Az stimmt, hogy nincs Nagy Magyar Nemzeti Stadion, és az is stimmt, hogy egy ideig nem is lesz. Tény, ami fölött nagyjából napirendre tértünk. Az igazi demagóg szerint kell a pénz másra, meg metróra, meg sztrádára; az igazi szurker szerint meg eleve két aréna kellene, és nem egy. Nézzünk egy köztes álláspontot, és sugalljunk a sorok között: azért mégis csak jól jönne legalább egy tisztességes - mert, és sorolom.

A Népstadion (Puskás Ferenc-stadion) idén augusztusban töltötte be az ötvenhatot. Emberi léptékben igen közel került a nyugdíjazáshoz, a világ más stadionjai között pedig igazi matuzsálem. Az utóbbi évtizedekben egy komolyabb átalakítás történt rajta, a kisoldalt lebontották, és helyére egy újságírókat kiszolgáló fedett lelátórész épült. Ezen túl legfeljebb szektorokat vontak ki a forgalomból, valamint átesett néhány szépészeti ráncfelvarráson is (ami összefügg a nemzetközi szövetségek azon igényével, hogy egy ember-egy szék).

Menet közben jártak itt a brazilok, és hirtelen kiderült, a romokon is lehet szurkolni. Volt néhány koncert, az egyiken például a fellépő (vagy szervező) fizette az új székek felszerelését. Amúgy az UEFA - némi engedménnyel - 36.000 férőhelyre hitelesítette az arénát.

2009 egy olyan év a magyar futballban, amikor kiderült: kevés a férőhely! Az MLSZ malmai (figyelem bevételről van szó!) sebességet váltottak, és kiőrölték a megoldást: bővítés. Újabb székek kerültek a korábban omlásveszélyesnek nyilvánított szektorokba, némi aládúcolás, és máris 42.000-nél tartunk. Egy fél Barnabeu.

2009 egy olyan év a magyar futballban, amikor kiderült: lenne néző is egy nagyobb stadionhoz! A válogatott remek sorsolásának (vö. remek háttéregyeztetéseknek) köszönhetően táblás házzal játszik, és a Debrecen is ide kényszerült nemzetközileg.

A bevételt 3000 forintos átlagos jegyárral kalkuláltuk. A Demjén Rózsit és egyéb megakoncerteket nem vettük figyelembe, csak a nemzetközi tétmeccseket.

Táblázatosan kigyűjtöttük az elmúlt egy év Népstadionban rendezett tétmérkőzéseit. A válogatott ötször, a Debrecen (eddig) kétszer játszott itt, és ha besaccolunk egy 3000 forintos átlagos jegyárat, akkor összesen csaknem 1 milliárd forintot termeltek ki. (Itt lehet megjegyezni, hogy aki számára fáj a Koemannak tulajdonított évi 120 misis kereset, annak jelezzük: bőven visszahozza ezt a válogatott.) Az év során kibővített, és 42.000 férőhelyesre növesztett stadionban minden 10 székből 9-re elkelt a jegy. Kimagasló statisztika. A 90% körüli kihasználtság azt jelentené mondjuk a Bohócligában, hogy a Honvéd 10.500, az MTK 7.800, a Videoton 13.000 a Győr pedig 18.000 néző előtt játszik - rendszeresen. Emlékeink szerint a valós nézőszámok ennek nagyjából tizedét teszik ki.

Az alapkérdés azonban az volt, hogy szükség van-e Nemzeti Stadionra? Ha mindenféle körültekintés nélkül csak az iménti adatsort vizsgálnánk, akkor egyértelmű igen lenne a válasz. Évente 8-10 teltház, egymilliárdos bevétel, plusz a koncertek, és egyéb események. Önfenntartó (bőven). Ha viszont arra is kitér figyelmünk, hogy Bajnokok Ligája-mérkőzést csak évtizedenként rendeznek Budapesten (valamint ha Debrecenben végre stadion épül, akkor egész biztos nem utaztatja magát), és az ilyen remek (bizalomkeltő, szurkolóbarát) sorsolás is ritka, mint a bombagól B. Tóth Balázstól, akkor hajlunk a talánra.

Egyébként, ha egyszer valaki rászánná magát, és mögétenné az akaratot, akkor megmaradna a Puskás Ferenc-stadion név? Vagy addigra már 2057 lesz, és kikopik Öcsi bácsi neve a köztudatból, hogy átadja helyét a Mracskó Mihály Nemzeti Colosseumnak?

Mi nem foglalnánk állást, döntse el mindenki maga: