Bohócliga, 12. forduló
Miközben odaát David Beckham lovaglópózban ült, idehaza tizenkettedszerre bohóckodtak kedvenc játékosaink.
Kouemaha négyszer púpozott, a Honvéd ellazult, Tornyi mester tűzoltott, mi pedig finoman fúrjuk Borbély Lászlót.
Bélák főszerepben!
Köszöntsük együtt a Nemzeti Sport Frázis Kiskátét (NSFK)!
Diósgyőr – Fehérvár 2-0
Pénteken a fehérvári asztali fociban a Kimondhatatlan_vezetéknevű Tivadar végre érvényesítette akaratát, és ha focistái nem is, ő azért szerzett három bajnoki pontot azzal, hogy tolt pár gurigát Csizmadiáért. Ugyanott a többfenekű Nemes Ferenc üzletrész-ajándékozásba fogott, így mostantól még több időt szentelhet annak, hogy edzőket alázzon focistái előtt. A Nagy Tulajdonosi Fegyverropogás közepette csak szerencsétlen vazallusoknak nem jutott alamizsna, nem csoda, hogy Dvériék helyzetkihasználása továbbra is vitaminhiányban szenved.
A kíméletlen Diósgyőr a vendégbajokra fittyet hányt és kontrákkal verte az eléhező piros-kékséget. Sipeki élményszámba menő lövése (NSFK) még a legfinnyásabb Labdabiztos híveket is elismerő csettintésre sarkallta. Döntőnek bizonyult a két kapus közti idegállapot-differencia: Köteles neuronjait kötélből csomózták, Sebők viszont hiába hagyta ki mentális indokokkal a két héttel ezelőtti derbit, lelkét a vártnál jobban szaggatja a nincstelenség.
Honvéd – Győr 2-2
Egervári mester tanult az előző bajnokiból, és nem szórakozta el cserelehetőségeit idejekorán, így a 92. percben maradt rá alkalma, hogy a megtáltosodott, két gólt szerző Bajzátot lehívja. Ez pont elég volt a hátralévő pár pillanat kibekkeléséhez, és az értékes döntetlen megtartásához. Előzőleg csapata ismét bebizonyította, hogy bármikor képes kétgólos előny elherdálására, és, hogy már a Paks elleni mutatvány sem a véletlen, hanem a tudatos munka gyümölcse volt.
A Honvéd esetében vita tárgyát képezi, hogy hányadik forduló után illik elkezdeni a nagyképűsködést. Konzervatívabb ex-játékosok szerint, esetleg egy-két körrel a bajnoki zárás előtt belefér már az arcoskodás, míg a szabadelvű rajongók állítják, hogy nem lehet elég korán lebecsülni az ellenfelet. A kispestiek manapság a két véglet között őrlődnek. Vincze ’sztojcskovszerű’ szabadrúgása most egy pontot azért megmentett nekik. Hatalmas szerencséjük amúgy, hogy következőre a gyatra Vasassal meccselhetnek, ami bizonyos értelemben minden edző vágya.
Kaposvár – Vasas 1-0
Előző mondatunk alóli egyetlen kivételnek Prukner, kaposvári edző számít, aki a sportlap szerint biztos volt abban, hogy csapata tán legnehezebb mérkőzése pont a bágyadt angyalföldiek ellen következik be. Nem tudjuk.
A végeredményt tekintve akár még bajnokesélyesnek is gondolhatnánk a piros-kékeket, akiket a kispestiekhez hasonlóan 1-0-val oktatott a rémisztő somogyi sereg. Az már tényleg nem is meglepetés, hogy a győztes találatot ismét Oláh ’inzaghizta’ be. Stábunk megnyugvással vette tudomásul, hogy Maróti Bélát a derbi legjobbjává doppingolta odahaza a Legjobb Test.
Mészöly Géza viszont – édesapja őszinte bánatára – kénytelen lesz a csodafegyverhez nyúlni és igazol négy-öt szenegálit. Ha nem akarja, hogy eltávolítsák.
Újpest – Paks 3-1
A hagyományokhoz méltóan három afrikai játékossal kezdő Újpest gyorsan eldöntötte a partit. Urbányi, a furtonfurt kritizált tréner valamilyen vudu-cuccal még Sándor Györgyből is focistát faragott erre az estére, aki góllal hálálta meg a bizalmat (NSFK).
Megtört viszont a paksi varázs: Pedagóg Imre bá humánumba oltott edzői hitvallása első alkalommal bizonyult kevésnek a bohócligában. Vagyis, a Dunaferr Old Boysra most ráfér majd egy kiadós brüggölés valami nyugdíjas termálban, ahol sakkozás közben elmerenghetnek a daliás időkön, és az aranyér is szépen gyógyulhat.
Debrecen – Sopron 4-2
A hétközi „ligavalamin” Czvitkovics Péter kihasználta, hogy játékba dobta őt edzője, és megszerezte első debreceni gólját. A bizalom azonban a sérültek fölépülésével eltűnt, így Cicó egészen a második félidő közepéig cicázhatott bemelegítést szimulálva, mikor végre becserélték. Egy perc múlva testközelből csodálhatta meg Kouemaha negyedik gólját és Sándor Tamás passzát, ami az NS szerint pazar volt. Az újabban négyeseket rúgó Loki ezzel el is vette a tabella első helyét a Honvédtól.
A Sopron együttesén közben máris látszik Cosco edző (tekintsük most annak, köszi) keze munkája. Ha a neves olasz még arra is fölhívta volna fiai figyelmét, hogy a kameruni gólzsákot legjobb lenne már a 7. percben szétrúgni, akkor sima 2-0-val kiosztják a bajnokot. Az igazság kedvéért mégis hozzátesszük, hogy a Vizer-féle hőskorban az elmúlt két-három hét teljesítménye pont elég lett volna Selymes Tiborhoz…
Zalaegerszeg – Tatabánya 4-1
A tatabányaiak éppen harminchat gólt szedtek be az eddigi tizenkét játéknap alatt, azaz meccsenként hármat, azaz szombati négy kapottjuk átlagon (és kritikán) alulinak mondható. Miközben értesültek Kouemaha találatairól, biztos furcsa gondolataik támadtak, bár ha nem adják el a kamerunit, akkor nem csak debreceni mesternégyes, hanem tatabányai foci sincs. Igaz, utóbbi így sincs. Borbély László és csapata már olyan mélyen van, hogy egy edzőcsere sem biztos, hogy használna. Mi azért mégis sugalljuk.
Petrovics, Zete-mester véleményünk szerint kissé elvetette a sulykot, azzal, hogy ezt mondta: „Az utolsó csapat ellen játszani mindig nehéz.” Valószínűleg nem kalkulált Koplárovics „Legenda” Bélával, aki nyíregyházi csodagólja óta különösen briliáns dolgokkal leckézteti az ellenfeleket, és ez most sem volt másképp: gól, gólpassz, öröklét.
Siófok – REAC 1-0
Még csak öt napja oltja a tüzet Tornyi Barna, de máris szembejött vele egy drogügy meg egy győzelem. Az előbbit nyilván nem kívánta, az utóbbi viszont gyógyír lehet az előbbire. L. Roland a hét eleje óta nem tud leválni őrzőiről, de ez egyelőre nem zavarta a hazaiakat, akik magabiztos győzelmükkel megkezdték látványos menekülésüket a halálzónából.
Ahová viszont a REAC lassacskán tartozni fog, ha ilyen ütemben veszti el mérkőzéseit. Pedig pár héttel ezelőtt még nyugodt téli napokat ígértünk a palotai Vasöklöknek, de akkor nem terveztünk a siófoki zakóval. Most meg már úgy érezzük, hogy Aczél Zoltán lehet az egyetlen, aki miatt nem Mészöly Géza lesz a következő állását vesztett edző.
Bónusz: felbecsülhetetlen ajánlat hétfőre (Monday Night Football, muhaha)
MTK – Nyíregyháza
Hétfő, 18 óra, Hidegkuti-stadion, Tv: Sport2
Ha valaki tizenegy fordulóval ezelőtt azt mondja, hogy a bohócliga legszilárdabb védelme a kilenc gólt kapó, Bagoly–Zaleh fémjelezte sor lesz, azt biztosan Trifon Ivanov serdülőkori fotóival térítjük jobb belátásra. Pedig ma pont ez a helyzet. A szabolcsiak taktikai hadrendjének, a 8-1-1-es felállásnak idehaza egyelőre nem igazán találják az ellenszerét.
Na, de mint tudjuk, a fociban hosszú távon beállnak a dolguk a helyükre, az pedig a napnál is világosabb, hogy a nyírségiek jelenleg nem a helyükön vannak. Remek alkalom lesz a Hungária körúti találkozó a lassú, ám biztos ereszkedés megkezdésére. Az MTK játékosok kétségkívül ifjak, de Pál már játszani fog, és ez épp elég lesz ahhoz, hogy a vendégvédelmet háromszor fölborítsák.
Tipp: 3-0
