Bevalljuk, soha a büdös életben nem terveztük B. Sanyi nevét ebben a blogban pixelekbe oltani, de az élet sajnos a fejünkre nőtt. (Hogy mégse kelljen reggelente meghasonlott popzenész módjára, fogfehérítővel szemen köpni magunkat, csak ilyen ügyészségi módon hivatkozunk rá.)
Nem mintha allergén hatással lenne ránk a jó Sándor, de ez egy focis szájt, őt meg egyszerűen nem tartottuk futballistának – még ebben a szerencsétlenkedő, mindenre képtelen hazai mezőnyben sem. Hogy pontosan minek is tartottuk, az valószínűleg erőteljesebb szókincset kívánna meg, mint amivel itt élni szeretnénk, de a tisztesség kedvéért és, hogy ne lehessen minket a mellébeszélés vádjával megbillogozni, íme tessék: egy hatalmas testtömeg-indexszel rendelkező, tehetségesnek titulált, ám akaratgyenge focimangalicának. Dózsás-Vasasos karrierjét (bruhaha), melyet kettő darab válogatottbeli tündökléssel is megfejelt, most felejtsük szépen el, ahogy őt is elfeledte már talán a futballért (még egyszer: futballért) lelkesedő kis magyar szubkultúra. Ennyit erről.
Na de, hogy most mégis az ő nevével példálózunk annak egyetlen oka van. Vagyis kettő. Egyelőre kettő… Egy L. Roland nevű ok, meg egy M. Gábor nevű ok.
A két említett ok foglalkozását tekintve labdarúgó, legalább is a nyolcvanas években még ilyet írtak volna a személyi igazolványaikba (akkor, amikor még B. Sándornak is ez volt belefirkantva). Persze, ma már sejtjük, hogy a labdázgatás csak fedőtevékenység volt az ő esetükben. (Ez a fedőtevékenység-elméletünk különben minden bohócligás bajtársuk esetében hetente igazolódik, csak a többieknél még nem derült fény az igazi szakmára…) Tegnap este ugyanis Garamvölgyi „Tűzvonalban” László elismerte, hogy kollégái NB I-es focistákat vettek őrizetbe, kábítószerrel való visszaélés gyanújával.
Vagyis úgy tűnik, hogy L. és M., bár kétségtelenül sokat foglalkoztak a fűvel, meg a porból képzett fehér csíkokkal, most mégsem a gyeptéglák meg a meszes oldalvonalak miatt kerültek bajba.
Spuri, állítólag. Az adekvát asszociációk garmadája nehezen visszatartható diszkrét röhögést okozna ezen a ponton, ahol a komédia éppen éles kanyart véve fordult a tragikomédia irányába, amely után már csak pár rövidke megálló a tragédia.
A sonkacombú B. Sándor illedelmes tempóban végig is kocogta ezt a pályaívet – a Cooper teszt helyett. A középkörös mókázások után ’94-ben egy reggel úgy kelt föl, hogy már nem megy többé edzésre, és elhatározását maradéktalanul meg is valósította. Picit rászokott a drogra, aztán még egy picit. Majd még egy kicsikét. Harminc évesen a rendőrség előzetesbe rakta, ahol tizennyolc hónapot töltött el, pedig még javában abban a korban volt, amikor karrierjében a győri (esetleg zalaegerszegi), utolsó előtti zsíros szerződésnek kellett volna következnie. Végül kis levezetés, NB II-es följutásért küzdő külvárosi gárdában.
Mire a hosszú eljárás végén jogerős ítélet született, B. már valamivel soványabb volt, a krimókban megérlelt puffancs pofija meg gyűröttebb. Bár állítólag lehámozta magát a szerekről.
L. Roland és M. Gábor a rendőrségi gyanú szerint huszonéves drogszakemberek. A futballpályán egyelőre még B. Sanyi szintjén sem sikerült nyomot hagyniuk.
Nem gond, a Kozma utcai Bévé FC-ben még kiforrhatják magukat…
BREAKING *** BREAKING *** BREAKING
Nem szeretnénk, ha Labdabiztosunkat bárki is megszólná, vagy a bűn elkeserítő védőbástyájaként említené fontos körökben, ezért és csakis ezért, az elmebetegség jogát az MLSZ számára továbbra is fönntartva, most közleményt fogalmazunk meg:
A Labdabiztos alkotógárdája – értesülve a rendőrségi hírforrások szerint futballistákat is érintő drogügy első részleteiről – a leghatározottabban elhatárolódik ettől, s minden más hasonló, törvénybe ütköző esettől.
Továbbá még ez is, mert nem tréfálunk:
A Labdabiztos számára elfogadhatatlan és a legsúlyosabb törvényszegésnek minősül, ha sportemberek keverednek kábítószerrel kapcsolatos bármilyen tevékenységbe. Az ártatlanság vélelmét hangsúlyozva, s az elkövetők személyétől függetlenül a Labdabiztos csapata mélységesen elítél minden törvénybe ütköző cselekedetet, legyen szó kábítószerügyről, vagy bármi másról.
Legvégül: a Labdabiztos várja az Anonim Alkoholistáknak, a Kisállattenyésztők Országos Szövetségének, valamint a Rejtő Jenő Rajongók Titkos Társaságának hasonló tartalmú közleményét!
Köszönjük.
Jól vagyunk.
