Pistát korábban már ostoroztuk párszor, mert edzőként szemlélgettük. Mi is lehetünk hülyék, na! Mert bizony filozófus ő a javából, s mint ilyen, a pepsifoci.hu-n teszi közzé értékes gondolatait. Jó érzésű Újpest szurkolónak mindazonáltal azt javasoljuk, hogy olvasás előtt konzultáljon kezelő orvosával, illetve gyógyszerészével.
„Mi a jó a zalaegerszegi négyesben?” Már a címe is vérforraló…
Urbányi a ZTE elleni csőd után oly szívbemarkolóan ecseteli blogjában, miért sikerült ennyire megalázniuk saját magukat, hogy lelki szemeinkkel már látjuk is a Viasat Russel Crowe-ját, amint heroikus pátosszal beledől – saját sípcsontvédőjébe. Vérpatronok, lila-fehérben.
Vigyázat, idézet jön! „Kaptam a ZTE-meccs után egy sms-t. Ez állt benne: »Ritkán, de vágyom a varázserőre. Ha lenne, az e heti egész adag a Tiéd és a csapatodé lenne. De amennyire ismerlek, nem fogadnád el... Nincs rá szükséged. Úgyhogy hajrá lilák, hajrá Urbi!«"
Megállapítjuk, Urbinak lenni jó. Sajnos újabb bejegyzés egyelőre nem olvasható a pepsifoci.hu-n, pedig őszinte kíváncsiság rágja bensőnket, milyen sms-t kaphatott a szerdai ligakupa meccs után István. Amikor a debreceni A-B vegyes, Huszák (ránézésre Dzsudzsák-alterego) vezérletével kicsi kis csomókat kötött a védekező egység lábszárára. A közönséget hallgatva úgy tűnt, ha valaki varázserőre vágyott, az inkább rút varanggyá változtatta volna a trénert. Vagy inkább: Urbányi for Gollam?
„Azért van szükség a kudarcokra, hogy később tudjuk, milyen is a siker.” Brááávóó!
A jó edző dolga, hogy megtalálja a bukás okát, és tanulságait levonva pozitív „egyenleggel” keveredjen ki belőle. Ez értelemszerű, oké. Csak hát Urbányit olvasva félni kezdünk, következő posztjában már azzal fog minket meglepni, hogy azért volt szükség a Loki-ötösre, hogy értékelni tudjuk a Zete-négyest.
Egyébként, amíg a Mester nem átall ilyen „Ferenczis” megmondásokra hivatkozni, addig fölösleges Újpesten nagyokat reménykedni: „Azt mondta [Ferenczi Pista – zt], hogy azért is jó, hogy Angliában játszhat, mert így megtapasztalhatja, hogy milyen az, amikor tisztelnek azért, mert futballozol. És ez a tisztelet nem függ össze azzal, hogy győztesen vagy vesztesen hagyod el éppen a pályát hétvégén...”
Azzal valóban nem, Urbi.
Ha valamivel összefügg mégis, akkor azt gyanítjuk, hogy a pályán elővezetett lelkesedéssel, odaadással, alázattal. Mert FUTBALLOZOL, Urbi. Nem csak mímeled.
Hisz abban biztos egyetértünk, hogy a tiszteletet még Angliában is ki kell érdemelni, és a focista-lét ahhoz önmagában esetleg kevés.
Akármit is üzen a jó Ferenczi…