Napokban feltettem magamnak a kérdést, mi jut eszembe a Vasasról! Persze a Kálmán bácsi, a Danubius Hotels, meg Váczi Zoli, Aranyos Imre, Gricajuk, Galaschek, Maczó, Jessy, Szilveszter Feri, Mónos, Borgulya, Sáfár, Tóth András, Németh Norbi...de ha ma a Vasasról kérdeznénk bárkit, vajon mit mondana elsőre? Tudná esetleg, hogy ki irányítja a szakmai munkát vagy esetleg, hogy az NB2 keleti vagy nyugati felén leledzik a XIII. kerületi csapat. Na, ha valaki nem tudná, a Vasas második a másodosztály keleti felén, Szapor Gábor irányítja a csapatot, jobb keze Tóth András és olyan spílerek ülnek a kispadon, mint Simek Peti vagy Nikolov Balázs. És kinek fontos ez? Például Moldova Györgynek. Végre-valahára új magyar focis könyv született, méghozzá Moldova tollából.Több, mint egy évtizedet készült ezzel a könyvvel, amiben most mindent elmond. Egyébként, ahogy a Moldova könyvekkel lenni szokott, pillanatok alatt elolvassuk, könnyed, mint egy Váczi szóló, és elfogult, mint Mészöly Kálmán. Egészen a második világháborútól napjainkig követi végig szeretett klubja történetét, természetesen szubjektíven.
Kezdjük a borítóval. Nagy Péter munkája, egyszerű, mint Komjáti Malac fodrászának a dolga, ha a Vasastól sokszor eltávozó és visszatérő edzőmogul betéved a borbélyhoz. Szóval puritán, meg szerintem szar is. Laszti, angyalszárnyakkal, mert a könyv címe A szent labda. Mert a foci szent és akármilyen piszok dolgok történnek benne, legyen az régen és most, a szent labda kerek és többre hivatott, mintsem, hogy pénzmogulok, tippmix-csatárok és bőrfejű agresszorok felül kerekedjenek rajta. A foci az foci, vannak szabályok. Pont. Kis magyar zászlóval pontosítjuk a helyszínt, hamarosan megérkezünk Angyalföldre. Hoppá, Angyalföld, bassza meg, leesett! Angyalszárny, Angyalföld. Amúgy hozzátartozik még, hogy az Urbis Kiadó adta ki, mint szinte minden Moldova könyvet.
A könyv tizenhárom részből áll stílszerűen és Moldova az első mondatban leszögezi, hogy hamarabb lett Vasas drukker, mint óvodás. Rögtön az elején nyomatékosítja, hogy neki a Vasas reménysugár a negyvenes évek elején. Nem a fater vitte ki, nem egy Váczi Zoli tudatosította benne az érzést, sokkal több, társadalmi, már-már aktuálpolitikai helyzet szülte. Moldova zsidó és ezidőtájt az utolsó ellenállási formula az maradt, hogy kimentek a Béke utcába, (mert csak később lett Fáy utca, ugyanis a klubház bejárata később nyílt a Fáyra, hogy onnantól mondhassuk azt, kimegyek a Fáyba egy Eger meccsre) szóval kimentek a Béke utcába ezzel, mintegy tiltakozva a nyilas uralom ellen. Komoly dolog ez, kibaszott jó sztorikkal, mint például a Braun bácsi, a főszurkoló, az aktatáskával és a Vasas zászlóval, aki vénségére szembenézett a fradista fiatalokkal. Persze félelmetesen vicces -és akit ez idegesít, az bele se kezdjen a könyvbe-, hogy Moldova nehezen tudja szétválasztani a fradistát az antiszemitától, illetve később 56-ot folyamatosan felkelésnek preferálja és emlegeti. Engem nem zavar, mindamellett nem vagyok Kun Béla fan, Livorno és Vasas drukker sem. Utóbbi lehet, hogy még. Néha úgy tudok nézni, Moldovával egyetemben, mint egy első áldozó, Vasas drukker.
Moldova végigveszi a nagy formátumokat, olyan sztorikkal áll elő, amik nem feltétlen kaptak publicitást az utóbbi 50-70 évben. Gallovich, Hegyi Gyula, Kubala, Illovszky, Mészöly, Váczi Zoli, Jessy és Pető Tamás, sőt Sowunmi. Ők, mind-mind szerepelnek ebben a könyvben. Moldova könyvén végig érződik, hogy valóban különleges kapcsolatban állt a Vasassal, hogy szívén viseli a klub sorsát, és hogy rendkívül szoros kapcsolat fűzi Illovszkyhoz. Nem voltak országos vagy ivócimborák, kölcsönösen tisztelték egymást, ismerték egymást és ennyi. Viszont Moldova tudta, ahogyan ma már mi is tudjuk, hogy a vasasosság eszenciáját, illetve a sport és a foci egész emberes felelősségét Illovszky magában hordta. Ezt tisztelte benne az író és ezért is született meg ez a könyv. Illovszky miatt.
Mindenképpen olvassátok el, és ha nem haragszotok, pár kedvcsináló félinformációval megpróbálom eladni nektek a könyvet. Én 28 éves vagyok és a Mészöly-féle, talán 95-96-es Vasas eléggé belém égett, volt ott egy néger, igen, Kálmán bácsi keze alatt, általában kezdő volt. Ő volt Jessy, mint a Walt Disney sorozatban, durva mi?!? Na, szóval a Mezey-féle BVSC ellen tolták és Jessynek volt már egy sárgája, jött egy ütemtelen becsúszás, ahogy Vitár Robi bá mondaná, a színes bőrű játékos térden állva, imába kulcsolt kézzel könyörgött, hogy ne állítsák ki. Kiállították. Jessy elsírta magát. 94-ben Jessy a BVSC - Vasason zokogva ment az öltözőbe. Valami hasonló rémlett, de Moldova leírta az utókornak Jessy könnyeit. Egyébként Moldova két légióst tisztel és becsül, aki a Vasasban megfordult: Jessy-t és Sirinbekovot. Más. Megtudjuk, hogy a Ferencvárosi koktélból ismert H. Kovács, aki a 8888-as italboltban hazudta történeteit, ő egy bizonyos Ördögh úr, aki a Rákóczi téren futtatott pár lányt és strici mivolta ellenére kerékpárral szelte a város utcáit. Vagy állítóalg Détári egyszer szóban megegyezett a Vasassal, de a klub hamarabb kommunikálta ezt a sajtónak és Döme emiatt visszalépett. Ezt is Moldovától tudom. Mészöly Kálmánról festett kép sem óvatoskodik. Kálmán bá megkapja, Kálmán bát elvtelen, hatalomhoz simuló, buta embernek olvassuk. Kádár János állítólag kiváló középhátvéd lett volna, erre sokan azt mondják, bár az lett volna inkább. Egy biztos. A könyvben van egy csipetnyi politika, persze mai focinkban is van, mégis ezt Moldova nem próbálja elmismásolni: bundákról ír, politikai hátszélről. És persze a rendszerváltozás utáni Vasasról. Mészöly, Gelei, Dellacasa, Komjáti, meg a morális fertő. Sok minden változott, de szinte semmi.
Szóval végül A szent labda lett a címe a könyvnek, nem pedig az, hogy Isten veled, Vasas! Erről is volt szó pedig. De a szurkoló kitart. És hogy miért? Az a könyv hátulján olvasható:
"A futball nem olyan fontos, mint az élet, sokkal fontosabb"
Végezetül az a Vasas, amit még a Fater is szeretett.
Felső sor, balról: Balogh Ferenc szertáros, Geress Zoltán, Szarvas Zsolt, Jován Róbert, Kerekes Zsombor, Szenes Sándor, Juhár Tamás, Tímár Balázs, ifj. Mészöly Kálmán kapusedző. Középső sor, balról: Vinkovics Lajos masszőr, Sáfár Szabolcs, Erős Károly, Galaschek Péter, Herczeg Csaba, Maczó Miklós, Földes Gábor, Jessy, Vincze Ottó, Molnár Levente, Mészöly Kálmán vezetőedző, Tóth Bálint edző. Alsó sor, balról: Simon Gábor technikai vezető, Simon Antal, Mónos Tamás, Bukva Géza, Anatolij Gricajuk, Borgulya István, Máriási Zsolt, Jean-Claude M'bemba, Hága Krisztián kabalagyerek
