Bunyós Pityus hangskála ide vagy oda, úgy látszik, elég futball ikonnak lenned, hogy színpadra engedjenek. Ezt az alaptételt magolta be a sógorok állócsillaga, a jó öreg Toni Polster. Labdabiztosi blogfilozófia és bundesz séró etimológia Toni új bombaslágere ürügyén. Vigyázat, mélyvíz!

Blogunk mottójából ezúttal a magyar futball helyett az „egyéb varázslatos dolgok” rész kapcsán piszkáljuk meg lézerceruzánkkal Toni Polster legújabb kori zenei munkásságát. Külön apropóul szolgált továbbá, hogy ő az ihletője blogunk állandó szakértőjének, toni poszter fogturistának.

Nos, aki nem látta volna fénykorában tündökölni az osztrákok Détári Döméjét, annak felhívjuk a figyelmét az egyik ismertetőjelére.

Igen, arról a bizonyos, magyarhonban bundesz séróként emlegetett fej ékről van szó, Tonink esetében dauerformában. Volt idő ugyanis, amikor a labdarúgó életformához egyenesen hozzátartozott ez a sajátosan szexi hajviselet. Egy lendületes huszár(haj)vágással világpremiert is jelentenénk be ennek kapcsán. Kicsit elegünk van ugyanis az elcsépelt kifejezésekből, és mivel a blogok amúgy is többek között a nyelvi leleményekről és az újításokról kellene, hogy szóljanak, hát akkor most jól beújítunk.

Németföldön jelesül VOKUHILA néven fut az említett hajviseletet definiáló fogalom, ami valójában négy szó első szótagjából rakódik össze: VORNE KURZ, HINTEN LANG, vagyis elöl rövid, hátul hosszú. Tükörben ezzel a logikával nekünk az elröháho-t kellene használnunk, de mivel nekünk hangzásra szimpibb a Vokuhila, ezennel a bundesz séró helyett ennek az írmagvát hintenénk el a magyar nyelvben. Mivel Verne Gyula óta tudjuk, hogy mindennek van magyar vonatkozása, ezért írjuk is le jó magyarosan f-fel, ahogy kell: fokuhila.

Tehát ez a nyolcvanas években fokuhilát viselő úriember a kapusok helyett mostanság inkább a zenerajongókat riogatja. Legfrissebb kreálmánya Bussi, bussi (b-vel, szigorúan) néven fut. Az osztrák-német barátság nevében az egyik népszerű német éjszakai show-ban nyomhatta le élőben a promót. Az épületes refrénből két dolgot emelnénk ki: blablabla és lárifári (sic!).

Toni alighanem foglalkozhatna értelmesebb dolgokkal is. Például élére állhatna annak az aláírásgyűjtési mozgalomnak, amelyik azt követeli, hogy a társrendező osztrákok lépjenek vissza 2008-as Eb-től, mert égésük akkora nimbuszrombolással veszélyezteti az országot. De nem, Toni énekel.

A vendéglátó showman, Stefan Raab láthatólag szánakozással vegyes (és közönségkacajjal jutalmazott) kérdésére, hogy „De mégis miért csinálod?”, a focilegenda csak annyit felelt: "Vannak dolgok, amiket egyszerűen ki kell engedned magadból."

Ebben a pillanatban vált Polster blogunk szellemiségének szerves részévé. Megértettük, hogy a mi ténykedésünk is erről szól. Tudjuk, hogy kurva sokan anyázzák a magyar focit, és hogy egyre többen fordulnak el tőle. Mi mégsem bírjuk ki, hogy ne írjunk róla nap mint nap. Mert vannak dolgok, amiket egyszerűen ki kell engedned magadból.

Ha tehát legközelebb egy steiermarki lejtőn boardozva hallod a Bussi, bussi-t, avagy egy tequilaspriccelős aprés ski bulin tombolsz rá önkéntelenül, akkor akár eszedbe is juthat az öreg Toni igazsága. Meg az, hogy milyen jó, hogy Király Gabi megfogta a tizijét azon a legendás, 3-2-re megnyert bécsi meccsen a Bicskei-csapat debütálásán!