Edzők, akik éppen jól megérdemelt téli álmukat alusszák vagy szerencsétlen flótások, akik rettegve várják a tulajdonos „Ki van rúgva!” szövegezésű verdiktjét?
Sorozatunk előző részében már megálmodtuk a menők jövőjét, mai utunk során Középföldére hajtatunk kártyavető szakemberünkkel a jobb egyben, aki föllebbenti a fátylat.
Megmondtuk előre! Középső rész.
Petrovics – a sötét ló, aki kenyéradó gazdái szerint erősebb
kerettel rendelkezik, mint a hetedik hely. Na ja, csak közben kevesebben lettek egy Waltnerrel. Természetes hát, hogy
jövőbelátó mesterünk a Betegség lapot karmolta elő Szlavko számára.
Nem nagyon jó. Először is emésztési gondok – de ez még éppenséggel orvosolható némi tárnicsgyökérrel és vidrafűvel. Csakhogy délszláv testvérei jelentős létszáma ellenére is elhagyatottság érzés, erőtlenség és beletörődés fenyegeti,
s ez leginkább az elnöki szőnyeg szélén állva okoz majd sajgó fejfájást neki. Aztán ismét emésztési gondok…
Nem Zalaegerszegen éri a tavasz.
Révész – a nyíregyházi esőcsináló varázsereje április tájékára fölszívódik, mint egy utálatos vérömleny. Legalább is erre utal a Bosszúság kártya, súlyosbítva azzal a mellékszállal, hogy a probléma hirtelen érkezik majd Szabolcsba. De mi lehet az?
Látó emberünk egy Montvai-poszter fenyegető lobogtatása ellenére sem volt hajlandó felelni erre, így csak tippelünk rá, hogy esetleg Moldovant váratlanul, InterCityvel postázzák vissza Újpestről, ami olyan zavart okoz a Nyírségben, hogy egy komplett cseresor félrenyeli a jonatánt.
Vlak – a magányos horvát farkas kártyája obligát módon a Kevés Pénz, ráadásul fordítva. Nem meglepő. A magyarázat sem:
Fehérváron folyamatos az értékek pazarlása, a dolgok elfecsérlése. Dvéri ’Érték’ Zsolt példának okáért már a ligakupa döntő második felvonására sem ment el, s az időközben újratámadó sorozat csoportmeccsein Disztl Dávid lett a csapat legnagyobb ásza.
Ha Vlaknak esetleg nem ment volna el végleg a gusztusa
a magyar rögvalóságtól, akkor mi simán el tudjuk őt képzelni még tavasszal is a kispadon – Petrovics-utódként Zalában.
Tornyi – a magyar ugar vérbő figurája, aki slaggal a kezében forgolódik a kispadok
tüzes világa körül. Locsolója időnként támaszkodó lábára tekeredik, ilyenkor tűzoltóból vadakat terelő juhásszá válik, és mindenkit
kiperel a gatyájából. Perverz vonzalommal közelít az USA futballjához, de ami még inkább égbekiáltó, hogy a vonzódás kölcsönös. Az állampolgári eskü, s vele a távozás küszöbön áll,
karma kártyája következésképp az Utazás.
Nem gond, Döme már bepakolta a tornazsákot.
Aczél – a legnagyobb talány. Nem elég, hogy ősszel csak néha verbalizálta a bírói eltévelyedéseket, már most tudható, hogy csapatát benntartja az élvonalban a bohócligában. Vagyis akkor sikeres?
Akár így is érezhetnék Iron Fist-ék, de a Gyógyító lap
(tiszta, jó szándékú ember, aki segítséget ad a bajban)
mégis inkább aggasztónak hat Zoli-ügyben.
Róla ugyanis mindenféle asszociációt el tudunk fogadni,
kivéve ezt az egyet.
Vagyis emberünknek még a 20. forduló előtt
feltöri a seggét a palotai kispad, és akkor jöhet
a lapon látható Medicine Man.