Kezdődött az egész a hétvégi Haladás meccsel, ami után T. Péter a Haladás 15. számú mezében játszó futballistája bűnszövetkezetben elkövetett, galád módon kirúgta a szombathelyi szurkolók közé az egyik Felcsút felségjellel ellátott labdát. A hazaiak szerint egy zsír új zsuga volt, a megvádolt T. egész biztos benne, hogy kopott, varrásnál szakadozott fajta volt, egyébként meg kifizeti, ha kell.
Az eset folytatólagos voltát megerősítendő a felcsútiak megemlítettek egy a nyomozati szakaszban járó tavalyi esetet, ahol egy másik Hali játékos – személyiségi jogai védelmében nem árulták el ki – hasonlóképp cselekedett. Azt nem tudni, hogy akkor is vita támadt-e labda állapotát illetően, de a helyzet láthatóan kezd elmérgesedni a két klub között…
Urbán az egyébként döntetlenre végződött meccs után a tévénél fölszedett média rutinjával ezt nyilatkozta: „Hideg leheletünk a nyakán érezheti a Haladás”. Hogy a labdák ügyére, vagy a megmaradt három pontos hátrányukra gondolt, egyelőre homályos…
Hagyjuk is kicsit pihenni a humort, és az NBII Nyugati csoportját, hiszen a hét közepén a Magyar Kupa* égisze alatt Felcsút-Fradi meccset rendeztek. A felvezetés igen szórakoztatóra – Urbán szerint bulvárosra sikerül. A népnemzetisport címlapján Flóri, mint vadászpilóta az ötvenedik bevetés után üvölt az ég felé. Mellette a felirat, „mintha a Duna Cipő jönne”. Félreérthetetlen utalás arra, hogy milyen játékerőt képvisel Urbán szerint a Fradi, és összességében, mekkora diadalmenet is várható. Épelméjű ember persze nem hitte el, hogy ennyire buta lenne a Flóri. Bár szegény még a spontánnak szánt fotón is a kamerába néz, de fegyvert nem fordít maga ellen. A cikk elolvasása után persze kiderült, hogy ő úgy értette, mindegy, hogy a Fradi vagy a Duna Cipő az ellenfél, ugyanolyan elánnal kell küzdeni csapatának…
Flóri, a meccs előtt, rögtön nyilatkozott, cáfolva az egyértelmű csúsztatást, sőt nevesítette is az elkövetőt: Sinkovics Gábort. Urbán elmondta, hogy a nekrológ-gyártó kisiparos még biztatta is, hogy mondjon valami jól eladhatót. Flórinak csak egy szokásos sablondumára tellett, de a humoránál lévő Sinkovicsot ez sem akadályozhatta meg. Persze most várja a bocsánatkérést, és nem nyilatkozik, amíg meg nem kapja.
Az újság sem volt rest a válasszal. A tudósításának nagy részét a Duna Cipőnek szentelte. Az Urbán lelátóra zavarásánál szóló résznél, még a betűkön is átsütött az elégedettség, hát igen ebben a mi kezünk is benne van. A végéről sem hiányozhatott a szurka, csak erősebb a Fradi, mint a Duna Cipő, nem Flóri?
Alapvetően nem tudom, hogy mennek a dolgok egy monopol helyzetben lévő napilapnál. Azt sem tudom, hogy egészségesen (?) működő (?) piac meddig tűrhet el egy monopol helyzetet. Azt viszont tudom, hogy a Sportban, annyi a tárgyilagosság, a korrektség, és az objektivitás, mint az Oktogonnál a derékszög. Valakik képesek megmagyarázni, hogy ott van, valakik meg képesek ezt elhinni.
A meccset egyébként 1-0-ra nyerte a Fradi. Elképesztően szar volt.
*A Magyar Kupa versenykiírása egyedülálló. Nincs még egy olyan ország, ahol a kis csapat hazai döntetlenje, azonnali továbbjutást érne. Vagy hosszabbítás, vagy tizenegyesek, vagy újrajátszás. Sok évvel ezelőtt hoztak egy szabályt, és kettőről három pontra emelték a győzelem honoráriumát, hogy véget érjen a szalonremik korszaka. A VB-döntőn sem szégyellik addig rúgatni a tizenegyeseket, amíg valamelyik szerencsétlen el nem rontja. Mert valahogy nyerni kell, és ahogy a külföldi meccseket nézem, egyre inkább bármi áron. Illene nekünk is erre szoktatni a fiúkat.
