Essünk túl a formaságokon: nem várt fordulat következett be Lisztes Krisztián pályafutásában. Leigazolta a német másodosztályban tengődő Hansa Rostock. A keletnémetek edzője, Dieter Eilts korábban csapattársa volt Lisztesnek Brémában, valószínűtlen, hogy annyira hülye, hogy csak a magyar frizuráját szeretné kicsit megborzolni. Játszatni fogja, afelől kétség senki fejében ne szülessen, akik eddig Lisztes térdén (nem tonzúráján) röhögtek pedig szépen itt maradnak a fantasztikus képességű ifikkel, meg légiósokkal. Nem az a baj, hogy a bohócliga elvesztett egy levitézlett figurát, hanem hogy Lisztesen kívül mindenki marad.
El kellett telni egy kis időnek, amíg rájöttem, mi hiányzik az idei holtszezonból. Egyszerűen még pletyka szintjén sem kopogtatnak a fiúk külföldi csapatoknál. Bajzát Peti menne, de nincs konkrétum, olyan helyre pedig ő inkább nem, ahova repülővel kell menni, mert fóbiája van. Épp ezért gondolkodik Törökországban, amely nagyjából kontinensnyi méretű. Waltner Bobby már eljátszotta minden lehetőségét, az utolsót történetesen Szekeres válogatott technikai vezető, aki egy norvég csapatnak azt tanácsolta, hogy Waltnert inkább ne szerződtessék. De akkor még volt mind pörögni. Ez a csúnya Szekeres, ezt csinálta, meg azt tette, szegény Waltner Bobby azóta se kellett sehova. A nagy végkiárusító Újpest idén egyelőre hallgat, egyedül Sándor Gyuritól tudtak megszabadulni, aki Bulgáriába költözött. Ha bejön neki az élet, kitesszük a képét a blogra, de addig csak a parádésra sikeredett angol másodosztályú kitérő pólót tudjuk felvenni, (előtte a csajom apja betett a válogatottba volt rajtunk). Ki van még? Rajczi Peti nem megy Belgiumba, de ott egyébként is Korcsmárt akarták inkább, aki megsérült, így mindketten maradnak. Az MTK-t hagyjuk, annyi kölyköt adtak már el külföldre, hogy a jelenlegi U17-es, és U19-es válogatottba összesen két labdarúgót tudnak adni. Fradi, Honvéd, Debrecen remek labdarúgók mindenütt. A „gazdasági válság labdarúgásra gyakorolt hatása” kitétel lassan olyan értelmet nyer, mint korábban az „EU-n kívüliként nehéz jó szerződéshez jutni” rigmus, vagyis nem kellünk sehova, de nem baj ettől erősödik a bajnokság. Volt két kisfröccs, meg két pogácsa, nem nem, én fizetek Újságíró Úr, a magyar futball felemelkedésére, végre együtt maradnak a keretek, majd meglátja, mennyit jelent ez a kupacsapatainknak, már látom, ahogy túlélik a nyarat, bizony.
Közben meg Lisztes Kriszti távozott. A főbohóc balra el, a színészek ámulattal figyelik. Az ajtó csattanva csukódik mögötte. A nézőtéren meglepett csend.