Jelen állás szerint az őszi selejtezők előtt utoljára gyakoroltuk a tolódást a kazahok ellen, ezúttal a váratlanul megműtött kapitány nélkül (akinek ezúton is jobbulást kívánunk!). Mivel a magyar válogatottat a permanens csapatépítés jellemzi, érdemes áttekinteni, az utóbbi időben kapitányaink hány felkészülési meccsen, milyen erősségű ellenfelekkel és milyen eredménnyel építették a jövő csapatát.

Összefoglaló táblánk az utóbbi közel két évtized szövetségi kapitányainak induló barátságos meccseit tartalmazza, melyekkel a selejtezőkre hangoltunk. Mivel általában idegenben kapjuk a pofonokat, külön vettük a hazai és idegenbeli barátságos meccseket (ideértve a semleges helyszíneket pl. téli ciprusi kirándulások). Vastaggal az akkor épp Top30-ba tartozó ellenfeleket láthatjátok. A programot persze nem feltétlenül az aktuális kapitány állítja össze, és tudjuk jól, a tétmeccs az igazi, de mégis érdekes, ki milyen körülmények közt tesztelhet.

Húsz évvel ezelőtt a Verebes Mágus készülhetett a 96-os EB selejtezőire. Az előző vb selejtezőkből még kettőt örökölt, majd jött a 94-es tavasz. Az MLSZ csinos kis programot állított össze, nyolc meccs, zömmel idegenben, nem kutyaütők ellen. A felkészülésből vesszőfutás lett; 2 döntetlen, 6 vereség, és a kapitány távozása, így Mészöly Kálmán rögtön egy éles meccsel, EB selejtezővel nyitotta harmadik kapitánykodását.

Csank Jánossal a selejtezők előtt öt barátságosból csak egyet nyertünk, de legalább olyan válogatottak ellen tesztelhette a bekkelést mint a horvát, az angol, az olasz vagy a világranglistán ugyancsak előttünk álló osztrák válogatott.

Bicskei szintén ötpróbával hangolt, amit veretlenül abszolváltunk kevésbé veretes ellenfelek ellen.

Gelleinek Verebeshez hasonlóan sok idő jutott. Egyrészt az előző selejtezőből még két tétmeccs is neki járt, másrészt összesen nyolc barátságossal hangolhatott a saját sorozatára. Fele itthon, fele idegenben, fele erős, fele gyengébb ellenfelek ellen, a mérleg kevesebb, mint 50%-os.

Matthäus ennél rövidebb idő alatt, de rekordszámú, 9 felkészülési meccsen tesztelt megannyi játékost. A meccseknek csak harmadát játszottuk itthon és az ellenfelek között igazi nagyvadak is voltak (Brazília, Németország). Az 56%-os mutató ennek fényében egész bíztatónak tűnt.

Bozsik Péternek három meccse volt az összeszokásra, de ebben legalább volt egy angliai és egy ausztriai vendégjáték, utóbbit meg is nyertük.

Várhidi Péter egy selejtezősorozat harmadánál került képbe. Kanada ellen még próbaidős volt, aztán még három meccsen gyakoroltak. Ez volt a legkíméletesebb felkészülés. Papíron mindenki gyengébb volt nálunk, a legerősebb ellenfelünk a világranglista 74. helyén tanyázó Ciprus volt. Ennek fényében az 50 százalékos mérleg nem különösebben ámulatba ejtő.

Koeman szintén viszonylag kevés, három meccsel hangolt, mindegyik itthon, de Montenegró mellett a komolyan vehető görög, horvát kettős ellen, és mindezt veretlenül.

Egervári Sándornak egy főpróba jutott, minimális vereség Londonban.

Noha Egervári még októberben lemondott, utóda csak tavasszal tesztelhetett. Pintér Attila csapata négy meccsen gyakorolhatta a tolódást, ami az utóbbi időszak kapitányaival összehasonlítva átlagosnak mondható. Csak itthon játszottunk, Dániát leszámítva felejthető ellenfelek ellen. A teljesítmény 58 százalékos, aminél jobbat kevesen produkáltak a közelmúltban. Ez alapján Koeman és Mattheus kísérleti eredményeit ismétli a csapat, kár, hogy szerényebb ellenfelek ellen, kizárólag hazai környezetben. Hogy ez mire elég, majd ősszel meglátjuk…