H. úr elhatározta, hogy egyfelől önvédelmi szempontból, másfelől a családi hagyomány kontinuitásának megőrzése érdekébe a már 5 éves Karcsikával megszeretteti a labdarúgást, azon belül is leginkább annak speciális alfaját a magyar focit. Így továbbra is apáról fiúra szállhat a családban a már 25 éves ’Jácint’ televízió, másfelől ha este szavazásra kerül a sor, hogy szappanopera avagy meccs, akkor biztosítva legyen számára a kétharmados többség, amely fejlett demokráciákban országok sorsát határozhatja meg, így itt ebben a pesti külső kerületben egy meccset biztos meg kell, hogy érjen.
- Apa! Kinek kiabálják, hogy tarka rongy?
- Az edzőnek.
- Ki az az edző?
- Nos az edző az a személy akit a pálya mellett a kispadon ülve gyakran mutat a kamera. A jó edző barátja, apja helyett apja, mentora és jó esetben akár példaképe a csapata játékosainak, pszichológus és lélekbúvár, a játékos legapróbb rezdülését is érzékeli, biztat vagy korhol ha kell, lelkesít vagy nyugtat ha kell. Természetesen remek stratéga,bármilyen helyzetet a maga javára tud fordítani, meccsre készülve kielemzi, és taktikájával könyörtelenül ki is használja az ellenfél gyengeségeit … és persze nyer. A rossz edző az lehet akár ugyanilyen tulajdonságú, azzal a különbséggel, hogy nem nyer …
Kis hazánkban az edzőképzés háromlépcsős volt, mint a sarki presszó bejárata, és a segéd-edző - edző - vezetőedző szamárlétrát bejárva, 7 év alatt ripsz-ropsz edző lehetett az ember, persze ez nem volt létkérdés egy csapat irányításakor. Az UEFA úgy érezte a 90-es években, hogy itt az idő valami rendszabályt hozni, mert nem állapot, hogy valaki csak úgy leül a padra és tönkreveri csapatával a világot, ezért ezt papírhoz és képzéshez kell kötni (Állítólag vízilabdában is előírták, hogy kell LEN „Pro” licenc, és ameddig ez Kemény Dénesnek nincs, addig nem nyerhet olimpiát … Elvetették a tervet, mert jelenleg ő oktatja a világot a csapatával, és nincs aki levizsgáztassa.)
Bevezették tehát az UEFA háromlépcsős képzését, ami már kialakításában is óriási előrelépés volt mint láthatjuk. Az elnevezés itt UEFA „B” (basic); UEFA „A” (advanced) és UEFA „Pro” (professional) lett, és a megszerzéséhez szükséges idő már csak 3 év. A „B” licenc az utánpótlásban dolgozó edzők minimális kritériuma, az „A” licenc a nemzeti bajnokságok alacsonyabb osztályaiban (2011/12-es szezontól, addig csak NB2) és a legmagasabb osztály segédedzői posztjához elengedhetetlen, míg a „Pro” licenc nélkül elképzelhetetlen egy legmagasabb osztályban szereplő csapat. (A megyei ligákhoz elegendő az MLSZ „D” licenc, ami egy 75 órás tanfolyam és egy testnevelő-tanári gyorstalpalóval egyenlő.)
Mivel az edző egy szakma is, így természetesen kell szakmunkás-bizonyítvány is hozzá, mégpedig OKJ-s sportoktatói vizsga mindegyik NB-s ligában és az utánpótlásban egyaránt, valamint a tudás szinten tartása végett az évenkénti továbbképzés szintén alapfeltétel, hogy valaki edző lehessen. (Ha itt valaki lekési a kartotékot, akkor akár papírcsákót is hajtogathat a „Pro” licencéből.)
Idehaza Mezey dr. jó érzékkel mérte fel, hogy ha az előírt határidő előtt be lehet vezetni az UEFA-rendszerre való áttérést, akkor hazánk helyzeti előnyben lehet, sőt edzőképzés terén regionális központtá válhat. Mivel az edzőképzésnél az UEFA csak az általános képzésre ad iránymutatást, amelyet a nemzeti hagyományokkal ötvözve kell/lehet oktatni, így a magyar tananyagot rohamtempóban kellett kidolgozni, amiben Both Józsefnek volt oroszlánrésze. Általa a magyar stílus a holland iskolával keveredve adna kiindulási alapot. Nos, sikerült egy évvel a szintidő előtt teljesíteni a kritériumokat, és aláírni az UEFA konvenciót, így onnantól kezdve hazánkban is lehetett UEFA licencet szerezni. (A 135 órás „B”, és a 140 órás „A” licences tanfolyam több is indul egy évben, de a 305 órás Pro licenc csak 1-2 évenként, és az is korlátozott létszámmal. A „B” licenchez játékosmúlt, vagy MLSZ „D” licenc kell, az „A”-hoz „B” licenc és egy év gyakorlat, a „Pro”-hoz „A” licenc és 2 év gyakorlat.)
Sajnos sem regionális központ nem lett, sem az UEFA-nál nem szereztünk olyan jó pontot amit az EB pályázatokon beválthattunk volna. Az edzőképzés Mezey dr.-tól Bicskei Bertalanhoz került, míg az új szellemiségű edzők által kinevelt generáció lassan beérett. Logikusnak tűnt a lépés, hogy ha már a holland iskola alapjaira épült az eddigi képzés, akkor holland edző fejlessze tökélyre mind utánpótlás, mind pedig felnőtt szinten a válogatottat … hát … a papírjai mindkét holland edzőnek rendben voltak, így a minimum szintnek megfeleltek. Mára ezt már nem kell vizsgálni, mert egy újabb 180 fokos fordulattal visszatértünk a hagyományos-magyar-focihoz, ami egyelőre fáklyásmenet, elég csak Moldávia megregulázására gondolni.
Egy szurkoló persze ennél egyszerűbb lélek, neki nem papír kell, hanem győzelem. Nem érdekli, hogy kedvenc csapatának edzője mennyire sajátította el a szakmai angolt, melyik külföldi profi klubnál töltötte az egy hetes kötelező tanulmányutat, vagy éppen hány formációban tudja pályára küldeni csapatát … az a jó edző amelyik edző nyer a csapattal, amelyik pedig nem tudja kihozni a maximumot az aranylábúakból, az amatőr, az kockafejű, fúj, szurokba-tollba vele.
-Aha ... Nézd, Apa, az az edző hasonlít a Hókuszpókra, csak fehér a haja ...