Általában úgy szoktuk kezdeni a hetente esedékes beharangozókat, hogy értetlenkedünk egy kicsit. Most sem lesz másként. Mondom is.

Kisteleki István távoztával egy dolog egész biztos nem változott meg emeleszéknél, a versenynaptár hektikussága. Nem akarjuk állandóan az angol példát idézgetni, de elismerjük, szép dolog, hogy nem hónapokra, hanem szinte évekre előre fixáltak a meccsnapok. Ahogy haladunk keletre, ez a mutató úgy romilik fokozatosan. Egész pontosan egy fokozatban. Vagyis Hegyeshalomig minden rendben, majd romlik, utána meg nem tudjuk mi van.

Hétfőn még szó sem volt róla, aztán később mégis kiderült, hogy a Debrecen, aki játékosok tömegét adta a válogatottba, képtelen lenne kiállni pénteken a Kecskemét ellen, mert játékosok tömkelegét adta a válogatottba. Megértjük, hogy a korábbi szövetségi kapitányok válogatási gyakorlatát figyelembe véve, bármelyik magyar rangadót simán meg lehetne tartani a válogatott meccsek ideje alatt, nem lenne semmi átfedés játékosilag. Mégis egy szerdai, ráadásul külföldre utazós kötelezettség után péntekre pakolni a magyar bajnoki címvédő mérkőzését, legalább kimeríti a hülyeség kategóriáját. (Megfigyelés: a szövetségi kapitányok első meccsükön lelkesen válogatnak a Bohócligából, jelezve, bárkinek van esélye a kerettagságra. Később ezt nagyvonalúan elfelejtik, és ettől a szurkolók is megnyugodnak kicsit.)

Ez volt az egyik oldal, és ahogy nálunk és az érméken általában, van egy másik, átellenes is. A Debrecennek nem édesminegy, hogy Komlósi és Laczkó kapott együtt hetven percet Angliában? Ha két nemzetközi kötelezettségük közé eső hétvégén Herczeg András szemrebbenés nélkül kiküldi a fakót a pályára, akkor nem tud eltekinteni e két nélkülözhetetlen (válogatott szintű!) spíler játékától?

És akkor jöjjön a magyaros wircsaft (az iménti érmés példánál ez úgy nézne ki, mint abban a Bud Spencer filmben, ahol a feldobott tallért megeszi egy levegőben arra szálló sirály): néhány nappal a forduló előtt megcseréltek két mérkőzést. Vagyis a Debrecen-Kecskemét csúszik, a Zalaegerszeg-Pápa pedig előrejön. (Csak én emlékszem úgy, hogy tavaly is volt egy ilyen, és akkor is épp a ZTE-Pápa szopta meg?) Stimmt, a Dunán adni kell valamit, mert szerződés van, mégis valahogy minden alkalommal kétkedve állunk az ilyen esetek előtt. Egész biztos nincs rá más megoldás? - kérdezzük, még úgy is, hogy tudjuk, a mérkőzések időpontjait a szabályzat szerint meg lehet cserélni, és vélhetően ez a változtatás megfelelt a kőbe vésett elveknek. Csak ettől az egész válik olyan hiteltelenné.

Inkább beherangozunk.

Nincs pánik Egerszegen. Rendben, elment Rudnevs, és Balázs Zsolt is egyenlőre inkább ígéret, mintsem kész játékos (kínzó kérdés: meddig maradhat ígéret egy játékos a Bohócligában?), Rajcomar mikor, hogy; Pavicevic pedig hogy, mikor. Tudjuk, Csank János csapataiban nem feltétlen a támadók lövik a gólok döntő többségét, így kényelmes nyugalommal várjuk a Pápa elleni derbit. Szerencsére tévés meccs, mert felettébb kiváncsiak vagyunk rá, hogy kettejükből melyikük indul el fölfelé. Tavaly ilyenkor ugyanígy, egymást múlták alul a tabella alsóbb régióiban, majd - mondhatni - robbantottak, és lettek ősz végére a középmezőny eleje. Idén könnyebb a dolguk, a Honvéd és a Kecskemét hatalmas bravúrral bénázta be magát mögéjük. Tippünk: 2-1

Kevés olyan dolog van, amit ne tudnánk megfogalmazni miért gondolunk, az egyik ilyen például a következő félmondat: a Vasas, magyar szinten remek támadósorral rendelkezik. Ferenczi, Hrepka, Lázok, az algír srác, meg a délszláv gyerek, mind-mind hozott már legalább egy jó félidényt pályafutása során. Az pedig, hogy Hrepka és Ferenczi folytonosan megkapja a bizonyítási lehetőséget, nem jelenthet mást: valaki mindig hisz benne, képesek lesznek megismételni. Egyedül Lázok játszik válogatott formában - ha lehet hinni az NST berkeiből származó szakvéleménynek. (Ne hagyjuk megtéveszteni magunkat, ők nemhogy az olasz, de még a francia bajnokságot is nézik.) Győrött minden rendben, egyedül annyi változás történt, hogy Pintér Attilát az origónak adott nyilatkozata után, a közeljövőben aligha látja majd szívesen Bognár Gyuri, vagy Várhidi Péter szakkommentátor-társnak. Tippünk: 1-1

El kell telnie még néhány fordulónak a Bohócligából, hogy a Szolnokról képesek legyünk bármi érdemlegeset mondani azon túl, hogy Petőzoli-Molnárzoli. Egyszerűen úgy alakult, hogy még egyetlen alkalommal sem volt módunk megtekinteni Vágó Attila csapatának játékát, így arról sincs halvány lila gőzünk (stílszerű, ilyet ereget egy gőzmodony is), mit tudnak. A Paksot ezzel szembet kétszer is láttuk, mindkétszer pariban voltak aktuális ellenfelükkel (FTC, DVSC), ami viszont arra enged következtetni, hogy Szolnokon sem lesznek nagy gondban. Tippünk: 1-2

Az MTK-Videoton nagyjából az első rangadónak nevezhető dolog lesz idén. A kiürített, újraépített MTK eddig mindkét meccsét behúzta, bár érdekes, hogy a Kecskemét ellen, azonos létszámban játszva eredeményesebb tudott lenni, mint kilenc ember ellen a Bozsik-stadionban. Mivel szíve szerint a Videoton is játszaná a futballt, minden esélyünk megvan egy jó kis mérkőzésre szombaton. (Itt szólnánk azon kedves olvasóknak, akik a helyszínen tekintenék meg a találkozót, hogy a Hungária körúton a hazai szektorba csak szurkoló káryával lehet belépni, amely egy adatokat nem tartalmazó plasztiklap, viszont meg kell venni, és így valamivel lassabban halad a lőrések előtt kígyózó sor. A másik, hogy itt figyelmeztetném magamat, amikor nyelvtanilag átolvasom a cikket, ne felejtsem el beírni a mobilom emlékeztetői közé, hogy én is menjek ki korábban, ha emiatt nem akarom lekésni a kezdőrúgást.) Tippünk: 1-1

A Kaposvár-Haladáson két olyan csapat találkozik egymással, amelyik egyaránt jól kezdte az idényét. A vendégek legutóbb otthon játszottak gólnélküli eldöntetlent a szomszéd megyeszékhely reprezentánsaival, a Kaposvár pedig két hete ugyanazt a Zalaegerszeget verte bucira idegenben. A Kaposvár viszont (ellentétben a Haladással) folytatta is az idényt, és kapott ki otthon egy balszerencsés öngóllal az Újpesttől. Ismerve Csertői Aurél labdarúgásról alkotott világnézetét, még egy null-nullt nagy valószínűséggel nem fognak játszani ebben a bajnokságban. Összekombinálva az iménti állítást a Rákóczi jelenleg még befejezetlennek tűnő csapatépítésével, lenne egy fogadásunk arra, hogy gólokban gazdag meccsre van kilátás. Tippünk: 2-2

Lesz mit feledtetnie a Debrecennek a Kecskemét ellen, ha arra gondolunk, hogy tavaly nem átallottak egy idgenbeli vereséggel bajnokságot nyerni, épp Urbányi Pista csapata ellen. Nyugalom, nem a versenykiírás változott meg, továbbra is a győzelmek érnek sok pontot és a vereségek nullát, és az előbbi citálmány is csak rosszmájúékban fogalmazódott meg néhány hónapja. Persze az is igaz, hogy azt az ominózus meccset abszolúte megérdemelten nyerte meg a Kecskemét, ahogy most is létező (nagyobb mint nulla) reményekkel buszozhatnak végig a négyes főút, két város közé eső szakaszán. Szerintem nem megyünk szembe az olvasóközönséggel, ha azt merjük állítani, hogy kettejük közül, idén inkább a vendégek játsszák a futballt, csak épp szerencsétlenek. Mivel a Debrecen képes egy helyzetből is meccset nyerni három góllal (ezért ő a bajnok sok éve), a várakozásunk hazai. Tippünk: 3-1

Úgy legyen lottóötösöm, hogy előre megmondtam, a Siófok vagy a Fradival, vagy az Újpesttel, de kettőből legalább az egyikkel játszani fog a balatoni főszezon alatt - hazai pályán. És lőn, tényleg. Rendben, megértjük, hogy a hazai (futball)közállapotok tükrében minden néző számít, és nyáron Siófok lakossága többszöröse, mint bármely más évszakban, de nem lehetne ezt valahogy kiterjeszteni? A Debrecen-Diósgyőr például lehetne a virágkarnevál idején, a Haladás-Zalaegerszeg összefolyhatna valami várjátékos fesztivállal, az MTK-Vasasnak pedig egyértelműen a Sziget Nagyszínpadán van a helye. Más. Futball. Egy NB2-ből felkerült csapat legnagyobb ellenfele az első idényben az ún. és kötelezően mindig bekövetkező sérülés- illetve eltiltáshullám. A keret nagy részének szocializációja a Hévíz, vagy a Kozármisleny ellen zajlott le, a sebtiben összevásárolt, máshol levetett ex-elsőosztályúak pedig kevesen vannak. Siófokon most ezzel kell szembesüljenek halmazatilag. Tippünk: 0-2

Eddig lehetett jászani, de most már mindennek ki kell végre derülnie. A Ferencváros jelenleg a második helyen áll, amit két hét óta sem csökkenő mennyiségű, a bajnokság eseményeit aktívan követő ember egyén ír a szerencse számlájára. Most akkor Prukner László csapata ennyire jó; vagy a bajnoskág ennyire gyenge; vagy mégis a sorsolás lenne? Innen ajánlanánk a mesternek, hogy nyugodtan tárcsázza Pintér Attila telefonszámát, és kérdezzen rá: mi a picsáért kell Magyarországon még a sorozatos győzelmeket is megmagyarázni? Megértő hang fog felmordulni a vonal túlvégén. Kispesten ugyanez megy, csak épp fordítva. Két vereség, és mégsem akar senki magyarázkodni. Úgy látszik a bukta olyan mélyen beette magát a Bozsik-stadion gyönyörű gyepszőnyege alá, hogy nincs más hátra, vegyszerrel kell nekimenni, felszántani, újraépíteni. Vagy nem. Ne felejtsük, tavaly hasonlóan indítottak, majd jött Morales (akinél jelenleg talán az ige ellenfogalma, a megy lesz hamarost adekvát) és megcsinálta kicsiben a győri programot. Gólt nem kapni, néha meg egyet-egyet rúgni. Idén? Tippünk: 1-1

Egyszerűsített tippszelvény és időpontok (a naptárban):
ZTE-Pápa
Vasas-Győr
Szolnok-Paks
MTK-Videoton
Kaposvár-Haladás
DVSC-Kecskemét
Siófok-Újpest
FTC-Honvéd