MLSZ ülések idején dupla pulzusszámmal kattogtatjuk egerünket, várva az obligát ökörségre, melyet az elnök, a főtitkár (ha aznap épp van), vagy valamelyik elnökségi tag menetrendszerűen szolgáltat számunkra. Ezúttal Kovács Pétert ragadta magával a nyilatkozás heve, aki ezen kívül Újpest-tulajdonosként is kapcsolódik a magyar focibizniszhez.

Olvassuk hát, mire jutott Kovács korifeus unalmas óráiban: „A másik, ami engem felháborít, hogy valaki a gyermeke születése miatt kihagyja az összecsapást. Ha Huszti Szabolcsot megbüntettük, akkor most Gera Zoltánt többszörösen meg kell! A magyar futball azért tart itt, mert morális válságban van. Mindenesetre én még mindig bizakodó vagyok.”

Mivel Kovács az eget rengető baromság kategóriájának határait feszegette szösszenetével, szükségünk volt egy nap csendes pihenőre, hogy valóban nyugodtan foglalhassunk állást. Végül az segített, hogy elszámoltunk ötmillió-kétszázezerig – urduul.

Vagyis a megfontoltság szól belőlünk, amikor azt írjuk: Kovács kartárs, menjél szépen a tiranai közterület-fenntartók baráti társaságába okoskodni, olvasgassál Kasztrióta Györgyről, ingatlanozzál a végtelen Albániában, a focit viszont hagyjad olyanokra, akik nem veszik körbe magukat Urbányi Pistákkal! Ha meg peyote kaktuszt vacsiztál, akkor triplán tartsd magadat távol a tömegmédiától! Jó? Köszi.
Tegnap reggel nem lettünk volna ennyire kulturáltak. Lóf@szt kívántunk volna neked a tudod midbe. Tényleg nagy szerencse, hogy nem vagyunk ideges természetűek.

Szükséges hangsúlyoznunk, hogy gyereke nem születik minden héten még a focistáknak sem? Hogy van abban valami magasztos és megismételhetetlen? Szükséges emlékeztetnünk, hogy Gera az a futballistánk, aki az elmúlt évtized szenvedései miatt talán a legkevésbé okolható? Kell-e mondanunk, hogy Zoli előre egyeztetett a kapitánnyal távolmaradásáról, és nem gőgös kivagyiságtól hajtva cuccolt haza egy tétmérkőzés előestéjén? Meg különben is, mikor gyakorolja a magyar válogatott a Gera nélküli felállást, ha nem egy agyonsérült szlovén csapat ellen?

Jó, hogy nem akarod mindjárt a Gera-bébit szankcionálni. Anyatej-megvonás, védőoltás-visszatartás, bölcső helyett szöges ágy – majd máskor kétszer meggondolja, mikor jön világra a kis neveletlen!
Gera Zoltánt… Többszörösen… Hihetetlen.
Legyen másfél év, mondjuk? Vagy megelégszel tizenkét hónappal? Heréljük ki teljesen a roppant izmos magyar válogatottat, fosszuk meg kapitányától, aztán lehet méltatlankodni, ha még egy középsőcsoportos ovicsapat is túl erős ellenfélnek bizonyul.

Kovácskám, nem vitatjuk, hogy a magyar futball veled együtt morális válságban van. Sőt, téged hallgatva, az orális válság is fölmerül. Mindenesetre, mintha még hülye is lennél…