik már unják, hogy a név hallatán mindig James Joyce-ra kell asszociálniuk.

Az Ararát-hegy lábánál fekvő, közel 1,1 millió lakossal büszkélkedő Jereván – amelynek neve a XX. században elsősorban a sajátos rádiózási szokások kapcsán ivódott bele a magyar emlékezetekbe -  nem tartozik a nyeretlen kétévesek kategóriájába: a város lassan 2800. születésnapját ünnepelheti majd. Az első, Erebuni néven futó erődítményt i.e. 782-ben installálták fel a stratégiai fontosságú út mentén helyezkedő településen, amely később legalább annyi kárát látta remek fekvésének, mint előnyét. A pár századdal később érkező örmények a IV. században a kereszténység felvétele után már templomot is építettek az addigra rendesen kipofásodott városban, ám az idill nem sokáig tartott: 658-tól arab uralom alá kerül, majd – bár kereskedelmi csomópontként folyamatosan fejlődött – a város úgy cserélgette hűbérurait, mint Bárányos Zsolt a klubjait. Az elkövetkező évszázadokban önálló örmény királyságtól török uralmon át Timur Lenkig terjedt a helyi kisistenek listája, majd a spirál betetőzéseként a XVI.-XVIII. századok között 14-szer cserélt gazdát a város, amelynek határában egy idő után a névtábla kicserélése is puszta pénzszórásnak bizonyult. A kaukázusi nagyhatalmak eme sajátos dorbézolásába végül a természet is beleszólást követelt és 1679-ben egy jókora földrengés formájában annullálta a korábbi városépítészeti elképzeléseket. Az újjáépített települést 1747-től viszonylag stabilan tartották kézben a perzsák - egészen 1827-ig, amikor a cári Oroszország kitüntető figyelmét is felkeltette a vidék és egy elegáns hadmozdulattal kipöckölte az addigi tulajdonost a környékről. Az orosz fennhatóság alatt a várost újfent kipofozták és az örmény lakosság visszatelepítése is megkezdődött. 1917 és 1920 között két különböző államforma keretében már az önállóságot is kipróbálták, de a bíztató próbálkozásokat Moszkva a Vörös Hadsereg mozgósításának révén gyorsan az irattárba helyezte. Az ezt követő korszakok ismét a városarculat definiálásáról szóltak, a sztálini időkben a korábbi korok épületeinek jó részét restaurálták buldózerekkel, jelenleg pedig a vasbeton építészeti csodák részleges szanálása van napirenden. A napi hírekben utoljára 2008-ban találkozhattunk nevével, amikor a kissé félresikerült örmény elnökválasztást követően Urbán Flóri helyi hódolói feldühödött honpolgárok élték ki az utcákon kreativitásukat – tevékenységüket a karhatalom 20 napos szükségállapot bevezetésével díjazta.

A város megközelítése elsősorban légi úton lehetséges - mivel az örmény nép iránt világszerte élő tisztelet a szomszédos Azerbajdzsánban, Iránban és Törökországban a határok hermetikus lezárása formájában tárgyiasul, így kötött pályás megoldások kizárólag Grúzia felől organizálhatók. Ha a kötelező turisztikai látnivalókat (Köztársaság tér, katedrális, levéltár, Örményország szobor) kipipáltuk, felküzdhetjük magunkat a Cascade lépcsősoron, vagy szimplán relaxálhatunk az Ararat konyak tetszés szerinti mértékű fogyasztása mellett. Kalandvágyóbbak részére a mindössze 30 kilométerre fekvő Metsamor városát javasoljuk, ahol a világ legveszélyesebb atomerőműve található – ha belegondolunk, hogy a vert mezőnyben a komplett japán tengerpart, valamint néhány, még csernobili típusú reaktorokat alkalmazó orosz istencsapás is van, akkor mi magunk is megérthetjük, hogy örmény barátaink koszos 200 millió brüsszeli euróért nem voltak hajlandóak lemondani erről a nemzeti műkincsről.

 

 

Az örmény sportélet a nagyvilágban elsősorban a sakk területén jegyzett, ahol az utóbbi öt olimpián a férfi szakág két arany- és két bronzéremmel fitogtatta erejét. Hazánkkal ápolt sportkapcsolataik egy részét is itt találjuk, Lékó Péternek köszönhetően, aki sikerrel házasodott be a Petroszjan-klánba. Más sportágak vonatkozásában említhető még az örmény családfával büszkélkedő Vardanjan-família, akiknek révén műkorcsolyában edzőt és férfi magyar bajnokot is importáltunk egy családon belül. Bohócligás visszacsatolás kevés van, főként az örmény származású Eguja Javrujan neve ugorhat be, aki leginkább a békéscsabai szívekbe lopta be magát.

 

Az ország labdarúgását nehéz lenne a világelithez sorolni, a válogatottról elsőként a hátvéd Hovszepjanra asszociálhatunk, aki 120 címeres mezes fellépésével a Napnál világosabban mutatja a halhatatlanság felé vezető utat az őt fellépések tekintetében kitartóan követő Vanczák Vilinek. Örmény barátaink egyébként az 1996-es EB selejtezői óta rendszeres résztvevői a kvalifikációs sorozatoknak, de világversenyen eddig még nem tudták bemutatni zsenialitásukat. A tétmérkőzésen már megskalpolt ellenfelek névsorában a mostani széria előtt Lengyelország és Belgium voltak a legnagyobb durranások, egy-egy döntetlent viszont számos alkalommal el tudott csípni a gárda. Bár Hegyi Ivánnak a „20 év alatt csak egy későbbi résztvevőt tudtunk megverni” jellegű novellafüzére óta tudjuk, hogy értéke csak a győzelemnek van, említsük meg az ikszelős tábort: az elmúlt nagyjából tizenöt évben Portugália és Ukrajna egyaránt két-két alkalommal veszített pontot a sajátos jereváni mikroklímában, de a románok 2004, a szerbek pedig 2007 őszén szintén nem győzelmi mámorban úszva csekkoltak be a hazafelé tartó gépre. (Hogy ne csak hazai eredményeket említsünk: Ukrajnának pályaválasztóként is tört már bele a bicskája az örmény fergetegbe, ahogy Norvégiának is.) A mostani kvalifikációs szériában hat mérkőzés alatt győzelemből, döntetlenből és vereségből is kettőt szüreteltek, nyolc pontjukkal pedig a negyedik helyen állnak. A látszólag nem túl masszív mérlegből figyelmet érdemel, hogy a tavaly nyáron még világbajnokságon szereplő, a csoportban jelenleg listavezető Szlovákiát 3-1 arányban képen törölték Jerevánban, és az „ikszeltek még” mezőnye is újabb illusztris taggal gazdagodott az örmény harcmezőről gól nélküli döntetlennel távozó Oroszország személyében.  Titánjainkkal eddig egyszer futottak össze, 2004. februárjában (hol máshol, mint) Cipruson: barátságos mérkőzés keretei között 2-0 arányban sikerült kifújni az orrukat – köszönhetően egyrészt annak, hogy Szabics és Lisztes sikerrel aknázták ki Ambartszumjan kapus lepkegyűjtő szenvedélyét, másrészt, hogy az örmény támadó alakzat teljességgel lebénult a Komlósival, Dragónerrel súlyosbított magyar elhárítás láttán.

 

A nemzetközi klubfutball vizein is jó másfél évtizede eveznek, de útjaikat az esetek többségében a pofon- és tapasztalatszerzés jellemzi. A legtöbb sikerélményt eddig az elmúlt évtized örmény labdarúgásának állócsillaga, a Pjunyik Jereván mutathatja fel, amely a Bajnokok Ligája selejtezőin négy alkalommal is túljutott első ellenfelén, de a következő párosításokban mindig könnyűnek találtatott. Az Ararat Jerevánnak még a kilencvenes években adatott meg kétszer is, hogy a KEK második sorsolásán is képviseltette magát, az UEFA-kupában a Banants , illetve az akkor még Asztarak városában nyomuló MIKA jutott túl egy-egy alkalommal az első akadályon, sőt, az MTK-t búcsúztató MIKA a második körben is vállalható párharcot vívott (2-3-as összesítéssel bukott el az Artmedia Petrzalka ellenében). Magyar-örmény futballclásicót eddig négyet látott az egyetemes történelem, ebből kétszer a már említett MIKA vizitált Budapesten az UEFA-kupa keretein belül (2004-ben ki is esett a Honvéd ellen 2-1-gyel, 2007-ben viszont 2-2-vel, idegenben rúgott góllal elgáncsolta az MTK-t). A kék-fehérek első örmény túrája több sikert tartogatott, 1997 nyarán a BL-selejtező első fordulójában a Pjunyik Jerevánt 6-3-as összesítéssel oktatták. A negyedik (időrendben második) csörte 2001-ben, az Intertotó-kupában volt, mikor a Shirak Gyumri csapatának nyílt lehetősége megtekinteni Tatabánya nevezetességeit – a magyarországi találkozót 3-2-re a vendégek nyerték, ám mielőtt túl nagyot álmodtak volna, a Véber –Pekovics tandem vezényletével a visszavágót 3-1-el behúzó bányászok észhez térítették őket.  A szerényen csak Premier League néven futó országos bajnokságot tavaszi-őszi rendszerben bonyolítják, az utóbbi években nyolc csapat részvételével.

 

A Ferencváros kupaellenfelét 2000-ben alapították, Dinamo-2000 F.C. néven.  Az alapításkor a másodosztályba besorolt klub a 2001. évi idényt már az élvonalban kezdi, igaz, a páratlan felemelkedést nem elsősorban saját zsenialitásuknak köszönhették (egyrészt a Kárpát-medencéhez hasonlóan az örmény másodosztály sem hemzseg az élvonalba jutásra ácsingózó kluboktól, másrészt a 2000. év végén két élvonalbeli klub székházára is kikerült a „csődbe mentünk” felirat, így a létszámot fel kellett tölteni). Az első esztendők a vergődés jegyében teltek, 2004-ben viszont összejött egy ötödik helyezés, amelynek örömére szponzor is állt a házhoz – első intézkedésként a csapatnevet Dinamo-Zenit F.C.-re módosította (amely még mindig nem olyan megnyerő, mint a BVSC-MÁVTRANSSPED, de kétségkívül előremutató). Ez a felállás két évig élt, ekkor másik szponzor érkezett, a csapat pedig felvette jelenlegi nevét és a névváltoztatások helyett a továbbiakban a hazai pályák cserélgetésére összpontosította energiáit. Miután 2006 végén csak osztályozóval maradtak bent az élvonalban, megkezdték sajátos országjárásukat -2007-ben az asztaraki Kazah stadionba, 2009-ben pedig a MIKA létesítményébe pofátlankodtak be pályaválasztónak.  Eközben a játékosállomány 2009 első hónapjaiban jelentős vérfrissítésen esett át, amelynek köszönhetően az idény végén bezsákolták történetük első bronzérmét. A 2010. év sem telt eseménytelenül: a márciusban megválasztott új klubelnök, Harutunjan fényes sikerét a klubnál immár megszokott módon, telephely-változtatással ünnepelte, így a csapat hirtelen a nemzeti stadionban, a képen látható Hrazdanban találta magát (amelyet egyébként igen kreatív módon a város folyójáról neveztek el). A lendületet ez az intermezzo sem törhette meg, így a 2010. év végén megduplázták bajnoki bronzérmeik számát. A jelenleg is tartó idényben 13 forduló után érik az újabb medália, a csapat ugyanis 7 győzelem – 3 döntetlen – 3 vereség kombóval a 3. helyen állnak, két pontra lemaradva az éllovastól, a dallamos nevű FC Gandzaszartól és azonos pontszámmal a második helyen vágtató Pjunyikkal. 

 

A 2009. évi bronznak köszönhetően tavaly nyáron történetük során először a nemzetközi porondra is kimerészkedtek, de a hazai 0-0 után az idegenbeli  1-0-s vereség végzetesnek bizonyult az izraeli Bnei Jehuda ellenében. Hazai mérkőzéseiket az 53.849 nézős Hrazdan Stadionban tartják, de kérdés, hajlandó lesz-e ennyi szurkoló kizarándokolni a katlanba azért, hogy élőben megcsodálhassa Rósa Dénest vagy Maróti Bécót, netán a Prukner-mágia csodafegyverét, Oláh Lórit.

 

A játékosállományt tekintve a hazai erők vannak túlsúlyban, közülük (az örmény szövetség honlapja alapján) a hátvéd Alekszanjan és a csatár Grigorjan jelenleg is válogatott kerettagok, de a keret több korábbi felnőtt- vagy utánpótlás-válogatottat is felvonultat. A házi gólkirályi kiváltságok jelenleg a 31 éves Artyom Adamjant illetik meg, aki a 13 bajnoki során már négyszer kukorékolt. Idegenlégiósok terén főleg a szomszédos Grúziára esküsznek, ahonnan Jikia, Akobia, Ugrekelidze és Kraszovszki személyében négy spílert is szerződtettek.  A kaput a 31 éves orosz Malkov uralja, de a légiósok listáját díszíti a kongói Pato, a brazil Renato és az elefántcsontparti Zoku is.

 

Képi elemekre szomjazók részére ajánljuk az örmény szövetségi honlapon a csapatnak szentelt oldalt, ahol Arzumanjan tréner töretlen derűvel várja Prukner kollégája érkezését, de a játékosok egy része sem az a kategória, akivel feltétlenül randevúznánk egy sötét sikátorban. Alant megtekinthető az együttes hétvégi veresége a MIKA ellen tömött lelátók előtt, de ha győztes mérkőzésen szemrevételeznénk a társaságot, akkor a 11. forduló és a Shirak ráncba szedése javasolható, egy remekbe szabott kontrával és az ellenfél töketlenkedő védelmével fűszerezve.

 

11 komment

Címkék: beharangozó fradi örmény kupaellenfél ulisses

A bejegyzés trackback címe:

https://labdabiztos.blog.hu/api/trackback/id/tr863003494

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Futó Lada 2011.06.21. 20:54:26

Le a kalappal Mester ! A szokott alapos,olvasmányos pályamű..Remek !! :)

Stefan Derrick 2011.06.21. 21:43:30

Remek tájékoztató, mint mindig. Egyébként igen felhasználóbarát módon angol nyelvű saját honlappal is rendelkeznek, legalábbis amolyan hivatalos honlapnak tűnik, de az is lehet, hogy egy, az angol Premier League-be belefáradt angol választott magának egy (név)rokon bajnokságban csapatot. Persze a kapcsolattartó e-mail norvég domainje is árulkodó lehet. Elképzelhető, hogy csak a magyar érdeklődőket akarja megtréfálni a Fradi (reménybeli) következő fordulóbeli ellenfele.
Szóval ez az:

ulissesfc.do.am/

gabesz7004 2011.06.22. 05:44:22

Hú, mekkora poszt! Egy élmény volt olvasni. Az egészben éreztem valami gyülielis alapot, de hogy linkel is erősítettél! Kiváló!

Zigi 2011.06.22. 07:01:46

Ez a Hrazdan csak engem emlékeztet a Puskásra?

Ahogy nézem az örmény futball főváros központúbb még az "átkosbeli" magyarnál is.

www.soccerway.com/national/armenia/league/2011/regular-season/venues/

A másik dolog ami érdekes, hogy a másodosztályú bajnokságot akár le se kéne játszaniuk, mert a 9 csapatból összesen egy csapat van, amelyik jogosult lehet a feljutásra.

www.soccerway.com/national/armenia/second-division/2011/regular-season/

Artie 2011.06.22. 09:24:11

Lotus, vazze, ezért nem vállalok nálatok ellenfélnézőírást.

F@m, ez kurva jó, alapos, minden. Kalap ezerrel lenget.

Black Lotus · http://labdabiztos.blog.hu 2011.06.22. 09:46:02

@Zigi: A Hrazdan nagyon hasonló kialakítású, mint a Puskás, csak valamivel jobban karbantartott. Mindmáig fel lehet ülni a karéj felső részére is. :)

@Stefan Derrick: Az oldal, amit említesz, nem a csapaté, hanem az egyik szurkolójuké. Ha jól tudom, akkor örmény az illető, de nem biztos, hogy a hazájában él. Mindenesetre részemről riszpekt neki, hogy ennyit foglalkozik vele.

slowmotion 2011.06.22. 17:22:08

na akkor innentől a Fradinak irány a Puskás, hogy szokják a hangulatot
persze szigorúan zárt kapuk mögött :)

christvhu 2011.06.24. 12:22:52

Remek munka, kedvem volna azonnal indulni, akár gyalog is a kies Hrazdan felé. Végül is, ha kilépek éppen oda is érnék.....

christvhu 2011.06.24. 12:25:01

Amúgy - mert sosem hagyom ki - a jobb oldal tüzetes vizsgálata után (természetesen a lap jobb oldala...)fel kell tegyem a költői kérdést:
Vajh a bohócligában lejátszották a 30. fordulót végül, vagy érdeklődés hiányában elmaradt, mint az EXCEL frissítés?
(bocs, na)

Black Lotus · http://labdabiztos.blog.hu 2011.06.24. 12:41:55

@christvhu: A 30. forduló lezajlott és az Excel frissítés is megtörtént. A múlt héten kikerült értékelő posztok közül az utolsóban található a végleges, 30 fordulós Excel. Csak arra nem volt még eddig idő, energia, hogy a régi, hatályon kívüli verziót levegyük az oldalsávból.

vérfarkas 2011.06.24. 14:36:13

@slowmotion: Elnézve a videókat, az örmény matadorok nem csak a szurkolókhoz nem lehetnek hozzászokva, de a pálya melletti reklámtáblák is az újdonság erejével hatnak majd rájuk.
süti beállítások módosítása