2013. Pont. Nem régóta figyelem a magyarfocit, valahogy a kilencvenes évek közepétől, de –és javítson ki az, aki szerint ez nem így van- talán a legmélyebben most tanyázik szeretett sportágunk. Hegyeshalomtól Battonyáig és Letenyétől Záhonyig röhög az egyszeri, ha magyarfociról hall, és nem lehet irónia nélkül kimondani, hogy Torghelle a király! Megnézzük, mennyire fetrengett meg a szarban idén a focink, megnézzük azt is, hogy ki az, akit egyenesen ellep a gané, és eltekintve attól a rettenetes bűztől, ami a szavaimból árad, holnap megnézzük, mi volt az, ami megmelengette kicsi szívünket. Szubjektív vélemény következik.

1.    Stadionmutyik – Ebbe ugye nem szívesen köt bele az ember, mert örülünk, hogy stadionok épülnek, ahova majd mehetünk szotyolázni és meglesni az ifjú titánjainkat és a Tökölin és Molnár Monyón felnőtt aggastyánokat. Látom is, ahogy a 35 éves Radó huppan a tizenhatoson belül az új Nagyerdei Stadionban és a zsúfolásig megtelt Dombi szektor sárgát követel. Na, szóval szép ez a stadionőrület, de engettessék meg, hogy ebbe is belekössek. Sok esetben elég böszme módon kaptak támogatást olyan csapatok is (Mezőkövesd: idén 400 és jövőre is 400 misi), akik arányosan nem ennyit érdemeltek volna. És akkor még az isteni Felcsútot nem is említettem. Ezen eklatáns példák mögött tisztán látszódnak az uram-bátyám politikai kapcsolatok, de ezt meghagyjuk másnak. A legszomorúbb, hogy a Puskás helyett még nem kezdtek el építeni gigantikus nemzeti stadiont, ahol mondjuk béeldöntőt rendezhetnénk. Mindeközben a névbitorló, felcsúti Puskás idegenben, a Puskásban veri a Fradit. Azt hiszem abszurd, ahogy van! 

2.    Vasas – Az apáink csapata, Kádár csapata, de leginkább Kálmán bácsi csapata. Miközben Felcsúton stadion épül, ahova befér a falu kétszer, addig Zalaegerszegen és Egerben eladó a klub, utóbbi helyen, ha jól emlékszem egy forintért, és közben, fiatal barátaim, a büdösúristenit, a XIII. kerület gyöngyszemét egy zs-kategóriás német edzőturista letaszítja valami rokonával a mélybe, majd itt hagyja, mint Szent Pál a bojnyíkokat, a Mészölynek meg azt sem mondja, hogy kérsz egy fröccsöt?!? Pedig nem olyan rég adott az Állam száz misit a Vasasnak, persze ennek nagy része nem a focicsapathoz ment. Ettől függetlenül mindent elárul, hogy Dirk Berger lemondása után állítólag buszsofőrnek állhat. 

3.    Kupacsapataink – Hol vannak már azok az idők, mikor azért kesergünk, hogy a kupacsapataink nem érik meg a tavaszt. 2013. július 25-én minden csapatunk búcsúzott a nemzetközi porondról. A legnagyobb égést egyértelműen a Videoton mutatta be, aki a Mladoszt Podgorica elleni elsőkörös mulatságon esett ki. A Honvéd a Cseliket még verte egy  hazai 9-0-val, a második körben viszont a Vojvodinával nem bírt. Az ETO Sousa mester Tel-Avivjától szopott oda-vissza, míg a Loki egy biztató idegenbeli ikszet követően Nyíregyházán csődölt be a Kovács Péter fémjelezte Strömgodsettől. Minden szempontból blama volt tehát az idei nemzetközi porond.

4.    Románia – A keleti szomszédok ellen mindig presztízs játszani. Most meg még ráadásul tét is volt, nem kevés. Igazán magyaros történetként a hazai meccsünket zárt kapuk mögött játszotta a Szerethető, elfogadható játékkal vezettünk 2-1-re, hogy aztán az utolsó percben négy védő között az a hülye nevű román kiegyenlítsen. Utólag persze meglett volna a selejtező, ha azt nem szopjuk be, de akkor még hátravolt a java. Jött az idegenbeli meccs.  Aztán Guzmics. A többit tudjátok. Ki lehet kapni, de így nem. Ekkor jött kedvenc edzőnk egyik kedvenc mondása, amit a Fb-falunkon is láthattatok.

5.    Amszterdam – És eljött minden idők szopása. A háborút még nem vesztettük el, a sajtó is pár nappal a vége előtt már nyerhető meccsről beszél, hallunk szoftverekről, sebezhető védelemről, ilyenkor van az, hogy az egyszeri szurkoló is kezd hinni a csodában. Nyilván! Mi még verset is írtunk:

Áll még büszkén Eger vára,
Szaros lett a gatyám szára!
Nem téríti meg a tébé,
Lesz-e sör ma, lesz-e vébé?!?

Aztán rábasztunk, mint kovács az ujjára. Minden idők vereségébe futottunk bele, nem is részletezzük, álljon itt inkább a kezdő tizenegy:

Bogdán Ádám - Vanczák Vilmos, Guzmics Richárd, Korcsmár Zsolt, Kádár Tamás (Devecseri Szilárd, a szünetben) - Koman Vladimir, Hajnal Tamás (Elek Ákos, a szünetben), Varga József, Dzsudzsák Balázs - Böde Dániel, Németh Krisztián (Nikolics Nemanja, 79.)

2013 legnagyszerűbb magyar szurkolói

6.    A szakma, avagy a magyar edzők – Mert ugye ezek után Egervári lemondott. És elindult a találgatás. Csányi úr külföldi edzőt ígért, kritériumokat emlegetett, utánpótlást is igazgató, nagy tudású külföldit húzott el az orrunk előtt. Heynckes, Eriksson, Rutten… Sorjáztak a nevek, miközben a Nemzeti Sport igyekezett mindenkit megkérdezni, aki él és számít a magyar edzői grémiumban. És mindenki elmondta: a magyar edző is képes arra, amire egy külföldi. Détáritól Egervárin át egészen Garami Józsi bácsiig mindenki hitt a magyar edzőben. Csányi úr ettől függetlenül nem tágított a külföldi trénertől. Aztán jött a sajtótájékoztató. Eleve gyanús volt, hogy egy szék van kitéve az új kapitánynak, hogy nincs tolmács. Lehet mégis Bölöni??? Aztán megérkezett Pinyő! Innen is csókoltatjuk és kívánjuk, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a magyar válogatottból.

Benned van minden bizodalmunk!