Szilveszter napja is ugyanúgy a foci jegyében telik az MLSZ székházában, mint az év másik 365 napja...vagy 364...vagy csak a keddek..Az év lezárásaként azonban december 31-ére szakmai ankét és csapatépítő évzáró buli került megrendezésre, ahol belső kapcsolatainknak hála természetesen mi is részt vettünk. A kevésbé szerencsések kedvéért rövid összefoglaló a nap történéseiből.

A Mezőkövesden új csapatra talált Pintér Attila (reméljük, az öltözőben nem bontották el a véberi időkben felszerelt hangszigetelést). A hír önmagában is csodás, de foglalkozzunk kicsit a körítéssel.

Az év végi összegzésekkel nagyjából úgy vagyok, mint a Fradi a pontrúgás elleni védekezéssel : tudom, hogy létezik ilyen, és lehet jól is csinálni, de jól megvagyok nélküle is. Karácsony azonban az az időszak, amikor néha a halászlé-tőtöttkáposzta-beigli háromszög simán felvesz 1,5-2 l vörösbort (meg egy kis töményet a halászléhez, mert ugye átkozott a hal a harmadik vízben) , de a krémlikőrt nem tűri, sőt ősellenségek. Az empirikus úton szerzett tapasztalat többször is hosszú időre a ház 1,5x1 m-es meditációs helyiségébe száműzheti a felfedezőt, aki olvasgat unalmában , és úgy dönt: mégiscsak kellene valami évértékelő, ha másért nem, hát azért, hogy jövőre hasonló szituációban is legyen mit olvasgatni. Nos tehát Béláim az úrban : kapufa után jöjjön a múlt év.

Ne szépítsük a dolgot: csúnyán belealudtunk ebbe a kupaszervezésbe, mint Garami Józsi bácsi egy Paks elleni bajnokiba. Ideje azonban felébredni, hiszen mára igazi mozgalommá alakult a sorozat és bár (őszinte sajnálatunkra) a tíz alapító klub jelentős része ma már csak a szurkolók emlékezetében létezik, a még aktívak mellé újabb gárdák sorakoztak fel. Van, aki a trófeákra hajt, léteznek Elnök Kupa-specialisták, potenciális gólkirályokat nevelgető klubok és olyanok is, aki számára szimplán a tartalmas szórakozást biztosítják a szerda délelőtti erőpróbák. Lássuk, ki követi az előző kiírásban taroló Idegen Bajnokok együttesét, kinek lesz igazából nyerőszám a huszonegyes és ki fogja Bognár György társaságában szomorúan konstatálni, hogy ezúttal nem neki jött ki a Black Jack.

A cím is jelzi talán, hogy elméletileg az idei utolsó forduló fog következni, míg a jövő évvel kapcsolatban csak annyi biztos, hogy 2016 lesz. Minden más egyelőre még változhat, hiszen az MLSZ kiszámítható és alapos tervezésének köszönhetően bármi lehet, és annak az ellenkezője is. ( Hanta összefoglalta ezt bővebben, és teljes értékűen. Csapjunk tehát a lovak alá, mert annyi minden lesz most szombaton (derby, EB csoport-sorsolás, Loki-MTK), hogy csak győzzük összeszedni.

Miután good old vérfarkas kétségbeesve kérlelt a napokban e-mailben, hogy ugyan ne feledkezzek meg a komment-értékelésről, és ezzel a lendülettel csapjam hozzá Hanta két körét is, nem bírtam ellenállni. Innen is persze nagy üdv az alapító atyák utáni közvetlen labdabiztos-gurunak a visszatérésért annyi év szünet után, így még azt is elnézzük neki, hogy a kommentértékelést mindig is úri huncutságnak tartotta, mint a Mágus az ellenfél feltérképezését, ahogy azt sámán egy nagyon régi posztban már megénekelte. Úgyhogy jesteri verdiktek jönnek az elmúlt hetek történéseiből, ömlesztve, mint az erőcsatárok Kispestre. Ja, nem.

Közelít az évvége, egyre jobb az idő (mondjuk most a héten pont vállalható), egyre jobban rátelepül Bohócra a csodás, klasszikus nihil, de hát ezt ismerjük, minden őszvég ilyen, főleg ha az őszvég az már téleleje. Múlt héten is a kellemesen ótvar hasvasesőben csapatok a Guriga felé a Békéscsaba elleni hazaira, benn csak Hanta ül, babrálva a telefonját a pingpongasztal mellett, sztoikusan omolva bele a Kőbányaiba, ő is robotpilótán van, én is azon vagyok, mindenki azon van, igazából várjuk a végét a szezonnak, hogy aztán december 23-tól azon szöttyögjünk újfent, hogy mikor kezdődik már a tavaszi kör, mert unjuk a TV-ben az el clásicókat, vagy hogy írják. Hát így megy ez.

Sosem fogom megérteni a magyar futballt vezérlő logikát. Sőt, már azt is a néminél egy Radó-lökettel nagyobb eufemizmusnak érzem, hogy egyáltalán logikának írom. Elmondom a legújabbat, ami ugyan már van másfél hónapos, de még mindig nem értem.

Imádok vidéki kiskocsmákban lenni. Általában a szomszéd asztalnál telepedek le, elmerülök a helyi lapban, és hallgatom, ahogy az asztalokhoz, székekhez, lambériához hasonlóan szinte leltári tárgynak számító mindig jobban tudja kollega elmondja a tutit a többieknek.

A többiek néha bólintanak, így igaz. Néha én is bólintok a helyi lapom mögött, és azon morfondírozok, hogy a magyar társadalom esszenciáját, vagy csak szimplán az oktatási rendszerünket kéne alperesítenem egy szabadon választott bíróság előtt, a józan ész megmentéséért vívott harcomban?

A jobban tudja kollega eközben megfejti a világ, vagy a mikroközösség egy újabb rejtélyét. Ugyanúgy otthon van Kennedy meggyilkolásában, mint a hüvelyesek melegházi termesztésében, de nem esik pánikba akkor sem, ha az atomerőművek vízhűtéses rendszereinek környezeti kockázatairól kell néhány szót mondani. Legfeljebb annyit mond, mint tettem én, amikor hetedikeseknek fizikát tanítottam egy általános iskolában, és megfogott a kérdés: erre még visszatérünk, jövő évi tananyag.

A Fradi tegnap elvesztett veretlenségével 15 kör alatt eljutottunk oda, hogy a 12 csapat sorban körbeverte egymást. Egyetlen ábrán a tétel; "Az NB1-ben egyik csapat jobb, mint a másik!"