Itt a tavasz, dagad a ... háló - a sok góltól. Azaz csak dagadna, mert a srácok nem kényeztettek el minket a hétvégén, mindössze egy mérkőzés volt, ahol háromnál többször kellett kattintani az eredményjelző vezérlőpultján (mondom ezt a létrás Józsi bácsik országában). Volt pár meglepetés, egy elmaradt meccs, néhány tönkremenés szélén táncoló klub, szóval tényleg úgy tolják a fiúk, ahogy a "nagyok" egy lépcsővel feljebb. Az idei első csapatbemutatónkban arra keressük a választ, hogy hogyan lehet eljutni a mezőcsáti körzeti bajnokságból (hatodosztály) a "Fradi első számú kihívója címig", majd a csúcsról ismételten megindulni lefelé.
Az önéletrajzi részlet most sem maradhat ki: az idei évben az első (fél) szabadnapomat a Kecskemét-Siófok kupanegyeddöntőre lőttem el. Totally worth it - nem csak az eredmény miatt. A szívem hevesebben ver, a torkom kiszáradt, dübörög a szezon! Nah de akkor Bőcs: