Halottak napjára sem leheltek életet a vegetáló magyar rekordbajnokba. Hiába vizionáltak Sheffield-i, vagy Anderlecht-i gazdagságról, nem jön sem angol, sem pedig belga megmentő a Züllői útra.

5 év alatt a mennyből a pokolba jutottak  kilencedik kerületben. Jött a TéeSz elnök, a befolyásos politikusokkal vadászó Jancsi bácsi, és se istent se embert nem ismerő módon ragadta magához a hatalmat. Bevitte az erdőbe a „fradistákat”, majd elfújta a gyertyát. Jancsi bácsi pedig gyakorlott vadász módjára könnyedén kibalettozott az erdő sötétjéből. Vitte magával aktatáskáját, ami hatalmának szimbóluma volt. Amikor el akarta őt távolítani az elnökség, akkor csak annyit mondott: „Akkor viszem magammal az aktatáskám is, benne a legfontosabb szerződésekkel!”. Érthető? Furulyás János hazahordta a klub létét jelentő szerződéseket! Nem volt egy épeszű elnökségi tag, aki hívott volna három tagbaszakadt biztonságit, akik minden alkalommal amikor F.J. távozik az épületből akkor fejreállítják, jól megrázzák, hogy még egy kis sárga öntapadós cetlit se tudjon kivinni az épületből. Nemhogy fejléces, hivatalos dokumentumokat. Az elnökségnek nevezett bábok pedig bólogattak. Az igazat (nem)mondó juhászlegény (civilben TéeSZ-elnök) amikor már szinte naponta érzett szívfájdalmat szeretett klubja miatt, egy nap elköszönt. Erre mondják, hogy a kerti WC-ből a kanálisba! Érkezett Mitti báti, aki szerint hamarosan jön a bódottág! A TéeSz barma után érkezett a Vágóhíd. Ez volt ám az intő jel, de senkinek sem tűnt fel. A franzstadti sportbirodalom ügyeit pedig már nem lehetett tagbaszakadt henteslegényekkel elintézni. A Tekeszakosztály főnöke hatalmas mosolyt csalt sokak arcára amikor kinyitotta száját. Fergeteges volt. Egy retardált, beszédhibás elmerokkant sem tudná alulmúlni Mitti báti médiaszerepléseit! Az elnökségben ott volt már Furulyás alatt, Ináncsy alatt, és még most is ott van Kruj Iván. Az ő orgánumát is lehet éltetni, pláne gondolatmeneteit . A birkózószakosztály főnöke egyszerűségéről ismert, képzelhetjük milyen kvalitású szakosztályfőnökök, talpnyalók és bólogatójánosok alkotják az elnökséget.

Mi a megoldás? Megszüntetni az egészet! Furulyás elsíbolta a kereskedelmi jogokat 99 évre vagy örökre (kitudja?) Várszeginek, a terület bár megér pár milliárdot, a több mint 4 millió eurós adósságot felhalmozó egyesület a kutyának se kell. Hisz milye van a Fradinak? Neve. Ennyi. Se kereskedelmi bevétele, se hatalmas aktív szurkolóbázisa (értsd, tömött stadion minden mérkőzésen! – ez Magyarországon sehol sem létezik). Uszkve: Nincs számottevő bevétele. Egyetlen kiút lenne. A transzferekből származó bevétel. A bibi az, hogy a Fradinak nincs 5 Dzsudzsákja, hogy kihúzza a szarból a gárdát. Tartom véleményem: megszüntetni!.

 Firenzében amikor csődbe ment a helyi alakulat, nem voltak restek megszüntetni, Florentia Viola néven útnak indítani egy új társulatot, majd szisztematikus munkával, a még megmaradt ingóságok, értékek, jogok visszavásárlásával (fillérekért, hisz a régi gárda megszüntetésével az a címer, brand elértéktelenedett!) újra a helyére tenni a csapatot. A Della Valle testvérpár belefeccölt időt, és pénzt, és ha nem lett volna a bundabotrány, a hátrasorolás, valamint a pontlevonás, akkor az elmúlt két év alatt a Bajnokok Ligájában indulhatott volna a Fiorentina.

 A recept hasonló, olasz pasta helyett magyar gulyás. Új gárda, új névvel, az elnökségben nem lehet benne senki a mostaniak, vagy az elmúlt tíz év tagjai közül. A kereskedelmi jogokat megsütheti Várszegi, a Fradi pedig elveszti a területeit, amelyre előbb-utóbb a jelenlegi helyzetben is sor kerül. Hisz ki gondolja komolyan, hogy a KVI el akarja adni a területet? Ennyiért? Hozzákötve a csapatot? Kiírhatják még nyolcszor a tendert, akkor sem lesz érvényes pályázat. Majd fillérekért megveszik a hátbaveregetős cimbik, épülhet szálloda, pláza és benzinkút. Még hogy elfordított pálya? Minek? Kell a hely a parkolóháznak is!  

Egy kis magyaros anomália a végére. A szerencsés 13-asról. Az állambácsi (a KVI apukája) egy forintért odaadta a bérleti jogot 99 évre a Vasasnak. A piros-kék kerületben, ahol Bordás Buci most az álomrendőr, nos megszokhattuk, hogy a balszél mindig erős. No nem Aranyos Imrére gondolok elsősorban. A 76/77-es szezonban Kádár János kedvenc csapatából pofátlanul csalva csináltak bajnokot, Várady Bélával addig rúgatták a kamutizenegyeseket, hogy végül gólkirály lett.  De ez csak amolyan magyaros sztori.

 A Fradinak ideje lenne sutba dobni a múltat és jelent, a magyaros anekdótázást és múlthoz való ragaszkodást. Nyugati mintára építeni a jövőt. A hatodik vonalból akár indulási jogok vásárlásával hamar visszanyeri helyüket az élvonalban. A Loki is vett indulási jogot nem is oly rég. Talán ez volt a jelenlegi sikerek záloga. Nem szégyen az, a siker mindenhol ugyanannyit jelent. Se többet se kevesebbet.