Dárdai Pált talán nem kell bemutatni senkinek. Ő az, aki 12 éve játszik Németországban a Hertha BSC. csapatában. Ő az, akit olyan 5-6 éve az éppen aktuális edző a cserepadra száműz a csapatnál és ő kemény munkával mindig visszaküzdi magát a kezdő 11-be. Ő az, akit ma Magyarországon a szakma, az újságírók, és a szurkolók is elismernek. Ez pedig valljuk be, elég ritka eset főleg, hogy egy magyar focistáról beszülünk. Viszont az utóbbi időben történt valami a nép Palijával. Ahogy a Hertha egyre magasabbra kezdett kúszni a táblázaton, úgy Páltól egyre inkább furcsa nyilatkozatok érkeztek Berlinből.

Eleinte volt a lilában feszítő Ady Endre, miközben Dózsa a húszason és az ultiban is ütötte a zöld tízest – egy feltűnően Petőfinek maszkírozott Albert Flóriánt. Nem jó ez így - gondolta a jegybank Kistelekije - Bod Péter Ákos, és paintet, valamint középiskolás törikönyvet ragadva visszahúzódott irodája egy árnyas szegletébe gondolkodni az újításon: ki legyen az ötszázason? Záporoztak a gondolatok, Hunyaditól Kodályig sokan előkerültek, míg végül kipattant a bársonyborítású ajtó, kirohant Ákos és világgá kürtölte: barna és Rákóczi. Néhány kerülettel odébb ugyanezekben a percekben Gellei Imre feszeng  a Hungária körút sajtószobájában, vért izzadva próbálja meggyőzni hallgatóságát Piel Zoltán hálóőri kvalitásairól.

Sokat fordult azóta a világ a Mesterrel, hétvégén 500. alkalommal lép ki a játékoskijáróból és indul magányos útjára a világot jelentő gyepszőnyeg szélén, egészen a Bozsik-stadion vendégkispadjáig. Ő az, aki Egressy Gábort Európa két legjobb ballábának szakkommentálta, aki visszavonultatta Molnár Zolit, aki Kabát Péterből is gólkirályt csinált.

Hogy Imre bá mennyire csekély nyomot hagyott a magyar futball folklórjában, azon a termékeny talajon, 'hol talán még Zombori Zalán is képes munkát adni a jövő néprajzosainak, arra nincs fényesebb bizonyíték, minthogy semmi érdemleges nem jut eszünkbe róla, pedig feszítettük nagyon az agyunk, és meditatív zenéket is hallgattunk régi BASF kazikról. (Ráadásul drága laptopunk is az igazak álmát alussza egy szervízben, így utánajárni sem volt nagy kedvünk.)

Lazuljunk el és érezzük át a labdabiztosos urak hétvégéjét tippverseny idején!

1. Beharangozás – 10 perc
2. Ösztönös tippelés – 1 perc
3. Játékos kedvű olvasók tippjeinek excel táblázatba rendezése – 50-60 perc
4. Eredmények összegzése – 5-10 perc
5. Indoklások kiértékelése – 25-30 perc
6. Értékelő poszt összerakása – 15 perc
Mindösszesen: éjjel van, nincs kedvem kiszámolni, de annyira nem kevés.

Vannak aztán azok a játékosok, akik a beharangozásban használt mérkőzés sorrendet újra értelmezik, ezzel a 3. pontunkat megbonyolítják. Oké, eddig nem szóltunk, de mostanra már annyian tippelgettek, hogy komoly elszánást igényel a regisztrálásotok, vagyis ettől a fordulótól kezdve az általunk alkalmazott sorrendben kérjük a tippjeiteket. Azoknak a tippjét is elfogadjuk, akik más sorrendet kerekítenek, de a saját felfogásunk szerint fogjuk rögzíteni, és reklamációt a „kommenttől való távozás után” nem fogadunk el − még külön térdenállva való könyörgés esetén sem. Lehet, hogy jól jár a delikvens, lehet, hogy rosszul.

Ez némileg meg fogja könnyíteni a hétvégénket, és hisszük, hogy ti ennek örültök.
És köszi!

Haladás − Újpest 2-2
Debrecen − Nyíregyháza 3-1
Vasas − Siófok 1-2
Kecskemét − Fehérvár 1-1
REAC − Győr 0-3
Honvéd − Paks 1-1
MTK − Diósgyőr 3-1
Rákóczi − ZTE 2-1

„Fradi Volt, Fradi Lesz...” ...most meg ülök itt a nagy büdös nihilben az Ecseri út felőli oldalon, és nézem az online közvetítésben amint a narancs mezesek egy formás Wolfe- Ashmore-Wedgbury-Lamine labdakihozatalt követően Lowton bombázza fel a visszapasszt Shaw-nak…ez a Ferenczi ügyes, jó ötlet volt, szerintem a Fradiba is beférne…

Talán soha nem volt ilyen nehéz dolga a magyar focimenekültes rovatnak, amikor a Hét magyarja serleget kellett átnyújtania.

A duplát vágó Szalai Ádám vagy a hat meccsből a két assziszt után harmadik gólját suhintó Stieber Zoltán szolgált rá vajon? Esetleg a megint betaláló Dzsudzsák avagy az emelőcsászári pulpitusra felkapaszkodó Priskin Tamás? A dilemmából Priskin Tamás jött ki győztesen, hogy miért, azt lent részletezzük. Egy sima assziszt Hajnalnak egy jelölésre sem volt elég ezen a héten.

Gólok, videózás, szavazás. A nyugati végeken újra van egy Illés nevű futballista, de nem Béci, hanem Gyula. Megjelenése felveti a lehetőségét egy Illés Béci hasonmásversenynek, de egyelőre érjük be a 18. forduló gólösszefoglalójával. Videózz, szavazz, töprengj, hogy vajon miért a 16. forduló után jött a 18., és jogos volt-e a kilenc piros lap. Válaszaink: Dobric, nem tudom, nem, Waltner Bobby.

Először is, nagy megtiszteltetés nekem, hogy a szerzők között üdvözölhetem magam eme blogon, ami úgy nőtt a szívemhez, mint Détári edző nevéhez a bukás. Igyekszem tippjáték – győzteshez méltó módon ápolni az oldal szellemi hagyományait, noha a kettő nem egészen három forduló után a címvédéstől olyan távolságra sikerült kerülnöm, mint Tóth Andrásnak a béke Nobel-díjtól.

Üdvözlet a szorgos tippelőknek, itt a táblázat. Még csak két kör ment le, de máris olyan méretűvé dagadt, hogy zippelni kellett. Zigi már meglepett minket a forduló eredményével, azzal most nem pöcsölnénk. Összetettben Frigo és bmiky31 kitörtek, mint a sárgaláz.

Mindig is tudtuk, hogy a magyar futball hiperkemény fogyasztói korláttal bír, ezért sem hatott meglepetésként a vietnámi éttermeket is megjárt Gálhidi György véleménye: „Nem vitás, a kilenc piros lap rengeteg. Csak tippelek: a gazdasági helyzet, a létbizonytalanság okozza azt a feszültséget, amely felhalmozódott a játékosokban?” A meccsenkénti több mint egyes átlaghoz hozzátartozik még, hogy volt kispadról elzavart edző is, ráadásul Paripovics eltörte saját csapattársa orrát. Ez már nem gazdasági válság, ez már nem képeslapokon liliomokkal fenyegető Valujev, ez már a valódi, a hamisítatlan foodball*.

„A tél tavaszba fordult, a tavasz nyárba, a nyár újra télbe, a tél átugrotta a tavaszt meg a nyarat és egyenesen őszbe csavarodott.”