Sose hittünk Kisteleki István nagy ívű természetében, bátorságában meg aztán még kevésbé.
Így aztán egészen péntek délutánig biztosak voltunk benne, hogy nem lesz mersze kipöckölni Várhidi ’Fokuhila’ Pétert a siserehad nagyvezíri pozíciójából. Annyira hülye még ő sem lehet. Annak ellenére sem, hogy ígért már Bölönit, valamint pont ellenkezőleg, azaz, nem ígért – sőt! – ismeretlen északi szakembert, hogy egyéb idiotizmusba hajló ügyködéseit most ne is emlegessük.
Kisteleki pár hét óta sokat mondóan kussol ugyan a kapitány jövőjét illetően, de azért mi a kispesti „rendelőkben” nagy összegű fogadásokat kötöttünk arra, hogy ez csak szezonvégi fontoskodás. Vagyis, Várhidi helye olyan biztos, mint a szalmonella a falusi strand eperlevesében.
Péntek délután azonban azt olvastuk, hogy a jó Bora Milutinovics elfüstölte a „jamaikai MLSZ” hároméves fűtartalékát, amitől úgy bezsibbadt, hogy kedden labdás gyakorlás helyett kétórás taktikai lebegőülés-edzést vezényelt szerencsétlen rasztafáriknak. Na most, azok a hasizomgörcseik miatt azóta nem tudnak rendesen szívni. Ezért Borának idő előtt kiadták az útját, valamint a szerződés szerint még neki járó fehérözvegy-készletet.
Pedig Jamaika lehetett volna a hatodik! Mexikó, Costa Rica, Egyesült Államok, Nigéria, Kína. Ezek az országok a vonatkozó futball vébék óta nemzeti himnuszaikat extra Bora-szakasszal egészítették ki, kivéve persze az USA-t, ahol Borát egy ideje minden félnótás az egész ország összekeveri Borattal. (Nem értik, hogy Milutinovics nem Szagdijev. De ez legyen az ő problémájuk.)
A lényeg: Jamaika egyelőre nem lesz hatodik.
De lehet-e a kis Magyarország?
Most úgy véljük, hogy igen, meg, hogy az egész sejtelmes ügy mögött Kisteleki kevergeti a pipadohányt, akinek semmi sem drága, hogy külföldről importáljon nagy tudású szakembert, a karja pedig hosszabbra nyúlik, mint a félig emésztett laprágó. Üzent a siófoki L. Rolinak és Gábor nevű üzlettársának, hogy küldjenek egy kis szintetikusat is Borának, attól gyorsabban megkészül. Folyomány: még több lebegőülés, nagy adag békaügetéssel terhelve. Nem volt egyszerű, na, de péntekre a szerb szabaddá vált. (Roli és Gábor, egyelőre nem.)
A tárgyalások állítólag már meg is kezdődtek, bár Milutinovicsnak a reptéren kis gondot okozott a zokniredőben lappangó „zöldség”, de Bácsi Sanyi combja mögé rejtőzve végül átsurrant a kontrollon.
Mi pedig a szélbe suttogjuk ünnepélyes gyanúnkat: kapitánykérdésben fű alatti megoldás készül…
