Bekövetkezett, amitől már hetek óta rettegtünk: pár hónapra megszakította eseménydús működését a bohócliga. Ezt ki is használták a Ligakupa Barátai, akik három tavaszi fordulóval is kedveskedtek nekünk a szomorú interregnum idejére. Ajándék lónak meg, ugye…
Mi sem tesszük, inkább örvendezünk a kaposvári csodának, a honvédos céltudatnak, a paksi erőnek. Ligakupa újratöltve!
A-csoport
Sopron–Tatabánya 3-0
Hét közben kisebb elterelő műveletek után megindult az olaszok evakuálása a birkatürelmű városból, mára csak egy szakmai igazgatónak nevezett Trunfio és egy pénzügyi (bruhaha) tanácsadónak csúfolt della Chiesa maradt szégyenfoltnak. Szíve szerint Ködöböcz is menne (ennél még a Vasas is jobb volt…), de ahhoz meg pont egy olyan olasz kéne, akit hetek óta már a Csellengőkben is kerestetnek. Úgy döntöttünk, Pocucába most nem kötünk bele.
A Tatabánya is az életben maradásért rúgkapál egy ideje. Nyáron még elégnek tűnt Kouemaha kiárusítása, ám a napokban Filót is elvezényelték, s most az utolsó kettő passzképes focistájukat is piacra dobják. És itt nem Kristonra meg Kövesfalvira gondoltunk.
Szombaton a kiherélt Sopron amúgy simán leverte a kiherélt bányászgárdát.
Győr–Zalaegerszeg 1-1
Egervári „higgadt” Sándor szabadkártyás lehetőséget adott Dudás Ádámnak, aki ebbéli örömét úgy juttatta kifejezésre, hogy gyorsan rúgott is egy gólt. Győzni azonban így sem sikerült a hazaiaknak, mert a gaboni Meyé még mindig nem utazott haza vakációzni.
Dudás jövője egyelőre kérdéses. Magyaros szokás szerint sérülések tompították játékintelligenciáját, bár a Szpartak Moszkva tartalékban ezzel együtt is bajnok lett. Az orosz küzdelmek jelenleg szünetelnek, de Ádám szívesen visszamenne még néhány vodka-uborka szeánszra.
B-csoport
Siófok–Kaposvár 1-2
Maróti és az ő híres Best Bodyja után is képesek meglepetéssel szolgálni a kaposváriak bombázó témakörben: mostanság éppen Egres Katinka tette múzsai tiszteletét a baráti kör által gründolt vacsin. Leandro és Szakály Péter olyan löketet kapott ettől, hogy hétvégén aztán a második félidőben megfordították a veszni látszó derbit. Avagy Pruki egyszerűen nem tud tévedni, ha kell, akkor filmes csöcsökkel óvja a korai konyulástól csapatát, amelyik így első ligakupa-sikerét arathatta.
Kuttor Kutya – aki korelnöke lett az NS őszi dream teamjének – ezúttal nem bírt a kaposvári lendülettel. Az okot mi valószínűleg a műfűben keresnénk, bár az amerikai állampolgári esküjére trenírozó Tornyi mester meccs utáni nyilatkozatában bizonyos új szisztémáról pöttyintett el egy félmondatot. Izzadunk a kíváncsiságtól.
Paks–Fehérvár 3-1
Eddig bírták Kollerék a nincstelenséggel járó idegi és fizikai kínokat: a ligakupa friss győztesei szabira mentek, hogy a saras-lucskos alapozásra már tripla tüdővel érkezzenek. Persze, ha lesz még akkor csapatuk. A paksiak (mínusz Tököli, mínusz Márkus) tehát egy enbé-hármas egyletet fingattak meg – pályaválasztóként vendégségben. Megfejtést ehhez most nem adunk.
Gellei pszichológusi vénáját most esemény utáni nyilatkozatával támogatta éppen: „Azoknak, akik fanyalognának, (…) azt tudom mondani, hogy (…) játszott Lattenstein, Disztl Dávid, és még jó néhány játékos.” Pengeéles, kikezdhetetlen okfejtés, mi is csak annyival tudnánk pontosítani, hogy még tizenkét játékos. Nem csoda, ha Imre bá se tudja a nevüket…
C-csoport
REAC–DVSC 3-1
Amikor Miroslav Beránek tévé nyilatkozatait figyeli az ember, akkor nem kell mentálhigiéniás szakembernek lenni ahhoz, hogy megállapítsuk, neki Magyarországon dolgozni, nem jó. Finom a gulyás, tűrhető a klíma, de ezek az istenverte focisták nem akarnak futni. Nyilatkozgatás az megy, de a futás már nem. Az elnök pedig mindig kérdezget. Kíváncsi, hogy az a komolytalan összeg, amit a csapatra áldoz, miért nem elég semmire nemzetközi szinten. Azért kérem, mert olyan musztángokra költi, mint a sajtót képviselőfánkokkal megvásárló Sándor Tomi. Beránek végül ment, Herczeg András jött, a csapat pedig a Ligakupa tavaszi körének előrehozott meccsén könnyed vereséget szenvedett a REAC ellen. Mindkét brigád majdnem kiállt a legjobbjaival.
Honvéd–Nyíregyháza 4-2
Bár Hemi bácsi sem költ eleget a csapatra, ahhoz hogy nemzetközi porondon ne verjék bucira őket, de évek óta először jó Honvéd-szurkolónak lenni. A csapat ugyan kikapott a szezon utolsó meccsén a Tatabányától, de a bányászok még mindig visszaléphetnek a bajnokságtól. És akkor ugyebár semmis. A Honvéd tehát menetelget, második a bajnokságban, és futballcsapatra utaló magatartást folytat. Már tudják, hova mennek edzőtáborba, Hemi bácsi Vass pályaedzővel brazil másodosztályú csapatokat jár végig, hogy tehetségeket fogjon – januárban érkezik is rögtön egy kis zseni. És igazolnak. Már az övék Zsolnai, Filó, érkezhet az ex-fradista Takács Ákos, és ezen a meccsen teszteltek egy bizonyos Esadot. Egyébként könnyedén nyertek, még úgy is, hogy 3-0 után az emberhátrányban lévő vendégek majdnem kiegyenlítettek.
D-csoport
Újpest–MTK 1-3
Az MTK a csapatépítés tekintetében más utat jár be, mint a Honvéd. Az összetoborzott, kis jóindulattal minőséginek is nevezhető vérprofik helyett az agárdi ólból előhúzott pattanásosokra épít. A módszerüket ugyanolyan könnyen lehet szimpatikusnak találni, mint faék logikával gyárnak nevezni. Végtére is futószalagon termelik a focista kezdeményeket. A kis rügyek őszi bajnokok lettek, egyikük vezeti a góllövőlistát, a még kisebbek pedig most könnyed átmozgató edzésük során leoktatták a lilákat. A kezdőbe jelölt Molnár Marcellről minden lényegi információt szívesen fogadunk. Mert Ladóczkiról, és Bonifertről már hallottunk, de róla még soha.
Diósgyőr–Vasas 3-0
Sokat kellett rá várni, lényegében ennyi idő alatt valakik hároméves konyakot készítenek, de megérte. A Diósgyőr csak magyar játékosokkal állt ki, a Vasas ellen és nyert. Kár, hogy ezt a hétközben távozó Sallói menedzser már nem érhette meg. Persze annak hátterében, hogy nem játszottak az afrikaiak, fölösleges átfogó paradigmaváltást keresni. Egyszerűen a légiósok hazamentek. Néhányan szabadságra, néhányan örökre, egyikük pedig Nyíregyházára. Nehéz megállapítani, hogy ezzel erősödtek-e, de az biztos, hogy a kabarécsütörtökre készülő Vasast jól elverték. Érdekesség, hogy a meccs utáni edző nyilatkozatokban az egyik tréner tetszetős játékról beszélt, míg a másik az irreális talajra, és Mundi Rolandra fogta a vereséget.