A hátsó régióban tanyázók közül mindenki nyert, az elöl lévők buktáztak, a forduló nyertesei a Honvéd és a ZTE. Nekik jutott a megtisztelő feladat, hogy elintézzék a REAC-ot és a Siófokot. Pontot vagy pontokat veszített az első négy a Debrecen, az Újpest, a Vasas és a Haladás is. Majdnem azt írtuk, hogy az első öt, aztán rájöttünk, hogy az ötödik helyezett a Nyiregyháza.
Újpest—Győr 1-1
Az Újpest-tábor továbbra is akut Kovács Zoli-hiányban szenved, amit szokott transzparensükkel nyomatékosítottak, miközben a visszasírt klasszis a nézőtéren szurkolt azért, hogy mindkét csapat három ponttal gazdagodjék a meccs végén. Ez természetesen még a sokat látott bohócligában is kivitelezhetetlen, így végül maradt a döntetlen, amellyel ekkor még elégedetlenek lehettek a lilák szurkolói. Utóbb kiderült a csoffadt egy ponttal is ők lettek a forduló nyertesei, hisz összes vetélytársuk legyufázott.
Nyíregyháza—Fehérvár 1-1
Néhány napja tudjuk, hogy Nyíregyházán sincsen kolbászból a kerítés. Pontosabban, ezt eddig is tudtuk, de most már Révész klubmenedzser is panaszkodni kezdett. Játékosaikat hitelből fizetik, amelyhez privát ingatlanfedezet mellett jutottak hozzá. Nem akármilyen bizalomról árulkodik ez a kis történet. Gólt egyébként csak fehérvári focisták lőttek, a hazaiak szerencséjére Sifter a saját kapuját vette be. A döntetlennel mindkét tréner elégedett volt, jó nekik…
Kaposvár—Vasas 4-0
Az ősz egyik meglepetéscsapatát, az elmúlt évek meglepetéscsapata szép módszeresen fölaprította. Prukner mester mutatványára részünkről kifogytunk a jelzőkből. Bár sokan Dobrics és Divics játékától várták a csodát, mégis Obrics és Nikolics kollégák voltak, akik villogtak. Az angyalföldiek nagyon várták a derbit, arra számítva, hogy a lelátóról figyelik majd őket a reménybeli tengerentúli mecénások. Azok viszont úgy döntöttek, hogy a közismerten forró hangulatú REAC stadionjában szeretnének a magyar pályák légkörével ismerkedni, így Kaposvárra nem utaztak el. Talán jobb is így mindenkinek, arra pedig már most föl mernénk tenni egy komolyabb összeget, hogy Vermes Péter és gazdag barátai nem fognak ide egy kanyit sem befektetni.
Haladás—Paks 0-1
A siófoki győzelem szárnyakat ragasztott a lestrapált paksi csapat hátára, no meg az is tény, hogy Kriston távolabb került attól, hogy eredményt befolyásoló tényezőként lézengjen a pályán. Csertői Aurél az egyik legjobban utált edző, aminek nyilván sötét oka van, mivel a táblázat negyedik helye nem szokott rossznak számítani egy újonccsapat esetén. Na de, Szombathelyen minden kicsit más… Pedig most Kenesei sérüléssel próbált meg segíteni a tréner gondjain, aki így beküldhette a közönség által ajnározott Andorkát, mindhiába. A másik oldalon az egyre jobban elszakállasodó Tököli viszont nem kegyelmezett.
REAC – Honvéd 2-5
Fertelmesen gyenge csapat a REAC, tele lelkileg haszontalan spílerekkel, akiket már eddigi edzőjük és elnökük sem támogat. Aczél Z. ugyanis letette a lantot Rákospalotán, innentől csak a válogatott másodedzőjeként figyelhetünk fel rakoncátlan tincsekkel keretezett arcára. Forgács József elnöknek is kezd elég lenni, nem csodálkoznánk, ha a téli átigazolási szezonban az, akkor már nagyjából tíz pontos hátrányt összeszedő REAC-tól viszzavonultatnának néhány középpályást. A Honvédők nyertek, azt hiszem ez volt a minimum elvárásuk magukkal szemben. Az öt gól a csillagok szerencsés állásának és Hercegfalvi gömbérzékének köszönhető. (Csak zárójelben a REAC képességeiről: a kispestiektől még Genito is betalált).
Debrecen – Diósgyőr 1-2
Ah, amikor a numero uno egy sima meccsen négy pontosra növelhetné az előnyét, de nem teszi. Nem teheti, mert a Sisa mester által feltüzelt, fekvőtámaszoztatott, combizomkörméret-növelt diósgyőriek mákkal nyernek. A futballnak ugyanis lelke van, és összességében egy elég gusztustalan játék. Az utóbbival szoktuk magyarázni az olaszok rendszeres sikereit magunknak. Nem mindig az nyer, aki többet tesz érte, vagy jobban futballozik, esetleg megérdemelné, hanem időnként vannak ilyen meccsek is. Ebben az esetben, ha a mi csapatunk nyer, akkor boldogok vagyunk, ha a mi csapatunk veszít, akkor megfogadjuk, hogy nem megyünk a következő meccsükre, ha pedig semlegesek vagyunk, akkor bánkódunk, hogy nem láttuk találkozót.
Kecskemét-MTK 0-0
Embertelen meccs lehetett az ősszel sokszor parádés, de hajrára sérülésektől tizedelt Kecskemét, és az egész ősszel egy raklap sérültet foglalkoztató MTK között. Utóbbiak a nagy sérüléshullám közepette érthetetlen módon Horváth Leventét büntetik, aki nem akar velük újraszerződni, ezért nem játszik. A fiú pechjére ő nem annyira értékes, hogy bárkinek is kelljen, ezért kellemetlen év elé néz. A meccsről pozitívumokat nehéz, ezért álljon itt Tomiszlav Szivics értékelése: „tizenöt játékosom maradt, nekik kellett lejátszani tizenöt mérkőzést, ennyi talán a Manchester United labdarúgóinak is sok lenne.
Siófok – ZTE 1-4
Elég frusztráló lehet, amikor szar vagy, össze-vissza ver a bohócliga, de az edződ dicsér. Ennél már csak az rosszabb, amikor a százezredik bénaságod után kihátrál mögüled.