A déli ebéd után Erzsike asszony feltarisznyálta a gyereket annyi ennivalóval, ami elég lenne egy komplett sarkkutató-expedíciónak, Lajos az egykori NB2-es játékos pedig kikísérte a gyereket a buszmegállóig, és útnak indította vissza a kollégium irányába.
Hazaérve rövid töprengés után kék-fehér színű bálamadzaggal felkötötte a horoló-kapát a zöldre pingált Csepel kerékpár vázához, majd megindult a szőlősbe, mert a tyúkhúrt bizony kapálni kell,azt nem fújja ki a tőkék közül a forgószél. Mire kiért konstatálta, hogy Isten ellen való vétek lenne akár egyetlen kapavágás is, itt már csak a gyomirtó segít. Ha már elment a présházig, beterelt gallér mögé egy nagyfröccsöt, aztán még egyet,mert párosan szép az élet. Majd miután kifújta magát, hazafelé vette az irányt. Útja a sportpálya mellett vezetett el, megállt hát megtekinteni az ősi rivális Bányahalász elleni megyei II. oszt. bajnoki labdarúgó mérkőzést (előtte ifimeccs !!). Mivel fiatal volt még az idő, - és szomjazott is erősen - úgy döntött, a Rizikó felé indul haza, egy rövid vargabetűt megér a dolog. "Ezt kéne alkotmányba venni - gondolta. - Hogy lakott területen belül ne lehessen két kocsma 200 méternél messzebb egymástól. Porzik a vesém, dehidar...dehider..kiszáradok..".A kocsma előtt ismerős Verhovina motorkerékpárra lett figyelmes, amely tavaly húsvétig még az ő tulajdonában volt,de az utolsó fájer-partiban sajnos az képezte a tétet a sógor légpuskája ellen. "Ezt is itt eszi a fene."-gondolta keserűen majd belépett.
A hamutál éppen csak megbillent, már-már felrúgni készült, mikor Tárcás Pista hangját hallotta valahonnan a félhomályból.
-Halkabban, Feri bácsi elbóbiskolt.
Feri bácsi komoly tekintélynek számított, és nem csak a kora miatt. Hajdanán még a Csepel Művek ifijátékosaként, egy Budapesti Kakaó Kupán a Kőbányai Hanyatlás ellen egyszer ő őrizte 80 percen keresztül a Horvát Misit, akiről mindenki tudta, hogy Bozsik Cucuék harmadik szomszédja, és majdnem osztálytársa is volt a Cucunak.
- Egy nagyfröccsöt Pistám rizlingből - jelezte felemelt mutatóujjával, majd a terem sarka felé vette az irányt, ahol a Haladás-Videotont nézték a kihelyezett Jácint tévén.
- Kint voltál? - kérdezte a sógora anélkül hogy levette volna a szemét a tévéről.
- Kint.
- Ott is ? - bökött fejével hátrafelé, a falra kiragasztott Fekvőcsatár - Bányahalász megyei II. oszt. bajnoki labdarúgó-mérkőzés (előtte ifimeccs !!) plakátja felé.
- Kint. Megmutattuk nekik, hiába volt a csaló bíró. Leigáztuk őket.
- Mennyi lett ?
- 1-0 ....Szép gól volt,Tótferike pattintotta be a hátával ...idén feljutunk.
- Legalább lesz új pálya. Akkor majd eljön az Újpest az avatóra.
- Újpest! Hagyjál már ! Benéék idejében nem esett volna meg ilyen csúfság,mint pénteken.Ha akkor is kikaptak volna a tök utolsó Szolnoktól, hát Göröcs Titi gyalog ment volna vissza a 4-es főúton, és minden faluban megállt volna bocsánatot kérni.
- Fújsz a lilákra mert Fradista vagy - szólt közbe Ferka. - Nézted mit műveltek pénteken a Vasas ellen?
- Néztem.
- Nézted ám a fenét - mordult fel a sógora. - Erzsók megint aztat a valós világost nézte.Tudom mert hívta az asszonyt,aztán együtt siránkoztak.
- Igenis néztem ! Bementem a kisszobába,mert ott jobb a..izé..na..mondjad már..a zakusztika. Ha felhangosítom a tévét,és olyan mintha a stadionba lennék.Csak nem szokom felhangosítni,mert nem szeretem aztat a riportert.
- Akárhogy is van Lajos bátyám, ez a Maróti akkora gólt rúgott, mint ide Miskolc !
- Az..Csak rossz kapuba.Ennek a Vasasnak, Malaca van, én mondom.
- Szombaton akkor már nem volt aggódni való a totó miatt..
- Nem , hogy a fene enné meg. Megveri a Honvéd a Pápát idegenben egy talált góllal, a Siófok szintúgy idegenben a Lokit 3-2-re. Az öregapám se gondolta volna. Sok fura eredményt láttam már, de egy fordulóban ennyit még soha.
- Le is cserélték az edzőt debrecenben. Pintér lesz helyette - közölte Pista a mindent tudók magabiztosságával.
- Honnan veszed?
- Megfordul itt sok ember, nem csoda hogy jól informált vagyok - tárta szét a kezét jelentőségteljesen, majd összeszedte az üres poharakat a háromlábú rex-asztalról, amely egy támlás székkel volt kiékelve stabilitás-ügyileg.Még a Sándor-napi mulatság során törött ki a lába,amikor a dákó is eltörött,de semmi komoly nem történt, Balog Gyuszi a körzeti megbízott egyedül is szét tudta választani a mulatozókat.Az asztalos ígérte már magát,de csak nem akar jönni. Az asztal megbírja így is még egy darabig, de a felmosófa nyelével löködni a golyókat az már nem annyira européer...legalábbis 3 sörig...utána mindegy.
- De legalább a Paks meg a Kaposvár nyert odahaza - jegyezte meg Ferka.
- Nyert- dünnyögött Lajos - Dehát Tököli nem játszott a Kecskemétben, az MTK, az meg olyan amilyen.Nincs azokban szufla.
- De a Zete, iksz a Győr ellen az jogos nem ?
- Jogos, jogos...ebből lesz valami? - intett a fejével a tévé irányába.
- Mindjárt megroppan a Haladás..már csak idő kérdése - kortyolt egyet a sógor a söréből.
- Látom..nézd már, csak nem egy gól ?! - vetette közbe némi kárörömmel a hangjában Lajos, titkon örülve amiért a hazaiak a sógora ellen játszanak. - No de ilyet, és még egy! "..és ezt meg a Verhovináért" - tette hozzá gondolatban.
- Vacak meccs, ez már nem változik - fordult el végre a tévétől a sógora nagyot legyintve Vas megye irányába.
Lajos az egykori NB2-es játékos pontosan látta, hogy ezúttal igaza van a komájának, de titkon azért bízott benne hogy valaki még bekotor egy gólt. Ám a góllövő listát vezető Alves ezúttal kevés volt, mint absztinens a szüreti bálon.
Jövő héten a kiesésre álló MTK meccsel a Fradival. Örökrangadó. De legalább nem pénteken lesz.
- Na, én megyek - tette le a poharát. - Pistám írd fel a többihez, holnap behozom.
- Jól van Lajos - majd hogy kicsit vastagabban fogjon a ceruza lendületet vett, és ezzel egy időben levert egy poharat is.A csörgésre Feri bácsi is felkapta a fejét.
- Mi lett a meccs? - kérdezte.
- 2-0 .
- Nem tudnak ezek védekezni - morogta. - Bezzeg mikor én őriztem a Horvát Misit ! Momentuma sem volt. Maga a Puskás öcsi jött oda meccs után gratulálni,mikor...
..de ezt Lajos már nem hallotta. A zsebében szorongatott 5 találatos kollektív totószelvényt elővette,vetett még rá egy szomorú búcsúpillantást, majd egy sóhajtás kiséretében összegyűrte, és az ajtó melletti hamutálba dobta. Kilépett, elvette a faltól Csepel kerékpárját, ellenőrizte nem lazult-e meg a kék-fehér bálamadzaggal a vázhoz erősített horoló-kapa, a dinamót a kerékhez illesztette, majd elindult hazafelé.Hunyorgó lámpája mögött hunyorogva ballagott zöldre pingált kerékpárját tolva a poros főutcán, valahol az Alföld közepén.
