Aki eddig megvetette a magyar futballt, tegnap este az is nézte. Aki eddig, ha tehette mindig belerúgott, ma az is büszke rá. Hirtelen kismillió rajongó született a semmiből. Ilyenek vagyunk, kár lenne szépíteni. Kesergés helyett inkább értékeljünk. Szerencsére van mit.
Akkor most leírom a tényt: kedden világbajnoki elődöntőt játszik a magyar U20-as válogatott. A kedden, a játszik, és a válogatott szavak kiszámítható eséllyel szerepelhetnek közös mondatban, azonban a világbajnoki elődöntő jelzős szerkezet egész biztosan ritka vendég lenne arrafelé. Írjuk le még egyszer, hátha nem lesz rá több alkalmunk (és olvasni sem rossz érzés): kedden világbajnoki elődöntőt játszik a magyar U20-as válogatott.
A neheze ezzel meg is volna.
Akik figyelemmel kísérték a csehek és az olaszok elleni élő közvetítéseinket, azok felfigyelhettek rá, hogy előszeretettel hiányoltuk a labdabiztos-rövidpasszos játékot, szemben az erőltetett hosszú indításokkal. Az elsőt szeretjük, mert esztétikailag szép, a másodikat pedig a gyengék fegyverének tartjuk. Nesze nekünk, most kaptunk a pofánkra egy kiábrándítót.
Filézzünk.
Az első fél óra álomszerűen alakult, még akkor is, ha az első percben kiharcolt büntető vélhetően megfogta az olasz srácokat. Játszott a csapat, így félkövéren, de a hangsúly nem a hazai lelátók népéé, akik előszeretettel cikizik ezzel sajátjaikat, hanem tényállítás. Korábban - jogosan - hiányolhattuk az erőszakos labdaszerzést, a középpályás védekezés hatékonyságát, a szélek tisztességes bejátszását, valamint az improvizatív játékelemeket. Hiányolhattuk, hiszen az olaszokkal ellentétben, a csehek meg sem próbáltak focizni. Amint nem tenyészdroidokkal kerül szembe csapatunk, játszik, mert a játékhoz partner kell. (Itt jegyezném meg, hogy minden tisztességes, futballszerető magyar ember örömtáncot lejt, ha a mindenkori olasz válogatott kiesik egy világeseményen. Kéretik azonban ezt az olasz csapatot tisztelni, reméljük ez a taljánok új irányvonala!) A meccs első harmadában (hosszabbítással együtt: a negyedében) üzembiztosan jutunk el az ellenfél kapujáig, a mérkőzés a másik térfélen folyik, a támadások gördülékenyek és változatosak. A vébén játszott 510 percünkből ez a harminc vezet.
Úgy tűnik az olaszoknak kell egy sárga, hogy észhez térjenek. Gentili lapja után megtörik a mieink lendülete (a csehek elleni 120 után, 30 perc frissességet tudtak csak az izmokba gyúrni?), az első félidő jobb is, hogy lepörög.
A második félidőben kijött a fáradtság. Volt két nagy helyzetünk (Koman maradt egyedül az olasz ötös sarkán, és Dudás életerős lökete), de a meccs ezen szakasza inkább az olaszokról, és a kiállításokról szólt. Gentili két sárgát szedett be, ráadásul mindkétszer feleslegesen, Bini pedig (bár volt egy sárgája) élből pirosat (tette egyébként nálam csak sárgát érne, de mindegy, mindenképp zuhanyjegy) kap Koman lerúgásáért. Gondolom, mikor visszatért fürdés után a lelátóra, átkozhatta magát, hogy miért nem nagyobbat rúgott. Ekkor még nem lehetett sejteni, de a tér-idő kontinuátás miatt, és mert minden mindennel összefügg, ez volt az egyik döntő momentum. Szekeres kiállítása minimum véleményes, szerintem túlzottan szigorú volt könyöklésnek látni. Mazzotta gólja viszont gyönyörű. Ismét hosszabbítás.
1-1 az állás, 9-10 a játékosok száma, 30 perc van hátra - így indultunk neki. Az első negyedórában mindkét oldalon kialakulnak helyzetek, nem érezni az olaszokon, hogy emberhátrányban vannak. Igaz, a támadásokat kevesen kísérik mindkét részről, senki nem mer kockáztatni, illetve egyszerűen csak lépni sem bír, olyan fáradt.
A hivatalos óra szerinti 105. és 120. perc között azonban újra csúcsfutball van a pályán. Utólag a 96-os EB angol-németjének hosszabbítása ugrik be róla, talán akkor értek utoljára ilyen izgalomimpulzusok. Hét perc alatt háromszor megyünk el, azt eredmény pedig: egy hatalmas védés (Futács lövésénél), egy elszórakozott helyzet (szintén Futács), és egy gól (Koman hosszú passzát oldja meg Németh). Még megy az öröm, még remegnek a panel falai, máris egyenlítenek az olaszok, és ismét csodás góllal.
Öt perccel járunk a vége előtt, az olaszok nyolc főre fogyatkoznak. Három perc van hátra, amikor Koman újra Némethet indítja, aki újfent bevágja. Honnan volt még erejük? Előtte hatvan percig szinte támolyogtak a pályán (az első fél órához képest pedig csak álltak). Érthetetlen.
Többször éltettem már a rövidpasszos játékot, és húztam le a keresztvizet a hosszúról. Most mégis azt kell mondjam, az a csapat, amelyik mindkettőt tökéletesen tudja játszani, ahol mindkettőre megvan a megfelelő ember(pár), az ne hordjon egy pisztolytáskát!
Elődöntő, innen pedig bármi megtörténhet.
Keresztvíz, tömjén, hozsánna, egyéb jelzők.
Gulácsi: Ennyit számít, ha összeáll egy védelem. Nem volt sok dolga, de volt egy hatalmas, és néhány egyéb jellegű védése. Két gólt kapott, érzésem szerint egyikről sem tehet. Pofátlanság lenne nem osztályozni (mert nem volt komolyabb dolga), de a hatost is pofátlanság lenne megtagadni tőle.
Szekeres: A Szekeres név jó pedigré jobbhátvédben, és nem is okozott csalódást. Koman mögött játszva nyugalmat teremtett, a szélső így sokkal szabadabban szervezhette a játékot. A kiállítását nem érezzük jogosnak, a pályán töltött percekért hetest érdemel.
Debreceni: Egy középhátvéd legnagyobb elismerése, ha csak akkor tűnik föl, hogy a pályán volt, amikor másnap kinyitjuk a Népsportot. Egyszer írtuk fel csak a nevét, amikor egy olasz kapukirúgást érdekesen csúsztatott haza. Osztályzata nyolc.
Szabó J.: Azt mondják ő a vébé magyar felfedezettje. Lehet benne valami. Debrecenihez hasonlóan egy sor őrzi nevét krónikánkban, amikor késve érkezett Mazzotta gólja előtt. Osztályzata ettől még nyolc.
Zámbó: Tegye fel a kezét az a bohócliger, aki (nem győri fanatikusként) ismerte korábbról ezt a csókát? Az a játékos, aki a 122. percben, egygólos hátránynál, a saját tizenhatosán belül becsúszva szerel, és sikeresen, az tudhat valamit. Hetes.
Koman: Most mit mondjunk? Olyan mint a gernyóknak Ballack. Kihagyja a következőt egy buta faultért. Ezen kívül berúgott egy büntetőt, és adott két gólpasszt a hosszabbításban. Csak azért nem tíz, mert tudna még hova fejlődni tudna ennél jobban is játszani. Csak kérdés: minek, és lesznek-e hozzá társak? Kilenc. Ha így fojtatja, arca hamarosan fel fog tűnni a jobb tetoválószalonok kínálatában.
Korcsmár: Teljesen elszoktunk tőle, de ilyenek a világversenyek: a sérültek sebeinek nyalogatására nincsenek hetek-hónapok, szűk a keret, eltiltásoktól szabdalt, játékra mindig késznek kell lenni. Korcsmár is hozta a kötelezőt, nevét sem lehetett hallani, csak mikor melléfejelte Gosztonyi szabadrúgását. Hatos. (A helyére beállt Takáccsal átszerveződött a középpálya. Takács ment ki szélre, és Koman jött eggyel beljebb. Feladatát megoldotta, remek kiegészítő ember, és taktikai csere. Kár, hogy az elődöntőt kihagyja. Hatos.)
Kiss M.: Még maga rKoeman sem rúgta meg meccsenként élete gólját, nem várhattuk ezt Kisstől sem. Dolgát megoldotta, de az ő oldalán voltak veszélyesebbek az olaszok. Hatos. (A végén már nem lehetett szarozni. Egy fáradt középpályás le, egy friss csatár be. Futáccsal újra 4-4-2, irányítóban Komannal. Láthatóan jobban fekszik a csapatnak ez a játék, így Futács is megérdemel egy hatost.)
Gosztonyi: Most kicsit talonban maradt, de Ghána ellen (és Nikházi hiányában) tőle várjuk majd a támadások szervezését. Amíg pörgött, nem tudtak mit kezdeni vele az olaszok. Hetes.
Simon A.: Nem értettük a lecserélését, amivel visszaálltunk egycsatáros játékra. Láthatóan leköti a védőjét és tehermentesíti Némethet, akivel kicsiben is nagyon érzik egymást. Hatos. (Cseréje Dudás a középpályát jött megerősíteni, többször is jól lépett fel a támadásokhoz, volt két gólszerzési, és egy öngólszerzési kísérlete. Azonban legszebb mozdulatának az utolsó utáni percben, centerhalfból elkövetett méretes gyertyája bizonyult. Utána lefújták a meccset. Hatos.)
Németh: Két gól, egy kiharcolt büntető, három sárga, valamint egy piros róla, és állandó gólveszély. Azt a harminc percet leszámítva, amíg egyedüli ék volt a pályán, rendszeresen megtalálható volt a labdával, kivette részét az összjátékból, és állandó gólveszély. Nagyjából élete meccse. Csak azért nem tíz, mert Komannak sem adtuk meg, és senkinek sem adjuk meg, amíg. Kilenc.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Folytatás kedden az elődöntőben, Ghána ellen, immár Kairóban. Tippelni szokás szerint a gyűjtőposztban
