Szeretjük a Pápát. Személyes kedvencünk ugyan az öregfiúkból is évtizedekkel kiöregedett kapus, II. János Pál volt, de amikor egy napsütéses tavaszi délutánon Kovács László helyére kinevezték Véber Gyurit, újra képes volt megdobbanni a szívünk. Azóta eltelt két év, a kéményből fehér füst gomolyog, Guardiola szelleme Pápán kísérti a csaposokat.

Nagyon ment a Gyirmót, már mindenki elkönyvelte, jövőre kétszer kell Győrbe utazni. Mire elkezdték volna a buszokat lefoglalni bohócliga-szerte, a licenszbizottság illetékese szólt, az egyes helyett a nyolcas főúton érdemesebb próbálkozni, mert majd arra találjuk Lombardiát. A tavasszal menetelő csapat hirtelen az első osztályban érezhette magát. Nem volt könnyű a kezdet, egészen a sokadik fordulóig úgy tűnt, a tagságot csak zálogba adták, év végén mindenért fizetni kell, irány vissza gyűrkőzni a Kaposvölgyével. De, hogy vannak még csodák, azt egy zártkapus újpesti mérkőzésen sikerült bizonyítani, és a háromnyuszis siker után úgy belelendült a csapat, hogy meg sem állt az őszzáró tabella élmezőnyéig. A második félévet kicsit ellazázták, vagy az ellenfelek kezdték el kiismerni a háromcsatáros játékukban rejlő kockázatokat, ám ennek ellenére a végül megszerzett a 11. hely a pápai futball történetének legsikeresebb szereplése lett az élvonalban. (A tovább után bemutatjuk a csapatot, valamint beharangozzuk a 12. fordulót.)

A kapuban Szűcs Lajos. A jobb szurkolói körökben legkülönfélébb jelzőkkel illetett hálóőrnél kevés megosztóbb személyiség játszik jelenleg az élvonalban. Röpke, és egyáltalán nem reprezentatív felmérésünk szerint a többség kifejezetten rühelli (az utálat szó fokozott alakja), de abban mindenki egyetért, személyében egy elképesztően jó kapust nem tisztelnek. Ha épp nem az öltözőfolyosón kötekedik a vendégdrukkerekkel, vagy nyal be lábai között egy negyvenről megeresztett gurítást, akkor olyan bravúrokra képes a baseballsatyija alatt, hogy Moldova György egy keres/csere ismételt lefuttatásával, az összes Ányos Fakírra mutató hivatkozását újragondolja műveiben.

Hiába a jó kapus, ha előtte nincs egy bejáratott védelem, amelyik nagyjából képes tenni valamit azért, hogy Lalának mérkőzésenként csak négy-hat bravúrt kelljen bemutatnia. A bajnokság eleje olyan volt Véber Gyuri számára, mint az a bizonyos várfal, amivel Kőműves Kelemen kalákázott szabadidejében. Hiába rakott valamit össze a kezdőrúgásra, az leomlott a lefújásra. Már ment az idény, és még lehetett igazolni, amikor befutott Takács Péter Diósgyőrből, és vele a régóta várt stabilitás lehetősége. Centerhalfban Farkas adott volt, mellé szép lassan kialakult Supics (a korábban fix kezdő Bírót szorította ki - nem érdemtelenül), de még mindig ott a gebasz, nincs balbunkó. Rajnay megrögzött pókeros, ha pályára lép, azonnal lapot kér, így az utóbbi időben a valamivel nyugodtabb Németh játszik. Jelenleg a Takács - Farkas - Supics - Németh négyesfogat tűnik a legjobb megoldásnak, pláne, ha vetünk egy pillantást az elmúlt fordulók eredményeire. A szélen két, a támadásokat is kellően segítő futóember, középen pedig két, a célnak megfelelő öreg motoros.

Idény elején Pápán furamód összefolyt a középpálya és a támadósor. Az igazi középcsatár égető hiányát hamar pótolták Mariccsal, így Bárányos visszább léphetett egy sorral, és megkapta az U21-es válogatott Gyömbért Sikesdinek, hogy szabadon azt csinálhasson, amit tud. Vagyis játsszon a szó legnemesebb értelmében - élvezettel, és olykor kötetlenül. 298 hazai bajnokival a lábában, Bárányos nem csupán az egyik utolsó klasszikus irányító a bohócligában, de annyi tapasztalata is összejött az évek (és a munkakönyvében sorjázó korábbi csapatai) alatt, hogy ha megáll a kezdőkörben, és csak osztogatja a labdákat, az is ziccert eredményez. Ezzel szemben Barika fut meccsenként, és ahogy hallani, az alapképességek mellett, méterben is bőven ráver társaira. A 4-3-3-hoz kellő harmadik ember személye azonban még mindig vita tárgyát képezi Véber Gyuri és a gondolatai között. Rebryk nem 90 perces játékos, így mostanság Quintero kezd. Az eredményként kapott Gyömbér - Bárányos - Quintero alkotta sor alapjában véve nem rossz, de ha egy kicsit is visszavennének a futómennyiségből, könnyedén átrohanna rajtuk bárki.

Robosztus középcsatár, és két gyors szélső. Láthatóan Véber Gyuri sem ultin nyerte pro diplomáját, ragad rá valami a képzés során. A modern futball megköveteli, hogy legalább egy játékos állandó jelleggel szondázza a védőnégyesek éberségét. Jovánczai és Bali képes lenne a feladat elvégzésére, egyetlen hiba mindössze, hogy erre legfeljebb egy dohányfüstös kávézóban alkalmasak, mint egyéb jellegű alkalmi társalkodópartner. Bárányos annyira már nem gyors, hogy előretolása  tartósan felvállalható megoldásnak tűnjön, így mindenképp kellett valakit igazolni az utolsó pillanatokban. Az Abwo - Maric - Heffler hármas jelenleg a legnagyobb átlagsebességű támadósor a bohócligában. Ha a két szélső a sebesség megtartása mellett ráérezne a pontos beadásokban rejlő határtalan lehetőségekre, eddig ismeretlen perspektívák nyílnának meg a Pápa előtt.

Egy remek kapus, egy közepes, de még bőven vállalható védelem, és egy könnyen átrendezhető, valamint megfelelően képzett futballistákkal feldúsított támadószekció, ez jelenleg a Pápa. Valamint az edzői vertikum egyik legszellemesebb alakja, Véber Gyuri. Tőle sosem hallani olyat, hogy "én nem szoktam foglalkozni a bírókkal", mert szokott, ahogy azt is kimondja, ha szarul játszott a csapata. Egy igazi karakter. A meccseikben benne van, hogy simán kapnak egy négyest Pakson, ahogy az is, gólokkal verik a védekezéséről híres Újpestet, Győrt, vagy Honvédot. Ha sikerülne úrrá lenni a csapatrészek közötti átmenet látványos hiányán, és kiépíteni az elosztóember Bárányoson túli nélkülözhetetlen kapcsolatokat, idény végére könnyedén überelhetőnek tűnik a tavalyi 11. helyezés.

Röviden a hétvége mérkőzéseiről:

A 12. forduló lényegi részét gyakorlatilag lezavarják pénteken. A lassacskán magára találó (értsd: nézni csak erős megkötésekkel nézhető, de legalább már nyerő) Debrecenhez látogat a (tőle szokatlanul) két forduló óta nyeretlen Rákóczi. Kabát megkezdi eltiltását, de félő, ez a fór is kevés lesz a vendégeknek. Tippünk: 2-1

Egy Videoton-Honvéd mindig tartogat valamit a statisztikusok és a rendfenntartásban érdekelt erők gyönyörűségére. A szurkolótáborok rossz viszonyának bemutatása felesleges, ahogy Mezey Györgyről is mindenki tudja, utoljára épp a Kispest élén tudott bajnokságot nyerni (értsd: valami eredményt felmutatni), még az ősidőknek számító 1991. évben. Azóta megszűnt Csehszlovákia, minden embernek van mobilja és rendeztek öt nyári olimpiát. A munkahét zárásaként ilyen mértékű földindulást nem ígérhetünk a mindennapi életvitelre nézve, de a liga legjobb támadósorának, és az egyik legtudatosabb célfutballt játszó csapatának mérkőzéséből még valami jó is kisülhet. Tippünk: 2-1

Szombaton az MTK-ZTE párosa nevezhető annyira rangadónak, mint Reszeli-Soós István kiismerhetlen taktikusnak. Kérdés, hazai környezetben képes lesz-e a lassan egy hónapja nyeretlen MTK megállítani az Egerszeget? Szerintünk nem. Tippünk: 1-2

További mérkőzések: Fradi-Szolnok, a második meccsét vezénylő Simonnal, tehát a korábbi tapasztalatok* alapján előre elkönyvelhető hazaival (t: 2-0). Siófok-Pápa góldúsnak ígérkező vendéggel (t: 1-3). Vasas-Haladás a várakozások teljes homályának fényében (t: 1-1). Győr-Kecskemét a vendégvédők hiányában nyolc támadóval (t: 1-1), és egy vasárnapi Újpest-Paks, ahol - fura ezt leírni, de - valószínűleg megálljt parancsol a belügyi hagyomány az atomvárosi láncreakciónak (t: 2-0).

* Eddig minden második meccses edző vereséget szenvedett.

Egyszerűsített tippszelvény, és időpontok:
DVSC - Rákóczi
Videoton - Honvéd
FTC - Szolnok
MTK - ZTE
Siófok - Pápa
Vasas - Haladás
Győr - Kecskemét
Újpest - Paks