Valamiért kéjes örömmel tölt el ez. Van egyfajta tudálékosság az Istvánban, ami az átlagembert irritálja. Már az is, hogy ő István, és nem Pista, vagy Urbi. Érezhetően felettünk áll, és az is, hogy ezt ő így gondolja. Edzőcipő, szövetkabát, sál, gólöröm a kamerába – dizájn, mert megérdemled. Blogot ír - majd idézünk belőle, nagyon tanár. Televízióban műsorozik – azt mondja: Pisti (Hajdú B.) úgy láttam, hogy a Manchester a második félidőre feljebb tolta a hadállásokat. Újabb jó meglátás Sir Alextől. Nem véletlenül tartják a világ egyik legjobb edzőjének. Jó, hogy meg nem simogatja a fejét: szép volt Piás, mi edzők tartsunk össze, de te is tudod, hogy Scholest előbb le kellett volna hozni. Mi edzők. Mintha ugyanaz lenne a munkájuk. Csak érzékeltetésképpen, Hajdú B. az Pisti, vagy Pista, míg Urbányi az István. Nem mindegy.

Mai népsport megvan? Természetesen telesírva. Most a szónak abban az értelmében, amikor a könny legördül az orcán, mert hát ő, István érzelmi alapon szemléli a világot. A pityergést Foxi, az Újpest egyik kreatív agya kezdte, még hétvégén a REAC elleni 4-4 után. A szerencsétlen a 93. percben egyenlített, de valami taktikai hiányossága lehet, mert ez sem mentette meg, attól hogy István sírásig ingerelje véleményével. Mert szurkol neki, hogy jobb legyen. A Piás is gondolom, rugdossa az utolsó pillanatban pontot mentő játékosát.
Könnyes volt István búcsúja is tegnap az újpesti öltözőben. Sírt ő, és sírtak a fiúk is. Mindenkit Szentes Lázár érkezése rémített meg.
Egyébként ritka nagy macsó az István. Ahogy kezelte a szurkolók rigmusait példaértékű. Takarodásra szólították fel, de ő csak állt zsebre dugott kézzel. A rezzenéstelen arcú edző-médiaszakember-divatikon-családfő szobrát is meg lehett volna róla mintázni. Az MTK zakó után megkérdezték, hogy mi lesz akkor vele? Takarodik-e, mert, ha igen, most mondja, nálunk legyen először a hír. Te is médiás vagy István, tudod, hogy megy. Na szóval, takarodsz-e? Itt aztán jött egy körmondat, amit képtelenség idézni, de beleszőtt valamit, ami, ha Újpest tulajdonos lennék, az agyamba tolná az ásványvizes flakont. Azt mondta, a fia félt kijönni a meccsre, mert nem tudta mi lesz apával. A lilák hangoztatják, hogy náluk családi program a meccsre járás. István itt átment individuálba, és menthetetlenné vált. Már nem az Újpest edzője, nem az elnök embere, nem a csapat arca, nem a jövő, de már a jelen se, csak egy hülye, aki a kőbunkó szurkolóknak a maga felsőbbrendű módján jelezte, hogy sosem lesz itt Európa, amíg a partedlifejű fajtátok obégathat, amit akar. Szavait követően 6 meccset élt meg a padon, ezeken 16 pontot szerzett. Csak hát túl sok okosság hagyta el a száját. Félő, ezt gondolja ő is. Hogy túl okos volt oda. Meg ehhez az egész bohócligához.