„Az agility egy szédületesen magával ragadó kutyás sport, ahol a gazdának, és a kutyának is ugyanúgy teljesíteni kell, mind a kettőjüknek egyformán meg kell dolgozni a sikerért. A sportot leginkább a lovas díjugratáshoz tudnám hasonlítani, a gyökerei a lovaglásból erednek. A hetvenes években egy angol lovastiszt egy díjugrató verseny színesítésére találta ki, hogy a kutyák is csináljanak valami hasonlót. Annyira megtetszett mindenkinek, hogy rá nemsokkal megszületett az agility szabályzata, és komoly versenyeket rendeztek.”
Bevallom, életemben először kerestem rá erre a szép sportágra. Az apropóját Kósa polgármester szolgáltatta, aki az országban már-már presztízsberuházásként kezelt debreceni stadion (melynek átadási időpontjával kapcsolatosan már legalább annyi dátumot hallottunk, mint a magyarországi euróról: jelenleg 2014 márciusánál tart a licit) leendő multifunkciós jellegét kívánta kihangsúlyozni azzal, hogy bejelentette: az új stadiont nem csak holmi labdarúgásra használják majd, komoly eseményeket lehet idehozni, mint pl. a kutya agility világbajnokság.
Olvasom a cikket és kicsit kavarognak bennem a gondolatok. Egyrészről kicsit több, mint huszonöt éve szurkolok egy európai élcsapatnak (a név most mindegy), de emlékeimben nem sejlik fel, hogy a gárda stadionjában ilyen jellegű rendezvényeket tartanának. (Más kérdés, hogy arrafelé eléggé elmaradott népek laknak: például nem hallottak arról az UEFA-reguláról, amit minden magyar futballszurkoló ismer, azaz hogy nemzetközi kupameccsen tilos alkoholt árusítani. Ennek folyományaként BL-csoportmeccsen már kortyoltam arrafelé a büfében frissen csapolt sört. De kutya agility-t nem láttam, ez tény.)
Másrészről próbálok visszaemlékezni az utóbbi 15-20 év nagy európai stadionfejlesztéseihez. Nyilván a sor véletlenül sem teljes, de sem az amszterdami, sem a gelsenkircheni, sem a müncheni fejlesztés esetében nem emlékszem arra, hogy az aréna másodlagos használatának lehetőségei közül pont egy ilyen eseményt emeltek volna ki a fejlesztők. Atlétikai rendezvények, koncertek rémlenek, ez valahogy nem jutott eszembe. A hiba valószínűleg bennem lehet, gondolom, így a biztonság kedvéért jelen sorok pötyögése közben tárcsázom a fenti három csapat egyikének drukkoló ismerősömet és rákérdezek: figyelj, nálatok a létesítmény terveinek bemutatásakor szóba került kutya agility világbajnokság tartása? Egy perc néma csend a vonal túloldalán, majd némi torokköszörülés után csak annyi válasz hangzik el: „Figyelj, a lázadat mikor mérted meg utoljára?”
Gyors rákeresés után kiderül, hogy Magyarországon ennek a világversenynek már vannak hagyományai: 2009-ben Gyula adott otthont a X. Keverék és Fajtatiszta Kutya Agility Világbajnokságnak, igaz, ott ehhez nem kapcsolódott stadionfejlesztés. Ha jobban belegondolok, végül is a magyar stadionok megújulásának ez is egyfajta záloga lehetne, legfeljebb kutya agilityben is eljutnánk odáig, mint kajak-kenuban vagy fogathajtásban, hogy a sportág minden második világbajnokságát mi rendezzük. Ha az aranylábúaknak éppen nem sikerül a tikkasztó nyári melegben leigázni az aktuális albán vagy kazah ellenfelet az EL-selejtezőkben, vigaszként még mindig tapsolhatnának a szurkolók annak, hogy a klub aktuálisan kedvenc légiósa egy bemutató keretében összeméri a robbanékonyságát egy afgán agárral. Nincs kétségem afelől, hogy a nyugati elitligák PR-góréi ezt látva csak sárgulnának az irigységtől.
