Egyet kell már csak aludnunk ahhoz, hogy ismét fény gyulladjon a világfutball egén és kupacsapataink elkápráztassák a vébé miatt elfásult szurkolókat. A zalaiak repülős túrájával szemben a győriek egy röpke buszozás után mutathatják be, miliyen magasságokba fejlesztette Pintér mester a catenacciót. A beharangozók írása során először találtuk magunkat szembe az elcsatolt területek problematikájával - Trianonnal nem szeretnénk részletesen foglalkozni, véleményünk szerint arra éppen elég más fórum létezik a cybertérben. Az elnevezéseknél mindenhol próbáltuk a magyar elnevezést használni, de a korrektség, illetve az egyszerűbb azonosíthatóság kedvéért zárójelben feltüntettük az idegen nyelvű csapatneveket is. A kupacsapataink útjába sodort ellenfeleket mantrázó sorozatunk idei második részében Nyitrán vizitálunk.
A Nyitrára látogató turista jelentős és egyben fordulatos múlttal rendelkező városban sétálgathat és verheti el fölös euróit. A város környékén már 6.000 évvel ezelőtt is laktak, az első jelentős települést pedig még a kelták kreálták. Rövidebb időre a germánok is tiszteletüket tették a környéken, majd az V. században megérkeztek a szlávok és megalapították a Nyitrai Hercegséget. Függetlenségük a IX. századig tartott, amikor a Szvatopluk-dinasztia döntött úgy, hogy az ásványkincsekkel gazdagon megáldott vidéket ideje hozzácsapni a Nagymorva Birodalomhoz, ahonnan végül a honfoglaló magyarok semmizték ki őket a monda szerint egy fehér lóért cserébe, kölcsönösen előnyösnek nehezen nevezhető szerződéses feltételekkel. Az Árpád-ház idején, a XII. században a lengyelek is tiszteletüket tették a városban, akiket végül 29 évnyi országlás után sikerült kitessékelni a környékről. A tatárok 1241. évi látogatásának derekasan ellenállt a város, amelyet IV. Béla 1248-ban a szabad királyi város titulus megadásával díjazott, de ezt a hálátlan utókor elég gyorsan visszavonta. Időrendben Csák Máté-husziták-Mátyás király volt A Zobor-hegy lábánál fekvő települést a Monarchia széthullása után, 1918 decemberében szállták meg a csehszlovák csapatok. A csehszlovák éra szocreál építészeti stílusa nem nagyon érvényesült a városban, amely 85 ezres lakosságával Szlovákia negyedik legnagyobb települése.
Csehszlovákia kettészakadása után az önálló szlovák válogatott 1994 februárjában játszotta első mérkőzését (a történelem során egyszer, 1939 és 1945 között már létezett szlovák nemzeti csapat, így az előbbi megállapítás a legújabb korra vonatkozik), amelyen Dubaiban oktatta az Egyesült Arab Emírségek gárdáját 1-0 arányban. Selejtezőkön először az 1996-es EB kapcsán indultak, a kvalifikációs csoportban egy 3. helyet csíptek el. A későbbiekben is jellemzően a középmezőnyben masíroztak, az áttörést a 2010. évi világbajnokság selejtezői hozták meg, ahol Szlovénia, Csehország, Észak-Írország, Lengyelország és San Marino megregulázásával váltották meg a dél-afrikai repülőjegyet. A tornán ennél is nagyobbat alkottak: a címvédő olaszok kipöckölésével továbbjutottak a csoportból, végül a 16 között a hollandoktól elszevedett
Klubszinten is csordogálnak a sikerek északi szomszédainknál. A birodalmi korszak elsősorban a cseh országrész sikereitől visszhangzott, de a szlovák territóriumnak is megvolt a maga arany évada: a tejjel-mézzel folyó kánaánt az 1968/69-es évad jelentette, amikor a nagyszombatiak (Spartak Trnava) a BEK elődöntőjéig meneteltek, a pozsonyi Slovan pedig a keleti blokk első KEK-győzelmét ünnepelhette. A kettéválás óta is szivárognak az életjelek, BL-főtáblát például hozzánk hasonlóan kettőt számlálnak. A Telek Mancival feltuningolt kassai brigád 1997 őszén sikerekben szűkölködő kirándulást tett a húsos fazék közelében (a 6 fellépésen nem sikerült pontot szerezni), sokkal nagyobbat homorított viszont 2005-ben az idén tavasszal a szlovák első osztályból kieső, pozsonyi székhelyű Petrzalka: az európai szinten abszolút kiscsapatnak számító egylet 6 pontot kapart össze a csoportkörben és elhappolta az UEFA-kupás menetelést érő harmadik helyet a Porto orra elől. Az UEFA-ba a legjobb 32 között kapcsolódtak be, de itt már nem nekik osztották az adukat: a Levszki Szófia 3-0-s összesítéssel felmutatta a stoptáblát. A KEK-ben az eperjesiek (Tatran Presov) masíroztak az 1994/95-ös idényben a nyolcaddöntőig, majd részesültek ott összesítésben 6-1 arányú maflásban a későbbi kupagyőztes Zaragozától. Az eddigi utolsó sikerélményt a zsolnaiak jegyzik, a Zilina 2008 őszén jutott fel az akkor még UEFA-kupa fedőnéven futó versengés csoportkörébe, ahol azonban a 4 meccsen beszervált 4 ponttal lemaradtak a továbbjutást érő helyekről. A bajnokságot őszi-tavaszi rendszerben, 12 csapattal bonyolítják.
A győriek ellenfele északi szomszédunk egy legpatinásabb csapatának számít 1909-es alapításával. A csehszlovák időkben összesen négyszer jutottak fel az első osztályba, igaz, ezen tartózkodások általában nem egy idényre korlátozódtak. Az élvonalban egyhuzamban lezavart leghosszabb terminus öt esztendő, melyet 1979 és 1984, majd 1986 és 1991 között is sikerült összehozni. Legnagyobb sikerük azonban korábbról datálódik: 1962-ban bajnoki ezüstérmet harácsoltak, mindössze 3 ponttal elmaradva a bajnoki címet elhódító prágai Duklától. Az ország ketté szakadása után a kilencvenes évek a Haladás-szindróma jegyében teltek - az első és a másodosztály közötti ingázást 2001-ben szüntették be, 2005-ig a másodosztály langymelegében dagonyáztak.Legjobb eredményüket a jelenleg Zsolnán ténykedő cseh varázsló, Pavel Hapal vezetésével érték el, 2008 tavaszán a bronzérmet kaparintották meg. A 2009/2010-es idényben 14 győzelem - 6 döntetlen - 13 vereség kombóval a negyedik helyet húzták be.
A klub a nemzetközi porondon való részvételt tekintve eddig nem bizonyult hiperaktívnak, igaz, ehhez hozzájárult az is, hogy 2008-ban a bronzérem sem ért kupaszereplést. Az UEFA-kupában 1989-ben az 1. FC Köln összesítésben 5-1 arányú sallerban részesítette őket. Az Intertotó-kupában 2006 nyarán voltak érdekeltek, amikor az első kanyarban 12-2 arányban tönkreverték a luxemburgi Grevenmachert, majd a második kanyarban 4-0 arányú terített betlit mondtak be a Grasshoppers ellenében. Hazai meccseiknek a dallamos nevű Stadión pod Zoborom ad otthon, 11.384 fős kapacitással.A klub játékospolitikája elsősorban a hazai spílereket favorizálja, idegenlégióst egy darabot találunk, a főleg a védelemben ügykezelő Petr Kasprák személyében. A csapat legismertebb játékosa - a nemrég igazolt, korábbi szlovák válogatott Ivan Hodúr mellett - a magyar ajkú gólzsák, Rák Róbert, aki a klub színeiben 2005-ben a másodosztályban, 2006-ban és 2010-ben pedig az első ligában lett gólkirály. Pályafutásában sajátos ciklikusság figyelhető meg: a rimaszombati és a rózsavölgyi brigádban is megfordult kétszer, jelenleg pedig második nyitrai korszakát éli. Idegenlégiós is kétszer volt: először pályája korai szakaszában (1998-ban) a bohócligában mutatta meg magát, ám a Diósgyőr színeiben csak mérsékelt sikerélményekkel gazdagodott. Másodszor, pályája megkoronázásaként 2007-ben a méregerős belorusz pontvadászatot próbálhatta ki, ahol a középmezőnyben tanyázó Dinamo Minszkben pusztított. A nemrég lezárult idényben 18 dugóval érdemelte ki karrierje második élvonalbeli gólkirályi címét, amelynek értékét növeli, hogy a bajnoki hajrát sérülés miatt kihagyni kényszerült. Teljesen nem jött még rendbe, ezért az első mérkőzésen valószínűleg még nem láthatjuk a 169 centi magas dinamitot, a visszavágón viszont már jó eséllyel gyönyörködhetünk játékában.
Összeállításunk zárásaként következzék a mellékelt linken a társaság áprilisi, 4-2-re végződött erődemonstrációja (Rák mesterhármasával) a jobb sorsra érdemes eperjesiek ellen, akiknek védelmére a jelek szerint ráférne némi továbbképzés a Pintér-akadémián. Nekünk leginkább a Gyepes Gabi tevékenységét elhomályosító második nyitrai gól tetszett, mely a videón 0:39-nél tekinthető meg.
