A hétvégén nem játszott a méltán nagyhírű Nafta csapatában Sebők József. És persze Kocsárdi Gergely sem. Ez utóbbi nem nagyon meglepő, bár a nemzeti sportlap fölhívta rá a figyelmünket, csak a biztonság kedvéért. Amit persze, hogy nagyon köszönünk.

De mi lehetett az oka a nagyszerű védőjátékos mellőzésének a szlovén bajnokságban?
Ilyenkor élből sérülésre szoktunk gyanakodni – a pörgős edzések közben meghúzódott a gyengécske magyar sportoló. A hétvégét következésképp a lelátón töltötte.
Ha nem maródi, akkor fölmerül még az edző felelőssége, aki föláldozta a rotációs rendszer oltárán az alapjaiban nélkülözhetetlen spílert. Pikkel a fiúra, kvázi.
Végső esetben előfordulhat még egy kiadós eltiltás, amely alattomos módon tartotta őt távol a játéktéri aktivitástól. A legnagyobbakkal is megesik.

Kocsárdi azonban más tészta, ő azért nem tudta rutinját a Nafta javára kamatoztatni, mert röviddel előtte az újpestiek elkalapálásának testközeli élményével gazdagodott a mi kis bohócligánkban – Zalaegerszegen. Ezek után érthető módon nem kockáztatta meg, hogy még a Celje ellen is beugorjon néhány hajtós percre. Bár az NS nyilván elvárta ezt, azért is emlékezett meg a játékos kínzó hiányáról.
Ha a nagytekintélyű tördelőszerkesztő kicsit viccesebb kedvében van, akkor kellő terjedelmet biztosított volna még pár tucat magyar játékos megemlítéséhez, akik szintén nem játszottak hétvégén a Nafta csapatában.

Például a Vlaszák Géza sem. (És azt tippeljük, hogy a jövő héten sem fog.)