-    Apa ! Ha magyar csapat játszik külföldivel akkor mi a magyarnak szurkolunk?
-    Természetesen..mégiscsak ők a mieink.
-    Akkor is ha az a magyar csapat az Újpest vagy a Vasas?
-    Igen akkor is.
-    Éretem..és akkor itt most melyik a magyar csapat?
-    Hogyhogy melyik? Ez a Győr-Honvéd meccs itt mindkettő magyar.
-    Az Aleksidze,Ji-Parana,Sztevanovics és pölö Abbass is magyar?
-    Nem, ők idegenlégiósok.
-    Mint a Tuskó Hopkins meg a Senki Alfonz?
-    Nem..az más idegenlégió. Ezek külföldi focisták, akik magyar csapatban játszanak.
-    Miért? Mert annyira jók?
-    Nem feltétlen.
-    És bármennyien lehetnek?
-    Ez nem ilyen egyszerű…Régen volt egy szabály, melynek értelmében egyszerre legfeljebb 3 külföldi játékos lehetett a pályán egy időben. Később volt egy Bosman nevű belga játékos, aki beperelte a klubját, mert lejárt a szerződése, és a klubja nem akarta elengedni. A bíróság a javára döntött, és ez lett az un. Bosman-szabály, ami kimondja, hogy az unióban a lejárt szerzodésű játékos ingyen igazolható, valamint hogy az unión belül nem lehet korlátozni a munkavállalást, így aki uniós országból jött az nyugodtan játszhatott. Ez idoben szünt meg az UUEFA 3+2-es szabálya, amely értelmében a hazai játékosokon kívül legfeljebb 3 uniós játékos és 2 unión kívüli lehet a pályán. Ezen szabály bevezetés után már nem volt korlátozás uniós játékosokra, így előfordulhatott például Angliában, hogy a Chelsea angol játékos nélkül lépett pályára. Jelenleg az UEFA-ban egy 6+5-ös szabályra van törekvés, tehát hogy legalább 6 hazai játékosnak kell pályán lennie és maximum 5 légiós játszat egy idoben.
-    Akkor tehát most lehet olyan magyar csapat ahol magyar játékos nem is játszik?
-    Elvileg igen. Mivel az UEFA kiterjesztette a szabályt az EU-n kívüli országokra is, így eléggé felhígult a játékos-piac.
-    Ez mit jelent?
-    Azt, hogy olcsóbb volt külföldit venni, mint saját fiatal játékost nevelni. Így a fiatal játékosok az ifibol kiöregedve nem nagyon fértek be a csapatba, mert ha már vettek külföldit, akkor inkább az játszott. Így a fiataloknak nem volt már jövoképében a nagycsapatba kerülés, inkább igyekeznek minél fiatalabban külföldre igazolni. Így azonban a klub csak nevelési költséget kap, ami messze kevesebb, mint egy képzett „kész” játékosért járó pénz. Így persze a bejövő pénzből, csak középszerű légiósokra futja, és így gyakorlatilag mind anyagilag mind relatív játékerőben le fog szakadni a csapat az európai élmezonytől.
-    Akkor kellene hozni olyan szabályt, hogy fiatalok is játszhassanak, és kevesebb külföldi legyen.
-    Lehetne – bólogatott H úr. – Van is ilyesmi. Az első osztályban bármennyi uniós játékos lehet, unión kívüli országból maximum 5, és kell, hogy legyen a keretben legalább 4 saját nevelésű játékos.
-    Tehát játszaniuk nem is kell? – kérdezte csalódottan Karcsika.
-    Nem. De elvileg ezért kell minden első osztályú csapatnak egy „fakó” azaz második csapat amelyik NB3-ból indulva juthat feljebb,és ott szerepelhetnének a fiatalok.
-    Ott csak a fiatalok játszhatnak?
-    Á,dehogy. NB2-ben és NB3-ban uniós játékosra nincs megkötés, unión kívüli csak 3 lehet, és csereként külföldi játékos csak másik külföldi helyére jöhet be. A fiatalok közül legalább két 21 éven aluli játékosnak végig pályán kell lennie (kivéve, persze ha kiállítják). További szabály még, hogy az első csapat keretében levő 23 évnél idősebb játékosok közül fordulónként csak maximum 3 játszhat a második csapatban.
-    De akkor addig kellene tanítani a fiatalokat,míg kész játékosok nem lesznek,és akkor már biztos helyük lenne a csapatban.
-    Erre lennének jók az egyre többfelé alakuló utánpótlás-akadémiák. A korosztályos csapatok muködtetése alapfeltétele a klublicensznek, így tehát a játékos-bázis adott. Az utánpótlás akadémia a legjobb korosztályos játékosokat gyűjtené össze és adna nekik magas szintű képzést, immáron nemcsak a technikai tudásban, de taktikában és játékelméletben is. Az innen kikerülő játékosok –igény szerint – automatikusan a fenntartó csapathoz kerülnének,és csak legalább 1 idényt ott kellene letölteni,és csak ezután kerülhetnének külföldre, vagy más magyar csapathoz.
-    De akkor még mindig csak a keretben lennének. Nem apa?
-    De igen. De példa lehet anglia is , ahol a legfelsőbb osztályban csak olyan légiós szerepelhet aki az elmúlt évben legalább 1-szer pályára lépett hazája válogatottjában.
-    A Győrnek vagy a Honvédnak van akadémiája?
-    Igen, mindkettőnek van,a Fehér Miklós Akadémia illetve a Magyar Futball Akadémia.
-    Mégis a külföldiek játszanak?
-    Az akadémiák még újak, még nem tudtak olyan tehetséges fiatalt felvonultatni, hogy tudásban és rutinban felvegyék a versenyt.
-    És akkor most kinek szurkoljunk apa?
-    Hát....A magyaroknak..mégiscsak ők a mieink…