Ha a klubcsapataink alanyi jogon csak macedón csapatokat tudnak idehozni, és az MLSZ körül ügyeskedő menedzsereket átverik az argentinok, mit tehet a magyar?

Bohócliga, 18. forduló

Pénteken két ambiciózus gárda bizonygatta, hogy nem csak Újpesten akadozik a csapatépítés. A bajnoki címért folyó küzdelemben döntő lesz, hogy melyik „pályázó” tudja jobban megoldani a 260 milliós feladványt — a Zete és az MTK már teljesített. Érik egy edzőcsere, ami a pöfékelős Coscót is belekalkulálva már egy teljes kezdőcsapatnyi bukott szakembert jelent majd.
Gellei nyilatkozatokba fojtja növekvő bánatát, miközben csapata gyűjti a piros lapokat, mint kóbor nyugdíjas az éticsigát.
Toni Poszter most megmondja.

Sporttörténelem, csókolom. A Copacabana kabinosain csak röhögtünk, de Csiszár tényleg segédmunkásként dolgozott mielőtt a Fradi felkarolta volna. Cipőfűzőjét mindenki ellenőrizze, elképesztő mélységekig megyünk.

Ha magyarzenebiztos.blog lennénk, akkor vitára adhatna okot a cím. Gondolván természetesen a Beatrice frontemberére, akinek legendája a csillogó trapéznacis diszkótól a biztosítótűs, baboskendős csövespunkig ívelt, végül úttörődalos, gulyáshaknis kísértetként büntetett.
Csakhogy, ez itt a magyar futball lápvidéke, ahol mi most a ZTE-góré érdemei fölött hozsannázunk.

Pistát korábban már ostoroztuk párszor, mert edzőként szemlélgettük. Mi is lehetünk hülyék, na! Mert bizony filozófus ő a javából, s mint ilyen, a pepsifoci.hu-n teszi közzé értékes gondolatait. Jó érzésű Újpest szurkolónak mindazonáltal azt javasoljuk, hogy olvasás előtt konzultáljon kezelő orvosával, illetve gyógyszerészével.
„Mi a jó a zalaegerszegi négyesben?” Már a címe is vérforraló… 

Legutóbb a kis argentin vágta pofon Vilit, most a kizárólagos jogok csapták tarkón a magyar focit. Az argentinok inkább Mexikót választották, a válogatottnak maradt a Fradi. Magyar futball iránt érzett elkötelezettségem, négy darab használt nyárigumira cserélném, ugyanitt jegy eladó. Jelige: Hulljanak a fejek…

A hétvégén nem játszott a méltán nagyhírű Nafta csapatában Sebők József. És persze Kocsárdi Gergely sem. Ez utóbbi nem nagyon meglepő, bár a nemzeti sportlap fölhívta rá a figyelmünket, csak a biztonság kedvéért. Amit persze, hogy nagyon köszönünk.

A hétvégén a magyar fiúk sok kis apró góllal zavarták meg a világfutballt. Buzsáky Ken gólpasszt (de milyet…) adott, (les)gólt lőtt, már csak 8 pontra a rájátszástól a QPR. Gera Zoli égő mellkassal idézte Horváth Feri finnek ellen bénázott valamilyét. Betalált Fehér Csaba is, a NAC már harmadik Hollandiában. Respekt és tisztelet Huszti Szabinak, aki 1+1-es meccset zárt a Nürnberg ellen. Részletek.

Mocsing tömör helyzetértékelésében („ha ma megkérdezné valaki, mi a legbeszédesebb ma a magyar futballban, ezt mondanám – Urbányi edző lehet az Újpestnél és megteheti, hogy kiáll a Böjte-Juhár belső védőpárossal”) is látunk mi rációt, mégis a hétfő hozta el nekünk azt, ami szerintünk a mai magyar foci „legveleje”. Már amennyiben az MLSZ elvetemültségeit a labdarúgás kategóriájába soroljuk. Sporttörvény vs elnökségi határozat.

Bohócliga, 17. forduló

Kigyúltak a fények, izzanak a kandeláberek, és újabb bajnokjelöltek gyülekeznek a bohóctabella tetején. Győrben és Zalaegerszegen valami történik, aminek nem nagyon örülnek például Újpesten. Sallói főakárki erre a hétre kifogyott a fölajánlható ingatlanokból, ez rögtön meg is bosszulta magát. Eközben az MTK tavaszi fáradtság jellegű semmittevéssel szórakoztatta ötszáz szurkolóját, így lassacskán a Kaposvár is előzéssel fenyegeti. Záporoztak a gólok, és akkor a Honvéd által szerzett hármat még nem is említettük…
Legyen-e Fényliga a Bohócligából? A kérdésre elsősorban palotai, paksi és tatabányai válaszokat várnánk…