

A Német-római Császárságba való 300 évnyi betagozódás után 1307-ben csatolják Franciaországhoz, ahol selyemipari központtá növi ki magát. Az ipari forradalom által is gerjesztett növekedést a francia forradalom akasztja meg, ahol Lyon a girondistákat támogatta, melyet a várost elfoglaló jakobinusok 3.000 helybeli lenyakazásával és a paloták egy részének lerombolásával "jutalmaztak". Az újjáéledést Napóleon felbukkanása hozza meg: a szövőipar feltámadása mellett Lyon lett az első francia vasútvonal egyik végállomása, itt épül a világ első siklója és készül el a Lumiére-testvérek filmezési technikája. Paradox módon a francia ipari központ egyben a kommunizmusnak is bölcsője lesz: itt jelenik meg a planéta első kommunista újságja, benne a "Világ proletárjai, egyesüljetek!" jelmondattal. A második világháború viszontagságai után újra rakétaként ível felfelé Lyon csillaga, az elővárosok nélkül 468 ezres település napjainkban sok más egyéb mellett ipari és vasúti csomópontként funkcionál, nemzetközi repülőtérrel és 4 metróvonallal is dicsekedhet.
A francia labdarúgás válogatott szinten a XX. század utolsó éveiben élte fénykorát, mikor a gall kakasos brigád az 1996-os eb-bronz után 1998-ban világbajnok, 2000-ben pedig Európa-bajnok lett. Az ezt megelőző időszakból egy Európa-bajnoki címet (1984) és két vb-bronzot (1958 és 1986) mondhatnak magukénak. Az éremkollekciót a 2006-os vb-n összekapart ezüstérem teszi teljessé, ahol a döntőt az olaszok ellenében bukták be az Oscar-díj gyanús Zidane&Materazzi-show mellett szinte eltörpülő tizenegyespárbaj után. A 2008-as Eb-n a csoportkörben hagyták ott a fogukat, míg a jelenleg zajló vb-kvalifikáción a második pozícióban helyezkednek csoportjukban, 8 fellépésen betakarított 15 ponttal. Címeres trubadúrjainkkal utoljára 2005. májusában, barátságos mérkőzésen akadtak össze, ahol 2-1 arányú győzelmet arattak (szépítő gólunkat nem más, mint Kerekes Zsombi bombázta be).
Klubszinten a Marseille tekinthető a legeredményesebbnek, a kikötővárosi alakulat az 1993-as BL-győzelem mellett még egy 1 BEK/BL és 2 UEFA-kupa döntőt is jegyez. Döntős volt még a bajnokok versengésében a ma már a harmadosztályban savanyodó Stade Reims (ők rögtön kétszer is, az első projekt alkalmával többek között egy Vörös Lobogó nevű gárdát is kiverve), a Saint-Etienne (1976-ban, Palotai sporttárs döntőbeli bíráskodásával súlyosbítva), utoljára pedig a Monaco, 2004-ben. A Paris Saint-Germain révén jegyeznek egy KEK-győzelmet (1996-ból) és egy KEK-döntőt, továbbá a Marseille mellett még két UEFA-kupa döntőst vonultathatnak fel a Bastia és a Bordeaux személyében. Labdakergetőink közül idén senki nem boldogítja a gall klubcsapatokat (tavaly Szélesi Zoli Strasbourgban jeleskedett, ám a feljutás elmaradása után az általunk korábban már megénekelt helyre kis nyilatkozat kíséretében otthagyta a gárdát és végül egy nem kevés porhintéssel fűszerezett átigazolási szappanopera végén pont a Lokiban kötött ki).
Az 1899-ben létesült Lyon Olympique labdarúgó és rögbi szakosztályai között a negyvenes évek végén kitört, szakadásba torkolló purparlé következtében 1950. augusztus 3.-án önálló focicsapat alakult, Olympique de Lyon et du Rhone néven. A kezdeti éveket a Haladás-szindróma jegyében élték meg: történelmüket a jogutódlás minden előnyét kiélvezve a másodosztályban kezdték és rögtön első idényükben feljutottak az első osztályba, ahonnan egyetlen év alatt ki is estek. Némi erőgyűjtés után 1954-ben dörömbölnek újfent az élvonal kapuján, ezúttal már jóval hosszabb időre. Stabil középcsapattá érnek, miközben időnként Európának is megmutatják magukat: a Vásárvárosok Kupájának második kiírásában már ott feszítenek, de az első fordulóban az Inter 8-1-es összesítéssel észhez téríti őket. A későbbi próbálkozások sikeresebbek: a hatvanas évek két Francia Kupát és ezzel összefüggésben a KEK-ben egy elődöntőt és egy negyeddöntőt tartogatnak. A hetvenes években még egyszer összejön a hazai kupa, majd megindul a hanyatlás, mely 1979-ben osztályozóba, 1983-ban pedig kiesésbe torkollik.
A másodosztály langymelegében való dagonyázás közepette 1987-ben sorsfordító esemény következik be: a helyiség kalapácsa a klubtörténelem Szima Gábora, Jean-Michel Aulas tette rá a mancsát az egyesületre. Az ambíciózus businessman a gyakorlatban próbálkozott meg a magyar közegben jellemzően a szájkaratézás szintjén alkalmazott hosszú távra tervezéssel és a célul kitűzött 15 év alatt sikerült is európai élklubot tákolnia az egyletből. Az 1989-ben az első osztályba visszatérő társaság utoljára 1998-ban nem lett dobogós a francia pontvadászatban: 2002 és 2008 között zsinórban hétszer nyerik meg a bajnoki címet, ami kimagaslónak számít frankhonban. A dicsőséglistát egy ezüst (2001), három bronz (1999, 2000 és 2009), továbbá a korábban nyert három mellé 2008-ban összeharácsolt negyedik Francia Kupa és a 2001-ben besöpört Francia Ligakupa teszi teljessé. A Bajnokok Ligája legutóbbi hat kiírásában mindig átpréselték magukat a csoportkörön, legjobb eredményük a negyeddöntő, amelyből három jutott, 2004 és 2006 között. Az utolsó két kiírásban a későbbi győztes ellen hajtottak fejet, 2008-ban megszorogatták a Manchestert (összesítésben 2-1-gyel kaptak ki), idén tavasszal pedig otthon még jók voltak egy ikszre a Barcelona ellenében, a visszavágón azonban a katalán úthenger egy félidő alatt palacsintává simította a társaságot.
