Imádok vidéki kiskocsmákban lenni. Általában a szomszéd asztalnál telepedek le, elmerülök a helyi lapban, és hallgatom, ahogy az asztalokhoz, székekhez, lambériához hasonlóan szinte leltári tárgynak számító mindig jobban tudja kollega elmondja a tutit a többieknek.
A többiek néha bólintanak, így igaz. Néha én is bólintok a helyi lapom mögött, és azon morfondírozok, hogy a magyar társadalom esszenciáját, vagy csak szimplán az oktatási rendszerünket kéne alperesítenem egy szabadon választott bíróság előtt, a józan ész megmentéséért vívott harcomban?
A jobban tudja kollega eközben megfejti a világ, vagy a mikroközösség egy újabb rejtélyét. Ugyanúgy otthon van Kennedy meggyilkolásában, mint a hüvelyesek melegházi termesztésében, de nem esik pánikba akkor sem, ha az atomerőművek vízhűtéses rendszereinek környezeti kockázatairól kell néhány szót mondani. Legfeljebb annyit mond, mint tettem én, amikor hetedikeseknek fizikát tanítottam egy általános iskolában, és megfogott a kérdés: erre még visszatérünk, jövő évi tananyag.
Az van, hogy szeretett MLSZ cimboránk is egy ilyen mindig jobban tudó kollega, annyi különbséggel, hogy amíg a kocsmai megfelelője egy ártalmatlan figura, és főműsoridőben (azaz a teljes nyitvatartási idő alatt) a közönség szórakoztatásáért felel, cserébe kisfröccsöket és pohár söröket kap, addig szövetségünk sajnos hatalommal is rendelkezik. Ráhathat oda bele a magyar futballra, sőt, futballba.
Egyre inkább úgy szeretne viselkedni, mint az amerikai típusú méjdzsörsportok frencsájzrendszere. Az idei bajnokságra megszabta, hogy hány légióst játszathatsz, ha pénzt akarsz, hogy hány fiatalt kell játszatnod, ha pénzt akarsz, és úgy néz ki nem áll meg a henger, jöhet két újabb ötlet.
Az elsőt Török Gábor politológus, elnökségi tag, a női futball elsőszámú felelőse vetette fel, hogy mekkora hülyeség, ha a klubok nézők nélkül játszanak meccseket. Tök jó. Gábor bevetette a közpolitikai elemzésekkor is használt mélyanalitikai képességeinek szinte teljes tárházát, és észrevette, hogy a mérkőzések helyszínéül szolgáló gyepszőnyegek köré valami fura okból az egész országban ilyen betonhodályokat építettek.
Járni kezdett az agya, vajon miért van ez? Talán véletlen lenne? Érezte hogy nem, mert annyit azért tud, hogy a sok beton az sokba kerül, és annak oka kell legyen, hogy nem hosszába terítik le két település között, hanem lépcsőszerűen futballpályák köré. Rászánta magát, és megkérdezte. Erre azt mondták neki, hogy az azért van, mert oda lehet nézőnek jelentkezni, és ha úgy tartja kedve a nézőnek, akkor szurkolni.
Gábornak megtetszett a gondolat, azonnal felvetette az elnökségben, hogy már van utánpótlás, TAO, ilyen szabály, olyan szabály, licenc meg minden fene, akkor lehetne olyan is, hogy néző.
Gábor nem egy buta ember, arra is magától jött rá, hogy a pályán mutatott játék a sok szabályozás ellenére is alulról verdesi a nézhetőség szintjét, tehát az emberek puszta érdeklődésből nem fogják azt a helyszínen megnézni. Két lehetőséget látott maga előtt. Az egyik szerint a néző a lényeg, viszont ebben az esetben a pályán kell hanyagolni a futballt, és oda valami sokkal érdekesebbet szervezni, például Kispál-koncertet vagy karácsonyi vásárt. A másik, hogy legyen ez is a klubok kötelessége, magyarán szabályozzunk még valamit.
Persze a szabályozás csúnya szó, ezért az ösztönzést fogjuk helyette használni, mert még a végén azt hinnék rólunk, hogy nem mi vagyunk a klubokért és a futballért (ahogy az alapszabályunkban rögzítettük), hanem a klubok és a futball van értünk (ahogy a fegyelmi bizottság elképzeli).
A lényeg tehát az lett, hogy az MLSZ fontosnak tartja megmondani, hogy a kluboknak kötelező mindent megtenni a nézőszám növeléséért, mert azt az MLSZ megígérte, hogy meg fog történni. Az teljesen mindegy, hogy egy rendező klub mit szeretne, abba neki innentől beleszólása nem nagyon lesz. Alakul az Uniformizált Magyar Élvonal, ahol néhány kiemelten dotált klub mellett egyenfazon csapatok, stadionok, keretek, szurkolótáborok futják a további köröket, ha nem akarnak megszűnni, eltűnni, mert piacról szinte semmi bevételük sincs, csak és kizárólag a szövetség által kiosztottakból élnek.
(Arra most nem térünk ki, hogy a tévés pénzeket korábban hogyan osztották el, és azt miért kellett úgy megváltoztatni. hogy a légiós/fiatalszabálynak megfelelők többet kapnak, pedig a produktumuk egészen pontosan ugyanaz: mérkőzés, ami közvetíthető. Vagyis a korábbi fixből hirtelen mozgó lett, a kalkulálhatóból egyszeriben kizsarolt.)
És itt még nincs vége, mert az MLSZ vezetőségében még bőven vannak.
Mai napra Vági Márton főtitkárt rendelték nekünk, aki simán bemondta, esetleg az is lehet, hogy majd megvizsgálják, ki a magyar és ki a magyarabb állampolgár, de nyugalom, idén még nem fognak ezzel bajlódni, mert az idei versenykiírás ugyebár adott.
(Ismét zárójel: a bajnokság előtt két héttel lett adott, miközben a saját szabályrendszerük szerint már 2014-ben annak kellett volna lennie. De elismerem, ez csak szőrszálhasogatás, hiszen kinek tűnik fel, hogy amire az egyik percben tojnak, mondjuk a nagyobb, vagy pillanatnyi jónak hitt dolog érdekében, azt a másik percben komolyan veszik?)
Összefoglalva Vágit, az történt, hogy az egyik online sportlap megkérdezte, mi a véleménye a mostanában honosított labdarúgók nagy számáról? Például a lassan évtizede Magyarországon élő, adózó, házasodó Dinjar, Kamber és Lovric, vagy a mezőkövesdi George és a felvidéki hármak? Erre mondta Vági a következő egészen elképesztő apróságot:
Valóban akadt erre példa a közelmúltban, de azt még nem mondhatjuk, hogy nagy számban történtek volna meg a honosítások. Hozzáteszem, általában olyan játékosokról van szó, akik évek óta, akár 5-8 éve itt élnek. Ők nem azért kapják kapják meg az állampolgárságot, mert az MLSZ ezt támogatná, hanem az érvényes jogszabályok azt lehetővé teszik, például magyar a feleségük. Erkölcsileg ez rendben van, de ha azt nézzük, hogy minél több fiatal magyar gyerek legyen a pályán, akkor ennek nem ez az útja. Az elnökség decemberben értékeli ennek is a tapasztalatait, és ha ezt káros folyamatnak tartja, akkor reagál erre is.
Annyit szeretnék mondani, hogy én még most is hápogok. Az MLSZ majd eldönti, hogy káros-e ha valaki magyar állampolgár, vagy sem. Jesszumpepi. A nürnbergi elvekhez hasonlóan lesznek majd kánaiúti elvek is, ahol csak az számít futballmagyarállampolgárnak, aki legalább egy másodosztály, vagy afölötti szinten játszó őst tud felmutatni, esetleg a négy nagyszülőből legalább az egyik fradista volt, vagy bérletes bármelyik vidéki középcsapatnál?
A legszörnyűbb, hogy ezek az emberek észre sem veszik miket beszélnek össze-vissza. Azt már megszoktuk, hogy az elvileg önálló gazdasági társaságként működő egyesületeket a nekik járó pénzekkel zsarolják, hogy az elnökségi akarat egy homályos mintázatának megfelelően ugráljanak, hogy azt is meg akarják mondani, legyen néző, még akkor is, ha az speciel a potenciális nézőket, az ún. lakosságot egyáltalán nem érdekli, és akkor most itt van a legújabb, a mi mondjuk meg ki a magyar! És ahhoz bizony nem lesz elég az állampolgárság, ha károsnak találunk!
Esküszöm, én tényleg csak ülök magamban, közel embriópózban a kanapén, és nem akarom elhinni a körülöttem lévő világot. Azt a világot, ami elől abba a futballba próbáltam menekülni, amit most kézivezérlésre állítanak olyan emberek, akikről kiderült, bármit csinálhatnának, lehetnének agysebészek, bankfőnökök, pártpolitikusok, csak ne akarjanak futballt igazgatni, mert az nagyon nem megy.
Elég ránézni Dárdai Pálra. Amíg nem jött, addig az MLSZ mondta meg a valót, mert csak az lehet a való, és ezt is ők mondták, tehát úgy van. Aztán jött Pali és szólt: mindenkinek kusshadj, én vagyok a profivilág (tényleg az, 20 éve van a Herthánál), mostantól úgy lesz, ahogy én mondom. Futballozni speciel nem nagyon akart a válogatottjával, de ugyebár az is kiderült, hogy a futballozásról mi teljesen mást gondolunk itthon, mint bárhol máshol. A futballjáték lehet szép és lehet eredményes, de olyan sehol máshol sincs, hogy eredménytelen, látványtalan és mi megmagyarázzuk, hogy a magyar ember a látványos focit szereti, abban pedig nem állunk messze a nívótól.
Szóval jött Dárdai és azt mondta, hogy ő a profi, és az történt, hogy igaza lett, mert bebizonyította. Nem csak beletolta a képünkbe, hogy mi lesz évek múlva, hanem azt mondta mi fog történni két héten belül - és basszus, úgy is lett. Félelmetes. És mondom, nem bankvezér, nem agysebész és nem az ország egyik leghivatkozottabb médiapolitológusa. Egyszerűen érti, hogy mi a fene az a futball, és meg tudja csinálni.
Dárdai Paja mutatta meg a legfényesebben, hogy mennyire, de mennyire inkompetens a mai MLSZ vezetése. Hangzatos célokkal dobálóznak, hetente meghallgatjuk, hogy mennyi és hány műfüves pálya épült, hogy hány gyerek futballozik, ami mind szép és jó dolog, csak éppen nem tudnak velük mit kezdeni.
Ezek a gyerekek ha hazamennek, és ha még kapcsolatban maradnak a futballal, akkor Messit, Ronaldót, vagy néhány istenbarma az olasz futballt kezdi nézni a tévében, mert magyart azt nem láthat, azt csak stadionban. Tudatosan neveljük beléjük, hogy nincs magyar futball, és ami van, az legfeljebb a válogatott.
Ennek egyenes következménye, hogy az MLSZ bedarálná, szinte államosítaná a profifutballt, mert nem tud mit kezdeni a saját sikerpropagandájával, az egyre több futballozó gyerekkel, akikből nem lett a sportág szerelmese, nem lett az NB I. nézője, hovatovább fogyasztója.
Csányi Sándor székfoglalójában elmondta, ő csak úgy vállalja, ha szabad kezet kap. Megkapta. Azóta a szövetség szinte összes jobbító szándéka pont fordítva sült el, a nézőszám zuhan, a nemzetközi kupákban az első körökben hasalnak el csapataink, a szurkolókat ugyanúgy büntetik, a tévéből eltűntek a meccsek, az állami/félállami pénzek átvették a hatalmat a bajnoki tabella felett, és egyedül a válogattunk tud felmutatni valamiféle részsikert, köszönhetően annak, hogy néhány germánföldön futballszocializálódott arc totálisan kiszakította az itthoni közegből.
Ennyit erről. Valahol ki kellett panaszkodnom magam, még ha nem is teljesen összeszedetten, csak így, amolyan kocsmai szintű dühöngésben. Köszönöm, hogy meghallgattatok, a következő kört ki állja?
Inkább beharangozzunk, mert attól, hogy szerintem minden szar, attól fordulót még lehet rendezni:
Vasas - Felcsút // Sok a pesti csapat, mondta néhány okos a héten, mert egy központibb okos mondott egy ilyet, tehát szajkózni kell. Az most mindegy, hogy Budapest és Fejér megye együtt 7/12, vagyis az fővárosi agglomeráció a mezőny fele. Mindegy, mert felénk nem így számolunk: sok a pesti, hmm, hörr, sok a pesti. // 1-0 (sosem fogok felcsúti győzelmet tippelni)
Honvéd - Békéscsaba // Ez könnyű, mert az van, hogy a Honvéd hónapok óta csak minden hónap huszonvalahányadikán nyer, kivéve, ha október van. Novemberben kétszer próbálkozhattunk, az első liláktól kikaptunk, a másodikat most verjük, és ennyivel mi boldogok leszünk március huszonvalahányadikáig. // 2-1
// funfact: Bozsik 90. születésnapján rendezik a mérkőzést.
Haladás - Újpest // A Hali nyilván nyer 1-0-ra, ahogy szokott mostanában, ha éppen nem 1-2-re kap ki.
Diósgyőr - Paks // Bekő az idei kedvencem. Mindig baseball-sapkában nyilatkozik, de még egyetlen diósgyőri főnökének sem jutott eszébe, hogy rászóljon, te nem valami amerikaifocis csapat edzője vagy (ilyesmi sapkákat hord általában), hanem a miénk, szóval ha már mindenképp, akkor itt egy piros-fehér a címerünkkel. Eközben a csapata kétszer rúg kapura, az ellenfél tizenhétszer, majd lenyilatkozza, hogy ismét csak ők fociztak, mindenki más ölte a játékot. // 0-2
Videoton - MTK // Esküszöm, éreztem, hogy az MTK megveri a Fradit. Mondjuk az is igaz, hogy közepesen ittas voltam, hogy láttam, félidőben vezetnek, és hogy az érzés valamikor a 89. perc környékén jött el nálam, de már ez is szép, ha az ember nem emtékás. Pláne ez ellen a Fradi ellen. Szerintem amúgy ennyi volt az MTK-ban, és Horváth Feri ikszre hozza a Casoni által elcseszett fehérvári mérleget. // 2-1
FTC - DVSC // Ha Fradi, akkor tévé. Rosszmájúságomban már odáig jutottam, hogy amikor meghallottam a hírt, hogy lesz M5 és M6 csatorna is a kultúrának meg mindenfélének, akkor reménykedni kezdtem, hogy jön az M7 Fradi is, hátha akkor más csapat is a képernyőre kerülhet, például a Békéscsaba, amelyiknek eddig egyetlen egyszer sem sikerült. Leszámítva az első fordulóban negyed órát, amikor a Fradi (ki más?) szombathelyi vendégjátékáról szakadt meg a közvetítés, és kapcsoltak át Csabára. (Magyarán az van, hogy minden meccset élőben közvetítenek, csak nem adnak le. Zseniális, ilyen talán a világon nincs máshol.) Ja, amúgy 2-0, de az mindegy.
Egyszerűsített tippszelvény:
Vasas-Felcsút
Honvéd-Békéscsaba
Haladás-Újpest
Diósgyőr-Paks
Videoton-MTK
FTC-DVSC