Mivel holnap Anglia-Magyarország és végre bemutatkozhat Egervári Sándor a válogatott élén, így kedd délután, a hétvégi bajnoki összefoglaló alig lehet érdekesebb egy Vasas-MTK tartalékmeccsnél - bármikor. Ígérjük, nem is lesz az, pedig volt itt mindenféle jóság. Nyolc kiállítás, zsidózás Kispesten, visszafogott Véber Gyuri-féle nyilatkozat, szolnoki bemutatkozás, Fradi és Videoton győzelem.
Tömören.
Az elmúlt hetek nemzetközi kupadömpingje után szinte el sem tudjuk hinni, de ettől még tény: a mostani hét közepén nem Coulibaly tizenegyesei lesznek az érdeklődés középpontjában. Augusztus második hetét a válogatottak tehetik tartalmasabbá. A fiatalok Boszniában próbálnak belekapaszkodni az utolsó szalmaszálba, míg a felnőtt népesség Angliában kezdi meg az aktuális szövetségi kapitány aktuális két éves regnálását. Kilencedik fordulójához érkezett a nemzetközi eseményeket monitorozó játékunk.
Júliusban az európai bajnokságok többségében - a vébé utóhatásának betudhatóan - még szendergett a robogás, így újjáéledő rovatunkban elsősorban olyan országokba látogatunk, amelyek a mindennapokban nem tartoznak a mainstream kategóriába. Az átigazolási piac fejleményeiről augusztus végéig nehéz lenne átfogó ítéletet mondani, de néhány pozitívumot így is tapasztaltunk: egy év koplalás után újra hídfőállást létesítettünk Bulgáriában, továbbá az eddig focimenekültjeink szempontjából fehér foltnak számító Máltán is megvetettük a lábunkat. A ciprusi élvonal egyik reprezentánsa rögtön két magyar kapussal igyekezett betonbiztossá varázsolni védelmét. Az eurókupákban és a már elrajtolt nemzeti bajnokságokban öröm és bánat egyaránt adatott, az összképet helyenként gólokkal tették élvezhetőbbé fenoménjaink. Minderről hajtás után bővebben, helyenként videókkal (cikkünk a júliusi eredmények mellett az augusztus első hetében lezajlott kupavisszavágók eseményeit tartalmazza, a mostani hétvége történéseivel később foglalkozunk).
Montpellier - Győri ETO 0-1, összesítésben 1-1 (büntetőkkel továbbjutott a Győr)
Egy elképesztő 45+3, 45+4, 15+2, 15+3, azaz 132 perces küzdelem után, amiből 88 percet, vagyis nagyjából egy teljes mérkőzést játszott emberhátrányban az első mérkőzésen nyújtottak alapján igencsak lesajnált Győr, Tokody tizenegyesből lőtte be csapatát az Európa-liga negyedik körébe. Sztevanovics elképesztő, hogy mit védett össze, többek között két büntetőt is a világ egyetlen legalizált istenítélete során. Pilibaitis, Fehér, Szabó, Babic elképesztő mennyiségű labdát vágott ki hol kapásból, hol megfontoltan a kígyótéren túlra, vagy nemes egyszerűséggel a lelátóra. Mindegy, ilyenkor valahogy nem a szép játék számít.
Még sok ilyen szurkolós meccset kérünk, és gratulálunk! A győri játékrendszer megérkezett Európába.
---------------------------
[2010.06.06. 13:36] A sorsolás itt követhető az UEFA honlapján.
[13:41] A Portót már nem kaphatja a DVSC, a Genkhez sorsolták.
[13:42] Most a Debrecen, még bárki lehet .... ééés Liteksz Lovecs (bolgár)! A kiemelési rendszer szerint az első mérkőzést Debrecenben Budapesten rendezik.
[13:44] Egy kis pihi, addig lehet esélyt latolgatni, a Győrt az utolsó kalapból húzzák. Ez egyébként csak néhány perc, mert nem szaroznak sokat egy-egy párosítással.
[13:50] Eddig semmi érdekes párosítás. Az érdekesebbjéből a Feyenoord-Gent, vagy a Liverpool-Trabzonspor közelében sincs az ingerküszöbnek.
[14:00] Végül a Dinamo Zagreb került a Győr útjába.
[14:01] Szerencsés sorsolás, a kapható ellenfelek közül talán a legkönnyebbek, vagy a leginkább akartak érkeztek. Reméljük nem lesz két szék között a pad alá eset, mivel egyik sem zsíros tévébevétel, viszont benne van a necc, hogy kiesés, még a csoportkör előtt. Szurkolunk.
d
Második fordulójához érkezett a Bohócliga soros kiírása, és reméljük még vannak néhányan, akik az egy, már lepörgött hétvége után sem untak rá. Az elmúlt napok szerencsére kellően eseménydúsak voltak, aki akarja, könnyedén meglelheti a módot saját szórakoztatására. Lehet például:
Szóval lesz bőven választék.
Az ország potenciális tízmillió szövetségi kapitányából aktuális (és utólag mindig bebizonyosuló) leghülyébbnek pajzsra emelt Egervári Sándor keretet hirdetett válogatottunk jövő heti angliai vendégjátéka alkalmából. Elődjéhez, az eleinte még a tetoválószalonok arcképes toplistáit is vezető eKoemanhoz képest alig-alig van változás a névsorban, de nyugalom, futballunk jelen körülményei között pont ugyanaz a probléma, amivel a vasárnapi ebédet főző háziasszony szembesül - jellemzően vasárnap. Adott az étkészlet, amibe lehet tálalni, legfeljebb a nagyszoba üvegszekrénye mögött rejlik még a nagyszülők herendije (Gera, Lipták), ha ünnepibb lenne az alkalom. Ergo a tálalás adott, aztán majd meglátjuk mit sikerült belefőzni.
Vegyük sorra, a levestől a túróscsuszán át, egészen a somlói galuskáig, mi lesz majd keserű, elsózott, vagy csak szimplán odaégett.
A bohócliga hétvégi nyitánya után pár nappal ismét a nemzetközi porond kerül(het) az érdeklődés középpontjába. Csapataink közül még ketten állnak a vártán, a múlt heti eredmények alapján inkább a létszám csökkenése valószínűsíthető. Nyolcadik fordulójához érkezett a nemzetközi vitézkedéseket monitorozó tippsorozatunk.
Mezey György kiakadt a szurkolókon, valamint (és újra) a sportsajtón. Az előbbi mi vagyunk, tehát jogos a sértődésünk, az utóbbinak csak paródiája, egyet tudunk érteni vele.
Mezey György rutinos mesteredző, 1985-ben az év európai szövetségi kapitányának választották. Azóta nem múlt el úgy világesemény, hogy a FIFA/UEFA ne ültette volna le elemezni az éppen látott világszínvonalt. Ért hozzá, tudja miről beszél.
Mezey György jelenleg a Videoton edzője.
Maradona bukásával Paul, a polip lett a vébé legnagyobb alakja.
Először titkolták a hírét, mint egy Holdon talált sikoltó monolitnak, hogy fogjuk a jeleket, nehogy pánikot okozzon, aztán sms-ekben kezdték csepegtetni, de akkoriban a "hullámzik már a lelátó" rigmus, akár egy centrifuga, kiküldött az agyamból minden egyebet, futás közben is csak ez a dal zakatolt bennem, amit egy rezzenéstelen kezű perfekcionista [2x] szerezhetett, aki ugyan tizenkét évig csiszolgat egy szimfóniát a műhelyében, míg sehol egy karcolás, de ha kell, akkor védőszemüveget föl és farzsebből előránt egy szikrázó slágert, egy parafrázist, hogy "halld a hangom"... De:
Maradona Isten ajándéka volt az argentin népnek, a valaha élt legnagyob játékos, de a futballpályán kívül eddig minden lehetséges fronton megbukott, kódolva volt, hogy most a kispadon is, pedig az csak néhány méterre van az oldalvonaltól.
Szeretem, ha egy edzőnek van filozófiája, de mióta a futballt nézem, az argentin szövetségi kapitányok rendre valami belső kényszertől hajtva annyira rápörögnek a fixa ideájukra, hogy beleőrülnek, és úgy rántanak mindent magukkal a szakadékba, mint a csillagháború és peresztrojka a történelem süllyesztőjébe a Szovjetuniót. '98-ban a diktátor és individuum-gyilkos Passarella, aki már csak azért sem vitt ki magával hosszúhajú játékost, mert köztudott, hogy Argentínában a hajviselet az identitás elsődleges terepe, ezért a Passarella-éra alatt világklasszisok vonultak inkább önkéntes száműzetésbe, mintsem hogy elhagyják argentin típusú hajpántjukat, aminek meg is lett az eredménye. 2002-ben ott volt a paranoiás és monomániás Bielsa, akinél a téboly uralkodó létforma, mert már a szemgödréből viperaként harapott az őrület, megállás nélkül tikkelt, és annyira szent meggyőződése volt, hogy meg akarják ölni, minthogy elvből nem játszatta együtt Batistutát és Crespót. Végül 2006-ban már azt hittem, hogy Argentína bajnok lehet, hiszen a kartonja szerint a déli félteke egyik legnagyobb taktikusa, José Pekerman ült a kispadon, egy jezsuita egzisztenciába oltott Werner von Braun, kezében Petra cigarettával, röppálya-grafikonokkal és négyjegyű függvénytáblázattal, és tökéletesen is működött az egyhetvenes gépezet, egészen addig, amíg Pekerman túl nem taktikázta és el nem cserélte magát a németek ellen.
