Visszakézből képen törölte a rögvaló azt a Bohócliga-fanatikot, aki naivan úgy vélte, hogy a téliesített tavaszi idény lezárultával álomba szenderül kis hazánk futballélete. A bundaügy terebélyesedése – a szavak szintjén legalábbis – legalább olyan mélyen érintette a honi futballtársadalom hangadóit,  mint García spori ténykedése Détári Döme lelkivilágát. Akit ezek nem kavartak fel, az vigasztalódhatott az átigazolási pletykákkal, amelyek ugyanolyan szerves részei a magyar futballtélnek, mint pár évvel ezelőtt a páros lábbal történő becsúszó szerelés Tóth András repertoárjának. Hajtás után napló szeretteinknek és főleg saját magunknak, hogy pár év múlva vissza tudjunk emlékezni arra, milyen helyre kis futballtelünk volt.

Azonnal kiszúrtam csibészes tekintetét és bár azt mondta, nem ismeri a Labdabiztost, biztosan csak a szerénység beszélt belőle. Mindenesetre mindenkit üdvözöl! 

Ahogy azt kell, a bohócligában és a labdabiztoson még november végén is mindenki teszi a dolgát. Az olvasó epedve várja a csütörtöki posztot, hogy leadhassa tippjeit a megjósolhatatlan kimenetelű mérkőzésekre. A heti felelős jó előre megírja a beharangozót, hogy már csak ki kelljen rakni. A bohócligás csapatnál meg az évzáró bajnoki előtt három nappal közös megegyezéssel elbúcsúznak az edzőtől. Az aktualitásra reagálva itt most egy Szivics életrajzra áthangszerelt beharangozó következne, de a szerző már nem változtat. És üzeni, legközelebb ne a csütörtöki beharangozó előtt fél nappal intézzék az ilyesmit! A bohócliga szokásainak megfelelően tessék megvárni a meccs előtti péntek estét. Ahogy azt kell.

Helyszín : valahol  a távol-keleten, a tippmix-maffia titkos főhadiszállásán ( bejárat a Mao-Ce Tung tér felől, tessék hangosan kopogni, mert a csengőben lemerült az elem! )
Időpont : valamikor napjainkban, fél kettő után pár perccel.

Egyenruhás, napszemüveges figurák közelítik meg az ETO edzőpályáját, ahol az ETO II a Kozármislenyt fogadja. Hamarosan vége a mérkőzésnek, és a feltűnően egyforma uniformisok minden nesz nélkül kerülnek egyre beljebb. Háttérből a Rambo zenéje szól, miközben a bíró hármat fúj a sípjába. Jönnek befele a játékosok. –Maga Andruskó Attila? – Nem, én Samuel Ato vadzsok, ő áz Átilá, melegítőben! – mutat jobbra a fekete fiú. Az egyenruhás megköszönte az útba igazítást, majd a másik játékos felé indult. -Elnézést, uram, maga A. Attila! –Igen, én vagyok! – szólt a gyanúsított. –Akkor megmutatná a tippmix szelvényeit, mert ahogy nézem magát egyenesen ellepi a ganyé…!!! Közben a Kozármisleny futballistái, mint Walter Bosch vert serege, baktattak befele az öltözőbe.

Elérkezett hát az első tavaszi forduló is, rögtön pár nappal a novemberi utolsó két válogatott meccs után. A tavasz mindig a megújulás, és az optimizmus jelképe, így a mai beharangozóban teljesen pozitívan szemléljük az előttünk álló fordulót. Lichtenstein kipipálva, Lengyelország ellen betli, de a gólkülönbség pozitív. Hét végére jó idő várható, és néhány sima eredmény

„Szervusz Naplóm, megint mi vagyunk. Kezdjük ezt a fejezetet valami ütőssel : "Lengyel-Magyar két jóbarát, együtt harcol s issza borát”. Hát ami engem illet, én kihagytam a borozást. Pedig vittünk azért magunkkal jóféle 5 tablettás Tokaji Aszú-t – ne érje szó a ház elejét – de lengyel barátaink is valami hasonló miseborral készültek. Nem ittak ők se, mi se. De ne szaladjunk ennyire előre. A lichtensteini bankárok és pékek vegyes csapatát kellő magabiztossággal intéztük el, így nem féltünk a lengyelektől sem.

Most kaptam a hírt, hogy Attilát lecsukták. Azonnal hagyd el az országot! A többiek már átmentek Röszkénél. Állítólag Attila „énekelt” a zsaruknak, vagy szavalt, de az biztos, hogy valami ilyesmit hozott fel a mentségére:

De szeretnék gazdag lenni,
Egyszer libasültet enni,
Jó ruhába járni kelni,
S öt forintér kuglert venni.

 

Mig a cukrot szopogatnám,
Új ruhámat mutogatnám,
Dicsekednék fűnek fának,
Mi jó dolga van Attilának.

"Kedves Naplóm ! Nagy nap volt 2011.11.11, mind nekem, mind pedig az egyetemes magyar labdarúgás számára. De így is írom inkább: Magyar Labdarúgás. Megkezdtük rögös, ám de nehéz utunkat a 2014-es brazíliai VB döntő felé. Már a dátumban ez a sok 1-es is jó előjel, mert az első lépés ez az első helyhez. Mi ez, ha nem jel ? Eldöntöttem, hogy dokumentálom, mert ha már a hálátlan jelen nem is érti, hagy lássa majd legalább a hálátlan utókor, hogy miből lett a cserebogár.