Bohócliga, 20. forduló 
Hozta az MTK a debreceni kötelezőt, Tisza büntette Bárányos ökörségét, Tolnában új csapatot köszöntöttünk: bemutatkozott a Paksi Izzó! Diósgyőrben új módszerben hisznek: Honma már jóllakott, Cardozo épp asztalhoz ül, éhen marad Vili.
Gólkirály-e lesz-e Waltner?
Négy pirosat tojt a nyuszi, vagyis húsvéti bohócságok a ligában.
Újpest—Kispest 1-0
Két hete már megemlékeztünk a Honvéd egy péntek esti gyalázatáról, csak most Fehérvár helyett Újpesten mutatták be, hogy néz ki szerintük a foci 2008 tavaszán. Sehogy. A pályán csordogáló másik csapat futballról alkotott filozófiája dettó ugyanaz volt.
És, hogy mégsem ’x’ lett a vége, az nyirkos lázálmaiban elő fog még jönni Supkának. Nem mellesleg, két ember az oka: egyrészt az újpestiek egyetlen futballistára hajazó embere, Tisza, másrészt a Honvéd sorfalban ágaskodó kéz tulajdonosa (NS szerint Bárányos), aki mozdulatával saját agyatlanságát hirdette. (Ennél hülyébb tizenhatoson belüli kezezést talán csak Szabó Gyula követett el ’89-ben, majd eligazolt Szegedről…) Solymosi döntését Urbányi minden bizonnyal intelligensnek találta, Supka aligha.
A forduló luftját is ezen a meccsen mutatták be, Abass szépségdíjas mozdulattal rúgta térden önmagát — masszív utolsó perces ziccerben. Edzőkérdés tekintetében még nem egyértelmű, hogy az újpestiek jól jártak-e ezzel a híg győzelemmel.
Debrecen—MTK 0-2
Nem fogjuk most előkeresni, mikor képelték föl legutóbb a debrecenieket az „Estadio Oláh Gábor” gyepén, de nem minapi történetről van szó, az biztos. A győzelmek ellenére is jó ideje hisszük, hogy a DVSC-n a kiégettség bántó jelei mutatkoznak, amit nem lehet egy sima edző kipöcköléssel orvosolni. Dzsudzsák hiányával képtelenek megbirkózni, a csapat otrombán jobbra lejt, és most Cicó lába sem sült.
Az MTK a második félidőben könnyed eleganciával tunkolta bele Dombiék fejét a lápos talajba, mi pedig már alig értünk valamit az eseményekből. Miként lehet, hogy a kék-fehérek alanyi jogon oktatják a bajnokesélyes egyleteket, miközben az ócska töltelékcsapatok lépten-nyomon megfirkálják őket? Azt az okoskodást már unjuk, hogy ez elősegíti a liga színvonal-emelkedését, mert hiszen látszik, hogy nincs így.
Ceterum censeo, Hrepkának ebben a szezonban Bodajkon, esetleg Siófokon lenne a helye.
Fehérvár—Nyíregyháza 2-1
Mezey szakmai igazgató szokatlanul kemény szavakkal ostorozta saját csapatát, a „kivénhedt környékbeli volt profik” misztikus definíció nekünk kifejezetten tetszett, de akkor ugrottunk volna igazán a plafonig, ha tulajdonnevek is társulnak a nagy monológ mellé. Mindegy, mostantól nagyon figyeljük, kik fognak kimaradozni a kezdőből, és hogy azok kapnak-e majd meghívást a mátrai bringatúrára.
A Szpari idei pályaíve emlékeztet a Kaposváréra: masszív, lelkes, az ellenfelek által időnként alábecsült kiscsapat, amely kezd ereje végére érni. Annyira még viszi a lendület, hogy a középső régióban megkapaszkodjon, de jövőre sokkal nehezebb dolga lesz a Nyíregyházának, és inkább alsóházi események fogják érinteni a klubot.
Diósgyőr—Kaposvár 2-1
A diósgyőrieknél nagyon bevált az újfajta motivációs rendszer, melyet nevezzünk csak ’korbács-kalács’ stratégiának. Pénzbüntetés lebegtetése a lélektelen játék okán, egyidejűleg kecsegtető ingyen ebéd ígérete a pontot/pontokat érő gól szerzőjének. A Hágiban. Hétfő óta Honma már ötször zabálta magát degeszre, aztán a szombaton bemutatott játéka csúnyán megülte szurkolói gyomrát.
Megéheztek viszont mások a csapatból, kiváltképp Sebők Vili. A 83. percig úgy is tűnt, hogy összejön neki a Hági-koszt, amikor kiderült, hogy a csereként beállt Cardozo még nála is csenevészebb, amit hangosan korgó gyomorral és győztes góllal jelzett. Vili őzpörköltje ugrott, s ettől úgy elkenődött, hogy még a hosszabbításban kiállíttatta magát. Megértjük, az éhség nagy úr.
Prukinak viszont most kell megfognia csapatát, legjobb, ha tanáremberként okosan adaptálja a miskolci példát. „Sima” gólért tanácsos fölajánlani meghívót a gimnáziumi szalagavatóra, ám győztes találat után már érettségiző, hamvas „escort” is járna a gólszerzőnek. Mesterhármas esetén meg…
Paks—Vasas 3-0
Pakson kigyúltak a fények, és ennek örömére a hazaiak szétszaggatták az alkalmatlan Vasast. Már múltkor is gyaláztuk kicsit az angyalföldieket, és most sem tekinthetünk el ettől. Kijelentjük, hogy nincs még egy ennyire reménytelen és kétségbeejtő játékosállománnyal rendelkező klub a teljes bohócligában, beleszámítva a megszűnt Sopront és a megfejthetetlen Tatabányát is. Hogy mégsem fognak kizuhanni, az focink szép szimbóluma.
A pofozás után Mészöly még minket is megdöbbentő nyilatkozatot tett: „A két kiállítás eldöntötte a találkozó sorsát.” Tóth Andrást a 65. percben zavarták ki, mikor már bőven 2-0 volt a hazaiaknak; majd hat perccel a vége előtt következett Füzi doki öltözőbe tanácsolása, 3-0-s paksi vezetésnél. Törjön ketté gombfoci kapusunk karrierje, ha értjük az ifjú mestert.
A derbi végén már azt is megengedhette magának a győztes csapat, hogy Éger csere nélkül lekocogjon a pályáról, állítólag azért, mert unta, hogy a fővárosiak faragják, mint pénzügyminiszter a kiadási oldalt. Szerintünk meg azért, nehogy a nagy piros lapozás közben megint kapjon egyet tévedésből.
Gellei Imre már másodszor nem talált kivetnivalót a játékvezető ténykedésében.
Siófok—Zalaegerszeg 1-1
A Zetéről elhamarkodottan gondoltunk többet. Banális közhely, de a zalaegerszegieknek ez új gondolat lesz: felnőtt szinten minimum kilencven percig tartanak a meccsek. Mivel ez eddig nem foglalkoztatta őket, mostantól számukra már csak Waltner gólkirályi címhez segítése a reális cél. Robi Siófokon nélkülözni kényszerült állandó éktársát, Meyét, akit Zatara pótolt, igen hitványul. A palesztin most értékelheti igazán, mennyit köszönhet Urbányinak, aki korábban Juhárékra bízta az őrzését.
A siófokiak számára a 87. percben döntetlenre mentett eredményen túl nagy boldogságot jelentett, hogy Fülöp csereként már bekocoghatott a játéktérre, Hegedűs pedig elhagyhatta a kórházat.
Sopron—Tatabánya 0-3
Hengerelt a Tatabánya és visszavágott az ősszel elszenvedett vereségért. A győzelem inkább csak önbizalom-növelő szempontból fontos, mivel a kiesés elől menekülő, rivális Diósgyőr is három pontot szerzett, ráadásul a miskolciaknak még hátravan a soproniak elleni ajándék kilencven perc…
Bónusz: felbecsülhetetlen ajánlat hétfőre (Monday Night Football, muhaha)
REAC—Győr
Hétfő, 18 óra, Sopron, Tv: Sport2
A tavasz keserédes momentuma lesz a győriek vendégjátéka Sopronban — a rákospalotaiak ellen.
Az összecsapás magától értetődően kiérdemli az ’országos kettes’ ismerős frázisát, még akkor is, ha a gólerős Völgyi eltiltás miatt hiányzik majd a győri védelemből. Bár Egervári Sanyi bácsi irtózik az aranyérem emlegetésétől, ezzel levéve a terhet játékosairól, mi azt valljuk, ha ilyen zavarodott riválisok mellett most nem nyernek bajnokságot, akkor soha.
A REAC hasonlóan fos kerettel rendelkezik, mint például a Vasas, ami kellő alapot nyújt neki az állandósult kiesés elleni harchoz. Idén viszont olyan a palotai gárda, mint a kisgyerek, akit megfosztottak megszokott játékától: mivel a két kieső már hónapokkal a bajnokság vége előtt megszületett, Tormáék motiválatlanul lézengenek a pályán és a táblázaton.
Meglesz a győri siker, de vért kell majd izzadni hozzá, mert az ilyen biztos győzelmek a legmetszőbbek.
Tipp: 0-1
