Egész napos városfejlesztési elemzések és statisztikák (és lózungok) gyártásában igencsak le tud merülni az ember - pihenésképp a zombisodó agynak keresve sem találhatnánk jobb megoldást egy válogatott meccs kapcsáni TVnézős héderezésnél. Egy jó nemzeti tizenegy. Legjobb. - mondtam magamnak én is hazafele tartva, s a képernyő elé lehuppanva a Budapestre frissen beszökő tavasztól feldobódva igen lelkesen vetettem bele magam meggypiros mezeseink idei első esztrádműsorába. A lendületem aztán úgy jó 20 percig tartott ki csupán, akkor ugyanis a találkozó ütemével együtt én is majdnem bealudtam. A kezdő 10 perc lendületes és magyar helyzetekben dús játékát követően ugyanis a csapat visszább vett, míg a ránézésre minisztériumi sofőrnek öltöző Luboszlav Penev (17 éve a gomb-Atleticóm Kiko melletti kultikus figurája...-rohan az idő) bolgár válogatottja szépen átvette az irányítást, ekkor még, 1-2 kósza kivételtől eltekintve helyzetek nélkül.
A második játékrészre aztán a lehetőségek, ziccerek is megérkeztek a rózsaolajosok részéről, s ha nincs Bogdán vagy a hihetetlen mód helyzettékozló megoldásokat prezentáló bolgár támadósor (Popov alakítása konkrétan a magyar NB2-ben látott megoldások sorát idézte), bizony hamar elszállt volna az idei első meccs. Így csak a 85. perc tájékán csapott le Bozsinov, mint az északi szél a Rodope lejtőin, részünkről pedig egy tizigyanús esetet és némi kakaskodást leszámítva már nem jött riposzt. A vendégek egyszerűen jobban akarták a sikert, és európai mércével erősen közepes és fantáziamentes válogatottjuk számára ez arra pont elég volt, hogy szoftosan lemossák a mieinket a pályáról - ha nincs a fentebb említett kapusteljesítmény a mi és a helyzettékozlás az ő oldalukon, elszomorító is lehetett volna az eredmény. Nem véletlen, hogy a meccsvégi Nyíl-Puhl nívódíjas szakkommentátor kettős is megdöntötte a stúdióban az 1 négyzetméterre eső lecsoffadt ajkak számának hazai rekordját. Következzenek hát a játékosteljesítmény-verdiktek, némi szigorral.
Keresztvíz-lehúzás, tömjénezés.
BOGDÁN Ádám: Az első félidőben magabiztosan állt a háló előtt, igaz nagy bolgár helyzettel nem is találkozott, a 2 kapura menő fejeshez/lövéshez pedig nem sok köze volt. A második 45 percben előbb egy lesnek befújt, majd egy százszázalékos ziccert is hárított, teljesítménye így erősen a maksziriszpektes felé hajlik. Ha a poszt-király időszakot végre meg meri kezdeni Egervári, Ádám remek alternatívája lehet a potyamackók ajatollájának. 7. A találkozó végén Király azért még beállhatott, a már sokszor emlegetett gentleman's agreement keretében Sanyi bával lebeszélt válogatottszám-növelési akció részeként. Alig pár perccel beállása után aztán a legendás szürke mackóalsó méretes zsebébe egy újabb dugasz rögtön be is heggesztődött - Bozsinov így köszöntötte fel a Grosics Gyula bát a válogatottsági rangsorban befogó szombathelyi cerberust. (-).
VARGA Józsikának nem ez volt élete csúcsmeccse, már a 10. perc körül csúnyán faképnél hagyták, ám abból az elfutásból nem lett gól. A továbbiakban 
fékezett habzással hozta magát,de félteni nem féltem, Lázárnál fényévekkel jobb megoldás a jobbhátvéd poszton. 5.
JUHÁSZ Roli magabiztos játékkal kezdett hátul, veszélyes fejese a meccs elején örömteli startot jelentett. Előretörések tekintetében viszont alacsony hatékonysággal dolgozott, a második félidőben pedig inkább csak üvöltözhetett társaival. A helyzetekről-gólokról nem igazán ő tehet elsősorban, de mégis ő a hátsó szekció irányítója, a védelem pedig konkrétan becsődölt - így ez most csak 5.
KORCSMÁR Zsolt: Az első játékrészben nyújtott egyenletes teljesítménye alapján azt mondtam: egyre inkább bizonyítja, hogy Roli mellett az egyetlen értelmes megoldás hátul. A második 45 percre aztán a csapattal együtt leült. Zsolt, a jövőben kéretik az első félidőt és méginkább a tavalyi őszt alapul venni. 4.5.
KÁDÁR Tamás: Két dolog látszott rajta: ad1) a meccshiány, ad2) az önbizalomhiány. Küzdött, de nem ez volt az a meccs, ahol meggyőz arról, hogy a baloldali védőben halovány Laczkót ki tudja váltani. A második játékrészre mindez csak romlott, szétfutottak minket az ő oldalán... 4.
PINTÉR Ádám rombolt, rombolgatott az első félidőben, ám az eleki (vagy régebbi analógiákkal élve Halmai-, Dárdai- féle) előretörések most nagyon hiányoztak a szűrőjátékunkból. A második félidőre jött Elek, hogy tehermentesítse, erre azonban Pintér csak beszürküléssel reagált. Hááát... ez így 4.5.
HAJNAL Tamás továbbra sem az igazi a válogatottban - részemről visszasírom a Lothar-féle hazai svéd meccset. Azt a formáját kéne megtalálnia. Ez így halovány, mint az Adidas csík az agyonmosott Vác FC Samsung away-mezeken 1994-ben. 3.5. Cseréje, a nagyhercegségből hazatranszportált Koman rendkívüli lelkesedéssel vetette bele magát a küzdelembe, mely hirig csak a 60. perc táján hagyott alább, de akkor nagyon. Jobboldalon jegelése pazarlás, mondjuk ki, középen viszont olyan dolgokra képes, amire itthon Détári óta nemzetközi mércével senki (és most ne illésbélázzunk, mert kiosztok egy sárga lapot). Ha felépíti magát Monacóban, nem lesz itt gond. 5.
BUZSÁKY Ákos első félidős show-ja nem volt az igazi, de folyamatosan kéne a keretben tartani, mert alapból sokkal több van benne. Komannal a jövő irányítói (posztfetisiszták kedvéért: középső támadó középpályásai) lehetnek a már ritkán villantó Gerát kiváltandó - de ehhez több kell, mint amit ma láttunk, 1-2 első félidei zelenkázás még kevés. Nos, Egervári mester úgy látszik magasról tett e türelemmel kapcsolatos meglátásomra, lévén úgy kapta le Kent a szünetben, mint megposszant kispesti szertáros a Torghelle névtáblácskát a Bozsik hazai öltözőjének 14-es számú szekrényéről. 4.5. Cseréje, Elek valahogy tompának tűnt - pedig Pintérrel szemben pont az értelmes előretörések hiánya kapcsán emlegettük az ő nevét az első félidőben. Úgy látszik, az anatóliai akklimatizálódás egyelőre megviseli az ifjú szűrőt? 4.
DZSUDZSÁK Balázs remekül kezdett, majd jött a válogatottban megszokott menetrend szerinti beszürkülés, cirka 20 perc után. Mintha a fineszét elhagyná, ha hazatér... a második félideje úgy ahogy van, felejthető volt -ehhez képest E_Sándor csak a 80. percben kapta le a pályáról. 5. Cseréje, Laczkó így eredeti posztján, balszélső középként kapott 10 percet és egy újabb válogatottságot (-).
SZABICS Imi mintha pályán sem lett volna az első félidőben - de hát ő is inkább klasszik ék, nemhiába ment nekik együtt jól Rudolffal, míg most, hogy a csúcsék Szalai alá kellett volna dolgoznia, nem is működött a dolog. 4. Cseréje, Németh Krisztián produkált 1-2 jobb kiugrást, ám még mindig igaz rá az "50_kiló_vasággyal" frázis, sokszor úgy nyomták el, mint Váczi Zoli a cigicsikket a stégen. Amiben "fejlődik" a kisJézus, az a struccozás: alattomosan bevitt pofonkáit, lökdösődéseit legalábbis úgy fest, rendesen begyakorolta. Priskin meccsvégi ámokfutásakor a vlagyikavkazi gólvadászt lefegyelmezni igyekvő bolgár védőket is elsőnek Némó érkezett meg lökdösni - nem ilyen irányba kéne továbbmennie az egykori MTK-s élakadémistának. 4.
SZALAI Ádám ellenben (vissza)jött, látott és győzött: több helyzete volt már az első félidőben is, a harmadikat ezekből gólra is váltotta, remek gyors helyzetlereagálás révén... végre egy minőségi tankcsatár, aki tud labdát kezelni is és esze is van. A második félidőre elfáradt, de soha rosszabb comeback-et, soha rosszabb válogatottbéli pörformanszot! 6. Cseréje, Priskin biztatóan kezdett, majd 10 perc után menetrend szerint besült, mint tucatdélszláv légiós Kispesten. Ennél Torghelle százszor többet érne - mondanám, ha nem lenne e témában savanyú a szőlő... no mindegy, azért így is mondom. (-).
* * *
A selejtezőkig még 3 további meccs vár ránk, 2 júniusban, 1 augusztusban (valaki egyébként megmondhatná nekem, mi a trükkös hekkért nem kötünk le meccset áprilisra, mikor egész Európa az EB-re készül?), nem túl sok, reméljük az óvatos kísérletezgetésbe fogó kapitány megtalálja az optimális kezdőt és a tavalyi svéd-moldáv meccskettősön ledobott fonalat, a könnyűnek semmiképp sem ígérkező ősz előtt. Én pedig, bár a bohócliger rajtig absztinenciát fogadtam, erre a mai meccsre mégis is bontok egyet a tartalék barnasöreimből...
Címkép: manovirag.hu
