„Az időjárás és az infrastrukturális helyzet sok mindent determinál, de gondolkodással, intellektuális erőfeszítéssel produktívvá lehet tenni a téli szünetet.” – Jámbor László, az MLSZ fejlesztési igazgatója.
„A világon semmi sem tud jobban lenyűgözni, mint a munka. Képes vagyok órákon át nézni...” – ismeretlen labdarúgó.
„Természetesen a tél legfontosabb eseménye babánk érkezése lesz. Ha lesz időm, elmegyek majd kispályázni a barátaimmal, vezetőedzőnk, Mészöly Géza jóváhagyásával, ő ugyanis örül annak, ha nem állunk le teljesen. Vigyáznom kell magamra, de azért ezeken a meccseken is ugyanúgy odateszem magam, mint egy bajnokin.” – Németh Norbert, Vasas.
„Karácsony reggelén egy szállodai szobában ébredek. Kimegyek a mosdóba, és megigazítom a kötést a combom körül. Bekenem a lábam egy speciális kenőccsel, majd fél kilenckor már az ebédlőben vagyok. Megreggelizünk, az edző rövid eligazítást tart: fuck them up, aztán buszba ülünk és kimegyünk a stadionba. Fél egykor kezd a meccs.” - egy angol futballista.
„Kész elképzeléseim vannak a szünettel kapcsolatban. – Volt csapattársammal, a most a Győrben szereplő Józsi Györggyel hétfőn, szerdán és pénteken teniszezünk majd. Szenzációsan játszom… Mondjuk, legutóbb öt éve teniszeztem, de nagyon jó érzékem van ehhez a sporthoz. A kétkezes fonákom kifejezetten erős. A tenisz azért jó kiegészítő sport, mert robbanékonynak kell lenni, sokat kell sprintelni.” – Waltner Robi, ZTE.
„Amióta kitiltották a feleségeket az edzőtáborból nagyon egyhangúan telik a tél. Korán reggel már a konditeremben kezdünk, egy órát edzünk aztán reggeli. Délelőtt az edző valakit kivisz a folyosóra, mindig mást, de arra figyel, hogy kéthetente mindenkire sor kerüljön. A falhoz állítja és üvöltözik vele egy órát, a többiek addig videóznak. Délután hegyi futás, aztán labdás edzés. Este még egy kis videózás, itt nagyon figyelni kell, mert ha elalszol közben, Vologya kivisz a folyosóra és egy órát üvöltözik veled.” – egy ukrán futballista.
„Az szinte biztos, hogy Kvasz Krisztiánnal együtt elmegyünk Ausztriába síelni. Sohasem tanított senki, de sokat gyakoroltam. Voltam én már mindenféle pályán, feketén is, de azért például a gleccseren nem ugrálok, maradok a normál lejtőkön. A síelés előtt azonban még elrepülök Eindhovenbe, megnézem Dzsudzsák Balázst, hogyan futballozik a Liverpool elleni Bajnokok Ligája-meccsen. A harmadik nagy tervem egy mexikói utazás. Dolgozik ott egy barátom, többször hívott, lehet, hogy most végre eljutok hozzá. Természetesen sportolok is, hiszen Szentes Lázártól kapunk személyre szabott edzéstervet, de azt garantálom, engem kispályán nem lát senki.” – Kabát Péter, Újpest.
„Általában mindennap elfutok a varázslóig meg vissza. Ez hat kilométer. A varázsló gyűjti be a menedzserektől az ajánlatokat, ezért út közben találkozom a többiekkel. Nem árt, ha gyorsabban érek oda náluk, mert sokszor csak annyit mondanak, hogy magas csatár kell, és ha nem érek oda időben valaki, mást visznek el. Gondolkodtunk a feleségemmel, hogy ha mindig cipőben futnék oda, akkor gyorsabb lehetnék azoknál, akik mezítlábasak, de végül elvetettük az ötletet. Ha tönkremegy délelőtt a cipőm, akkor délután nem lesz mit felvennem az edzésre. Szeretem a feleségemet. Ha leigazolnak, és megvetem a lábamat valahol, őt is átköltöztetem Európába.” – afrikai labdarúgó.
„Édesapámat kísérem majd el vadászni Bakonycsernyén. – Magam sohasem lövök, azt meghagyom a profiknak, csak hajtó leszek. Ez egyébként sokkal izgalmasabb, mint a lesen üldögélni, órákat várni arra, hogy előbújik-e a vad. Decemberben vaddisznóra, fácánra és apróvadra mennek a vadászok, nekem pedig az lesz a dolgom, hogy zajt csapjak, és megugrasszam az állatokat. Nagy élmény, szeretek friss levegőn lenni. Korábban megesett, hogy volt újpesti csapattársaim, Kovács Zoltán és Tamási Zoltán is velem tartottak, lehet, hogy az idén is így lesz.” – Simek Péter, Fehérvár.
