Még majd egy hónap a tavaszi nyitányig, a felkészülési meccseken fagyoskodó bohócliga fanatikusok szívét a forral bor mellett max. a Döme dubajozásáról szóló hírek melengetik. A bajnoki meccsek hiányát a Sport tv azzal igyekszik enyhíteni, hogy sorra ismétli az őszi derbiket, aki most sem nézte végig az 56 nézős Eger-Pápát, most rögtön navigáljon is el az oldalról, reménytelen eset. A szünet remek alkalom viszont a törlesztésre, kommentverseny elmaradás következik, az őszi emlékezés jegyében.

Borbola Bence fellélegezhet. Paulo Sousa elhagyja Magyarországot, ugyanis családi okokra hivatkozva szerződést bontott a Vidivel. Emellett maximális muhaha faktor a családi ok is, persze lehet keveselte Szózáné a zsetont, meg mellé a jattot. Meg mellé azt a bognárgyörgyi tiszteletet és szeretetet, amit megkapott a szakmától, a magyar focitársadalomtól. Szóval oda akarok kilyukadni, hogy ugyan, kérem, nem kell itt kertelni, családozni, biztosan jó pénzért kivásárolta a NY-i klub Sousa-t, akivel bizton jól is fognak járni. Bár Kovács Ferenc elítéli, mégis mindannyian tudjuk mi, merre, hány méter, sőt most már Gönyün is tudják jó eséllyel. Ennyit a pénzről, viszont arról elgondolkodhatunk, hogy szakmailag milyen kihívás várja az Egyesült Államokban a portugált. Leharcolt, idősödő, európai sztárok, aztán Európába nem kellő dél-amerikaiak, néhány tehetséges ázsiai srác, meg amcsi tehetségek. Javítsatok ki, ha nem így van! Én úgy gondolom, ha tényleg nem családi ok hívja a tengeren túlra Sousa-t, akkor baklövést követett el. Inkább szem előtt lenne a Championship-ben vagy a portugál kettőben, mint ott. Az meg, hogy Gerard Houllier honnan kukázta ki a Vidi edzőjét, hát megint csak egy jó kérdés. Mindegy, nézzük, mit hagyott maga után a Paulo! Három éves szerződéséből másfelet töltött ki, bevitte a Vidit a második helyre a bajnokságban, nyert egy Magyar LigaKupát, no meg az Európa Liga, amikor újra futballhangulat uralkodott Magyarországon, írom ezt csipetnyi cinizmussal, mert volt szerencsém kinn lenni az utolsó hazai csoportmeccsen, ahol az még hagyján, hogy nem volt sör, de a meccs sem tetszett annyira, bár sokan mondták Sousa-t tökösnek, hogy támadólag lépett fel, szerintem azt kellett volna játszani, amit eddig és akkor most lehet nem Sergio Conceicao-val dobálózgatna a futballmédia, hanem készülnénk az egyenes kiesésre. De érvként felhozom, hogy elkezdett fiatalokat beépíteni a Vidibe, ez megint becsülendő. Aztán még van valami?

Őszintén megmondom, sosem komáltam a Vidit, a várost, meg a focijukat. Dvéri Zsolt és Zimmermann Tamás az utolsó szép emlékem velük kapcsolatban, de így utólag visszagondolva tetszett a portugál. Tetszett a fejelése, aztán hogy a magyar vérű szakma megkérdőjelezte, és végül az is tetszett, amit csinált. Nem éreztem azt nála, hogy a levegőbe beszélne. Persze lehet rájött, hogy ez az az ország, ahol néhány politikus a saját seggszőrét ragasztja az orra alá és inkább elhúzott a picsába! Legyen ez a konklúzió! Felkészül Sergio! Jaj még találtam egy gyönyörű idézetet egy régi Nemzeti Sportból, tényleg hiányozni fog!

‎"A szétnyíló duzzadó bőrt, a vércsíkot látom, szinte hipnotizálva nézem hogyan kanyarog le kollégám nyakán, és hogyan issza be a hófehér ns feliratú póló a vörös színt. És a folt terjed, egyre terjed."

Úgy kezdődött az idei év, hogy Matyi Dezső eltakarította az útból Supka urat! Nevettünk is rajta, de a zenésztársadalom méltán híres tagja is kiállt Supka mellett, hogy aztán leessen az állunk egy másik hír hallatán. Na, nem látták Torghelle Sanyit testes férfiemberekkel kézen fogva sétálni a Váci utcán, Mészöly Kálmán sem lett Burkina Faso szövetségi kapitánya és Kabát Péter sem igazolt a Fradiba, viszont Aczél elvtárs munkát kapott Szigetszentmiklóson. Bár Zoran Kuntics is itt vállalt nem olyan rég munkát, valószínűleg a papírt hozta volna a bundás A. Zoli, a BL-ben gólt lövő Zoran pedig a szakmai munkát vitte volna. Na, de aztán tegnap jött a hír, hogy Aczél a klubot ért támadások miatt három nap munkaviszony után beadta a felmondását Várhidinek. Mert hogy ő a szakmai igazgató. Akinek a munkáját amúgy nagyra becsüli Aczél. Persze már Bárányosra sem számítanak Szigetszentmiklóson, így most hirtelen már semmi jót nem tudunk elmondani az SZTK-ról. Ja, de! A klub 2013-ban példát mutatva bízott Aczélban és képviselte az ártatlanság vélelmét. Ahogy a Sissibe mondta Ferenc Károly főherceg: "Na, brávó!"

Január elseje van. Az átlagember úgy van ezzel a nappal, mint Bohócliga-fanatik az aktuális EB/VB-selejtező sorsolással: ilyenkor még tervez, számol, bizakodik, ígéreteket tesz. Mi a magunk részéről bízunk abban, hogy olvasóink idei fogadalmai nem úgy fogják végezni, mint vitézeink selejtezős ígéretei, amelyek egyenes vonalú egyenletesen lejtő pályán szoktak eljutni a "most biztosan kijutunk"-tól a "megtettünk mindent, amit lehetett" állapotáig. Természetesen 2013 beköszönte labdarúgásunk prominens alakjait is megérintette, többen is különböző ígéretekkel várják az új esztendőt.Forgácsoljuk szét a kapufát és lássuk, ki mivel kecsegteti a szurkolókat!

Napokban feltettem magamnak a kérdést, mi jut eszembe a Vasasról! Persze a Kálmán bácsi, a Danubius Hotels, meg Váczi Zoli, Aranyos Imre, Gricajuk, Galaschek, Maczó, Jessy, Szilveszter Feri, Mónos, Borgulya, Sáfár, Tóth András, Németh Norbi...de ha ma a Vasasról kérdeznénk bárkit, vajon mit mondana elsőre? Tudná esetleg, hogy ki irányítja a szakmai munkát vagy esetleg, hogy az NB2 keleti vagy nyugati felén leledzik a XIII. kerületi csapat. Na, ha valaki nem tudná, a Vasas második a másodosztály keleti felén, Szapor Gábor irányítja a csapatot, jobb keze Tóth András és olyan spílerek ülnek a kispadon, mint Simek Peti vagy Nikolov Balázs. És kinek fontos ez? Például Moldova Györgynek. Végre-valahára új magyar focis könyv született, méghozzá Moldova tollából.Több, mint egy évtizedet készült ezzel a könyvvel, amiben most mindent elmond. Egyébként, ahogy a Moldova könyvekkel lenni szokott, pillanatok alatt elolvassuk, könnyed, mint egy Váczi szóló, és elfogult, mint Mészöly Kálmán. Egészen a második világháborútól napjainkig követi végig szeretett klubja történetét, természetesen szubjektíven.

Beköszöntött a téli szünet kis magyar focinkban, és miközben Urbányi István messze viszi futballszakmánk hírét, a gönyüi pálya bejárja az országot madártávlatból és Kis Károly is feltűnik a czukkormázas Szolnokon, miközben Urbán Flórián elárulja, hogy sok taktikai elemet kiragad a számítógépből, az U17-es csapat azt játssza, mint a Barcelona, akkor K. Dezső egy régi tavaszi napra gondolt. Egy napra, mikor az isten tudja miért mászkált arra, amerre... álljon itt hát Horváth Ferenc mondása mottó gyanánt és K. Dezső egy régi (már lehet, hogy elmesélt) története.

"Magyarországon rengeteg olyan futballista van, aki egy fröccsért árulja a sztorijait a kocsmában, de legbelül fáj neki a lelkiismerete, hogy nem tett meg mindent, hogy komoly futballista legyen, és ezzel pénzt keressen." Horváth Ferenc

Az előző szezon visszatérő kérdése volt tippjátékukban, hogy „Mikor nyer már a Zete?”. A zalaiakkal azóta már csak a másodosztály beharangozóiban találkozhatunk, miként Kis Károly hiányában egy másik visszatérő elem, a czukkoskodás is eltűnt a kommentekből. Idén újabb vesszőparipára nyergeltek át matadoraink. Gyakorlatilag a rajt óta visszatérő kérdés volt, meddig ül Supka Attila a pécsi kispadon? Matyi Dezső legendás HR politikájának köszönhetően tehát újabb sorozat született, amit végre bemutathatunk, azaz mégsem, mert a legújabb hírek szerint mégis marad. Vészharang, selyemzsinór, útilapu minden mennyiségben. Így elolvasva, csoda, hogy eddig kibírta.

K. Dezső felett eljárt az idő. Rendre jelentkeznek a barázdák a homlokán, először az egyhét után, aztán az enbékettő, most meg ez a férfias, már-már szerethető barázda homloka közepén. Minden évben megfogadja, hogy ő bizony addig nem hal meg, míg a magyarok meg nem nyerik a vébét. Ebben az évben is így tett születése napján, hogy aztán csörögjön a telefon. Szervusz Dezsőkém, ezer éve. Ide figyelj már, ha úgyis születésnapod van, mit szólsz, ha elmennénk a Vidi-Genkre. Renato Neto játékától megfiatalodom, viccelődött Zoli, és meglátod, te is zsenge fiatalkorodra fogsz emlékezni, ahogy Vincze Ottó páros lábbal csúszik rá a mászterkárdos reklámtáblára, vagy Illés Béla tanári befejezéseire. K. Dezső meglepődött, Vidi meccsre kéne menni, Illés Bélát tegnap látta, mikor focizni ment a haverokkal. Ide figyelj Zolikám, nagyon aranyos vagy, menjünk Vidi meccsre, a rohadt életbe! Így történt meg, hogy K. Dezső Európa Liga meccsre ment, ami elég szokatlan, főleg, hogy Vidi meccsre, ami meg legalább annyira szokatlan, mint ifjabb Bene homlokán a frufru.

Az újabb ledolgozós szombatnak hála tulajdonképp hétközi fordulóval zárul 2012-re a bohócliga. Lesz Siófok-Eger másodosztályú rangadó, nyugaton zöld –fehér derbi, a szerdai Diósgyőr-Honvéd „újrajátszása” és némi havas eső, ami talán még mifelénk sem okoz gondot.

Egyhetes téli felkészülés után máris folytatódik a szezon. A rövid alapozás alatt mi is kifutottunk az időből. Megkésve bár, de gyorsposzt a tippelőknek, a várakoztatás miatt, Queen slágerekkel esedezve a bocsánatotokért.