Talán a közelgő nemzeti ünnep, talán az időjárás-változás hatásának tudható be, de viszonylag csendesen telt a hét a Kárpát-medence labdakergetőinek körében. Senki nem nyilatkozta le, hogy a Hold is az ő szerény személye miatt forog a Nap körül, az edzőképzés sem ért el újabb zajos sikereket harmadik világbeli szövetségi kapitányi posztok becserkészésével. A kevéske izgalom a Ligakupa korábbi fordulóinak utóhatásaira korlátozódtak, de egy várhatóan kollektív kecskeméti prezentáció a Retteghy-törvényszék előtt vagy egy pécsi nyomozati szakasz ezen az eseménydús őszi szezonban ugyanúgy nem lépi túl a szurkolók ingerküszöbét, mint görög barátainkét egy újabb általános sztrájk. A hétvégén viszont fokozódik a helyzet, a Fradi-Újpest a két csapat botladozása miatt nem csak a rendvédelmi szerveknek lehet izgalmas, de akit ez a program nem kötne le, annak még ott van talonban egy jó Vasas-Paks, vagy egy Győr-Fehérvár. A múlt héten a szorzók világa felől támadtunk, ezúttal a hazai és az idegenbeli meccseken prezentált eredménysorok alapján próbálunk okosak lenni, bár a Bohócban ez a megközelítés is nagyjából annyira számít tudományosnak, mintha jósnőhöz mentünk volna. Hajtás után beharang.

Vannak hálás témák, na. Van ami aktualitása miatt és van ami örök. Mindkettőre hozott példát a mostani kommentkör.

Tippjátékunk kommentversenye a 12. forduló kapcsán ugyanis meglehetősen erős fókuszt mutatott néhány meccsre. Hozzászóló versenyzőink természetesen a Bohócliga híráradatának ütőerén tartva figyelő ujjukat, naprakészen verték a kegyetlen kommentárokat a kacsaleves sújtotta hírös legénységre, illetve a (pápai sikert megelőző hetekben) egyre inkább izzadságszagú teljesítményt prezentáló Döme TEAM felé: a Vidi-Kecsó és Pápa-Fradi kapta a legpikírtebb megjegyzéseket. Szerencsére pályamunkákban most sem volt hiány, így az obligát éremosztás mellett ezúttal is belefért némi különdíjazás is. A hajtás után gyorsértékelés, aztán lehet is készülni a mostani csütörtökre, ahol lehet tippelni majd budapesti nagy derbire, pénteki vasgyári  vendégjátékra Kispesten, no és még ezernyi csodára. A Bohócliga a téli álom előtti célegyenesbe ért, úgyhogy tippelni, kommentelni biztatunk mindenkit - előbb azonban ahogy ígértük: komment-verdikt.

Véget ért egy újabb nemzetközi torna selejtező-sorozata, ahol legjobbjaink nem tudták kvalifikálni magukat a sorozat főtáblájára. Ezt a mondat-panelt gyakorlatilag bármelyik nemzetközi torna selejtező-sorozata után leírhatjuk, az esetek 99%-ban fedi is a valóságot. Ez után jöhet a mérlegelés, hogy "mennyire nem jutottunk ki". Csak kicsit maradtunk le, vagy annyival, hogy igazán azt sem tudjuk hová akartunk kijutni. Ezúttal megvolt a sansz, hogy jó házigazdaként kockás abrosz mellett borozgatva várjuk a szerencsés 22 csapatot, de mivel a gonosz UEFA megvezetett minket ( a büdösúristenit! ) mégiscsak a gyöpön futkosva kellett volna realizálni a főtábla iránti létjogosultságot. A kipattanó után egy rövidebb lélegzetvételű értékelést vonnánk magunk is - persze csak amolyan szurkolói szemmel - az utolsó fordulóban lejátszott Finnország elleni meccsel párhuzamban, mert abban a meccsben szinte benne volt a teljes mérkőzés-sorozat minden jellegzetessége.

Ezen a hétvégén rendezik a kilencedik fordulót az jó magyar enbékettőben. Vigyázó szemetek a bajai Vasváriba szegezzétek és az új szigetszentmiklósi arénába, mert a Bajai LSE – Kozármisleny, valamint az SZTK – BKV meccs ígérkezik igazán jó meccsnek. Ha szerény, ám de tudományos esélylatolgatásomnak hinni lehet, akkor vasárnap már hat pont előnnyel hunyhatja le a szemét Garami mester szürke ballonkabátjában.

Beköszöntött az ősz és az időjárás változásával párhuzamosan csökkent a szlovákiai fogadóirodák forgalma is. Hiába, na, ilyenkor már nem lehet napszemüvegben parádézni a kabrióban a csajok előtt Érsekújváron sem...Így hát marad az internetes fogadás, már ha sikerül elegendő ismerőst bevonni bombabiztos tippjeinkkel a játékba.

Nagyjából negyedénél a Zenbékettőnek megállapíthatjuk, hogy hellyel-közzel erre számítottunk. Az MTK három pontos előnnyel vágtat, viszont a tarkóján nem Kiprich mostani és ex-csapata liheg, mint megvadult és habzó szájú bika, hanem a Béla Herceget idéntől nélkülöző Kozármisleny! Minden tiszteletünk őket övezi és kísérné is a Mennyország Bohócliga kapujáig, de ugye elég pénzük nincs, meg itt minálunk nekik nagyon jó! Aki meg esetleg szeretne feljutni és még pénze is lenne, az vagy bénázik vagy bénázik!

A holnapi napon befejeződik a magyar válogatott szereplése a 2012-es EB selejtezőin. A lényegi kérdések eldőltek, a harmadik helyről már sem lefelé, sem felfelé nem mozdulunk el, a mérkőzés a presztízs jellegen felül északi rokonainkkal szembeni, egyébként erősen pozitív örökmérlegünk további fényezésére lehet alkalmas – illetve olvasóink részére arra, hogy további pontokkal (a tipp helyességétől függően 2, 3 vagy 5 egységgel) gazdagítsák eddigi termésüket, netán a kommentversenyben próbáljanak helytállni. A tizenegyedik fordulóval folytatódik játékunk, a tippek leadásának határideje holnap este 19 óra 59 perc.

2009. október kilencedike, meleg, fülledt este a Szuezi-csatorna partján. Egyiptom békés mindennapjait éli, az arab tavasznak még nyoma sincs, a kairói Tahrír-téren maximum fotózkodó turisták gyülekeznek a mindennapokban. De gyülekezhetne most ott akárki, a futballszerető magyar közvéleményt akkor sem érdekelné most Kairó, csak Szuez a fontos, semmi más. A magyar utánpótlás aranygenerációja, amely az előző évben az Európa-bajnokságon már nevet vívott ki magának – és amelyet blogunk alapító atyái is kitüntetett figyelemmel kísértek mind a selejtezőn, mind magán az EB-n – túlélve a van Buuren-i sorscsapásokat és felülemelkedve a nem is olyan régen, az első csoportmeccsen Honduras ellen beszedett jókora mafláson, világbajnoki negyeddöntőt játszik Olaszország hasonló korú titánjai ellen. Ha sikerrel jár, akkor magyar labdarúgó-válogatott (még ha csak utánpótlás-szinten is) 1954 óta először játszhat világbajnokságon elődöntőt. Sikerrel jár: a nehezen felejthető találkozó magában hordozta a labdarúgás sava-borsát, első perces vezető góllal, hosszabbítással, és (miközben a hamisítatlan dél-amerikai játékvezetésnek köszönhetően a magyar védelem egy, az olasznak pedig három tagja már a helyi melegvíz-szolgáltatás színvonalával ismerkedik) Németh Krisztián 117. percben bevert győztes góljával. A folytatás is történelem, az elődöntőben szűk vereség Ghánától, majd egy tizenegyesekbe torkolló, de sikerrel megvívott helyosztó: a válogatott bronzéremmel tért haza a piramisok tövéből.

Az ország mámorban úszva ünnepelte a fiatalokat. Nem csoda, a ma húszas évei végén, harmincasai elején járó generáció klubszinten is ritkán lát komoly sikereket, válogatott szinten főleg igaz ez: Irapuatót óvodásként vagy az általános iskolai oktatásba épphogy belekóstoló korban élte meg, azóta élményei egy mészárszékkel felérő, Jugoszlávia elleni vb-pótselejtezőben és egy, sikerélményekben nem bővelkedő atlantai olimpiai részvételben öltöttek testet. Talán ennek is köszönhetően a fiatalokba sokan (mi is) igyekeztek minden szépet és jót beleálmodni: a kevésbé merész kommentárok arról szóltak, hogy ez a csapat felnőttként jóval messzebbre jut majd, mint az atlantai garnitúra. A merészebbek pedig arról, hogy a gárdából ezzel a szerepléssel mindenki eladta magát külföldre, a generáció pedig azzal teszi majd fel szereplésére a koronát, hogy legalább ilyen, de talán még fényesebb medáliával tér haza Londonból 2012-ben. A srácok kitüntetést kaptak, külön blog is indult a klubjukban nyújtott teljesítményük megörökítésére. Aztán a blog lassan elhalkult – akárcsak a témáját alkotó generáció is. Az álomszép szuezi este óta eltelt két év, a londoni álmok bő egy esztendeje porfogóként hevernek az irattárban, a fiatalok helyzete pedig – akár klubjaikat, akár a válogatottat nézzük, igencsak eltérő.

Ezen a hétvégén égjenek a Volvók, bojkottáljuk az Ikea-t, ne nézzünk Ingmar Bergmann filmeket és a Nobel díjakat is szarjuk le. Tudományos és sporttörténeti svédgyűlöletünk mellett, miközben a hétvégén finnugor hagyományainknak megfelelően messzire szakadt rokonainknak fogunk szorítani, ne feledkezzünk meg arról, hogy az NB2-ben tovább tart az MTK utáni hajsza. Hajtás után sorra vesszük a meccseket és a felvállalhatatlan és gyomorforgató svéd popkultúrát!